Légy elégedett azzal, amid van!
1 A Szentírás arra int, hogy gondoskodjunk anyagilag a családunkról, de ez nem válhat életünk fő céljává. A szellemi dolgoknak elsőbbséget kell élvezniük (Máté 6:33; 1Tim 5:8). Ezekben a ’válságos időkben, amelyekkel nehéz megküzdeni’, nem könnyű feladat megtalálni a helyes egyensúlyt (2Tim 3:1). Mi segíthet mégis?
2 Tedd magadévá a Biblia nézőpontját! Isten Szava figyelmeztet bennünket, hogy a gazdagság hajszolása szellemileg tönkretehet (Préd 5:10; Máté 13:22; 1Tim 6:9, 10). Ebben a kritikus időszakban bármelyikünkre nézve katasztrofális lenne, ha annyira lefoglalna bennünket a munkánk vagy az anyagiak körüli gondolataink, hogy a szellemi tevékenységek — az összejövetelek, a tanulmányozás és a szolgálat — második helyre kerülnének az életünkben (Luk 21:34–36). A Biblia ezt tanácsolja: ’ha van élelmünk és ruházatunk meg hajlékunk, legyünk elégedettek ezekkel’ (1Tim 6:7, 8).
3 Ez nem azt jelenti, hogy a keresztényektől elvárják, hogy önként vállalt szegénységben éljenek. Ez a tanács inkább segít tisztán látnunk, hogy mire van igazán szükségünk anyagilag: élelemre, ruházatra és megfelelő hajlékra, ahol lakhatunk. Ha az élethez szükséges dolgaink megvannak, ne törekedjünk örökösen magasabb életszínvonal elérésére. Amikor valaminek a megvásárlását fontolgatjuk, vagy másodállás elvállalásán gondolkodunk, kérdezzük meg magunktól, hogy csakugyan szükség van-e rá. Így könnyebb lesz megfogadnunk a következő ihletett tanácsot: „Életmódotok mentes legyen a pénz szeretetétől, megelégedve a meglevő dolgokkal” (Héb 13:5).
4 Ha bízunk Jehovában, ő megáld minket (Péld 3:5, 6). Igaz, keményen meg kell dolgoznunk a mindennapi szükségleteink kielégítéséért, mégsem ezek köré épül az életünk. Akár szerényebben élünk, akár sok mindenünk van, Jehovára támaszkodunk, hogy kielégítse szükségleteinket (Fil 4:11–13). Ez Istennek tetsző elégedettséget és sok más áldást eredményez.
5 Utánozd mások hitét! Egy egyedülálló anya, aki az igazság szerint nevelte lányát, fokozatosan egyszerűsített az életén. Noha élvezte az otthona nyújtotta kényelmet, elköltözött egy kisebb házba, később pedig egy lakásba. Így lehetővé vált, hogy kevesebbet dolgozzon, és több időt tudjon szentelni a szolgálatra. Miután a lánya felnőtt és férjhez ment, a testvérnő élt az előnyugdíjazás lehetőségével, pedig ez azzal járt, hogy még kevesebb lett a jövedelme. Most hetedik éve általános úttörő, és egyáltalán nem bánta meg, hogy anyagi áldozatokat hozott azért, hogy első helyre tegye a Királyság-érdekeket az életében.
6 Egy vén a feleségével együtt sok éven át úttörőként szolgált, és közben három gyermeket neveltek. A család megtanulta, hogy megelégedjen a szükségletei kielégítésével, és ne az igényeit akarja kielégíteni. A testvér megjegyzi: „Egyszerűbben kellett élnünk. Bár voltak nehéz időszakok, Jehova mindig megadta, amire szükségünk volt . . . Amikor látom, hogy a családom első helyre teszi a szellemi érdekeket, úgy érzem, minden rendben van, és elégedett vagyok.” A felesége hozzáfűzi: „Látva, hogy [a férjem] szellemi dolgokkal van elfoglalva, mély megelégedést érzek.” A gyermekek is örülnek, hogy szüleik úgy döntöttek, hogy teljes időben szolgálják Jehovát.
7 A Biblia mindenkinek, aki az Isten iránti odaadás útját választja az anyagi javak hajszolása helyett, gazdag áldásokat ígér a mostani és az eljövendő életre (1Tim 4:8).