Ha Isten megbocsát nekünk, el is felejti, amit tettünk?

A VÁLASZ röviden szólva az, hogy igen. Jehova ezt ígéri azoknak, akiket szeret: „megbocsátom vétküket, és bűnükről nem emlékezem meg többé” (Jeremiás 31:34). Arról biztosít minket, hogy ha megbánjuk a bűnünket, megbocsát, és elfelejti, amit tettünk. De vajon ez azt jelenti, hogy a hatalmas világegyetem Teremtője nem emlékszik arra, hogy mit bocsátott meg? Ezékiel szavaiból megtudhatjuk, milyen értelemben bocsát meg és felejt el Isten valamit. (Olvasd el: Ezékiel 18:19–22.)

Jehova a szószólója, Ezékiel próféta által kihirdette ítéletét a hűtlen Júda és Jeruzsálem felett. A nemzet felhagyott Jehova imádatával, és az egész ország erőszakkal volt tele. Jehova ezért azt mondta, hogy Jeruzsálemet el fogják pusztítani a babilóniaiak. Ám az üzenete biztató ígéretet is tartalmazott: mindenkinek van választása; mindenki a saját tetteiért felel (19., 20. vers).

Mi lesz azokkal, akik felhagynak a helytelen tetteikkel? Jehova ezt mondja: „Ha pedig a gonosz megtér minden bűnéből, amit elkövetett, és megtartja minden rendeletemet, és jogot és igazságosságot cselekszik, élni fog. Nem hal meg” (21. vers). Igen, Jehova „kész . . . megbocsátani” azoknak, akik őszintén megbánják a tetteiket, vagyis felhagynak bűnös életükkel (Zsoltárok 86:5).

És mi lesz a bűnös tettekkel? Jehova ezt mondja: „Nem marad emlékezetben őellene egyetlen törvényszegése sem, amelyet elkövetett” (22. vers). Figyeljük meg, hogy a bűnbánó személy tettei „nem [maradnak] emlékezetben őellene”. Mi ennek a jelentősége?

A Bibliában a „megemlékezik” szóval fordított héber kifejezés nem csak a múlt felidézését jelenti. Egy forrásmű ezt mondja róla: „nagyon gyakran cselekvésre utal, vagy cselekvést jelentő igékkel együtt jelenik meg.” Így hát a „megemlékezik” szó cselekvésre is vonatkozhat. Vagyis amikor Jehova azt mondja a bűnbánó személyről, hogy a tette „nem marad emlékezetben őellene”, az azt jelenti, hogy miután megbocsát neki, nem cselekszik ellene semmit, például nem fogja felemlegetni a vétkét, vagy megbüntetni érte.a

Biztosan megérinti a szívünket, amit az Ezékiel 18:21, 22-ben Isten megbocsátásáról olvashatunk. Ha Jehova megbocsát nekünk, nem hozza fel többé, amit elkövettünk. Mondhatni, maga mögé veti a bűneinket (Ézsaiás 38:17). Olyan, mintha egy jegyzékből kitörölné őket (Cselekedetek 3:19).

Mivel gyarlók vagyunk, szükségünk van Isten irgalmára, hiszen számtalanszor vétkezünk (Róma 3:23). Jehova szeretné, ha tudnánk, hogy ha őszintén megbánjuk a bűneinket, ő készségesen megbocsát nekünk. És ha megbocsátja a bűneinket, el is felejti őket, vagyis nem emlegeti fel azért, hogy szembesítsen velük vagy megbüntessen értük. Milyen megnyugtató ezt tudni! Isten irgalma minden bizonnyal arra késztet minket, hogy még közelebb húzódjunk hozzá.

Javasolt bibliaolvasás júliusra:

◼ Ezékiel 6–20

[Lábjegyzet]