MÁTÉ
Magyarázó jegyzetek – 2. fejezet
Heródes: Nagy Heródesre utal. (Lásd a Szójegyzéket.)
a júdeai Betlehemben: Mivel volt egy másik Betlehem is, mégpedig Zebulon területén (Jzs 19:10, 15), a Júdában (Júdeában) levő településre gyakran júdeai Betlehemként utaltak (Bí 17:7–9; 19:1, 2, 18). Korábban nyilván Efratának nevezték, ami megmagyarázza, hogy a Mi 5:2 miért írja azt, hogy a Messiás Betlehem Efratából fog származni (1Mó 35:19; 48:7).
asztrológusok: A görög maʹgoi szó (a maʹgosz szó többes számú alakja) minden bizonnyal olyan személyekre utal, akik jártasak az asztrológiában és más okkult gyakorlatokban, melyeket a Szentírás elítél (5Mó 18:10–12). A Bibliából nem derül ki, hogy az asztrológusok hányan voltak. A Cs 13:6, 8-ban „varázsló”-nak van visszaadva ez a görög kifejezés, és a Septuagintában is ez a görög szó szerepel a Dá 2:2, 10-ben a héber és arámi szavak megfelelőjeként.
csillagát: Ez valószínűleg nem egy igazi csillag volt, és nem is bolygók együttállására utal. Csak az asztrológusok látták ezt a csillagot.
amikor Keleten voltunk: A „Kelet”-nek fordított görög szó szó szerint azt jelenti, hogy ’felkelés’. Ebben a szövegkörnyezetben nyilván arra a helyre utal, ahol az asztrológusok látták a csillagot, noha egyesek szerint azt jelenti, hogy az asztrológusok a keleti égbolton látták a csillagot, vagy hogy azt látták, amint „felkel”, vagyis megjelenik.
hódoljunk neki: Vagy: „meghajoljunk előtte”. Amikor a pro·szkü·neʹó görög ige egy isten vagy istenség imádatára utal, akkor „imád”-nak van fordítva. Ebben a szövegrészben az asztrológusok viszont afelől érdeklődtek, hogy hol van „a zsidók királya, aki megszületett”. Tehát itt egyértelműen egy emberi király, nem pedig egy isten iránti hódolatra vagy tiszteletre utal. Hasonló értelemben szerepel a Mr 15:18, 19-ben, ahol a katonákkal kapcsolatban azt olvashatjuk, hogy gúnyolódva „meghajoltak” Jézus előtt, és a zsidók királyának nevezték őt. (Lásd a Mt 18:26-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
minden magas rangú papját: A görög kifejezés „főpap”-nak van fordítva, ha egyes számban szerepel, és arra a személyre utal, aki a nép legfőbb képviselője volt Isten előtt. Itt többes számban szerepel, és a papság főembereire utal, többek közt a korábbi főpapokra és talán a 24 papi osztály főire.
írástudóját: Ezt a kifejezést eredetileg az Írások másolóira használták, Jézus idejében viszont azokra utalt, akik jártasak voltak a törvényben, és tanították azt.
a Krisztusnak: Itt a görögben határozott névelő áll a „Krisztus” cím előtt, ami nyilvánvalóan Jézusnak a Messiásként betöltött szerepét emeli ki.
Betlehemben: Abból a héber névből ered, melynek jelentése ’kenyér háza’. Betlehem volt Dávid szülővárosa, és időnként „Dávid városá”-nak hívták (Lk 2:4, 11; Jn 7:42).
semmiképpen sem te vagy a legjelentéktelenebb: A Mi 5:2-ben található prófécia, mely idézve van itt, arra utal, hogy noha Betlehem a lakossága számát (a Jn 7:42-ben falunak van nevezve) és a kormányzói hatalmát tekintve jelentéktelen, mégis jelentőssé válik majd amiatt, hogy innen származik a leghatalmasabb kormányzó, aki terelgetni fogja Isten népét, Izraelt.
hódoljak neki: Vagy: „tiszteljem őt”. Itt Heródes azt mondja, hogy egy emberi királynak szeretné kifejezni a tiszteletét, nem pedig egy istent akar imádni. A görög szóról még több információ található a Mt 2:2-höz tartozó magyarázó jegyzetben.
házba: A ház megemlítése arra mutat, hogy az asztrológusok nem akkor látogatták meg Jézust, amikor újszülöttként a jászolban feküdt.
kisgyermeket: A Lk 2:12, 16-tól eltérően, ahol Jézusra úgy történik utalás, mint egy csecsemőre, itt nem így írnak róla.
hódoltak: Vagy: „meghajoltak.” A kifejezés gyakran egy ember – például király – iránti tiszteletre utal, nem pedig imádatra. (Lásd a Mt 2:2; 18:26-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
ajándékokat: Amikor József és Mária 40 nappal Jézus születése után bemutatta a gyermekét a templomban (Lk 2:22–24; 3Mó 12:6–8), szegények voltak. Ez arra enged következtetni, hogy az ajándékokat valamivel ezután kaphatták. És minden bizonnyal a megfelelő időben kapták, mivel így a család Egyiptomban tudott lakni.
tömjént: Lásd a Szójegyzéket.
mirhát: Lásd a Szójegyzéket.
Jehova angyala: Lásd a Mt 1:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet, valamint a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Mt 2:13-at.
Egyiptomba: Ekkoriban Egyiptom egy római tartomány volt, és egy nagy zsidó közösségnek adott otthont. Betlehem kb. 9 km-re dél-délnyugatra feküdt Jeruzsálemtől, ezért József és Mária délnyugat felé tudott Egyiptomba menni anélkül, hogy át kellett volna haladniuk Jeruzsálemen, ahol Heródes kiadta a gyilkos rendeletét.
útnak indult Egyiptomba: A Betlehem és Egyiptom közötti távolság legalább 120 km lehetett.
Heródes haláláig: Heródes minden valószínűség szerint i. e. 1-ben halt meg.
beteljesedett, amit Jehova a prófétája által mondott: Lásd a Mt 1:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
Jehova: Az ezt követő idézet a Hó 11:1-ből van, a szövegkörnyezet pedig (Hó 11:1–11) egyértelműen rávilágít, hogy ezt a kijelentést Jehova Isten tette. (Lásd a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Mt 2:15-öt.)
megöletett minden fiút: A történészek feljegyzései szerint Nagy Heródes több alkalommal is elkövetett ilyen erőszakos tetteket. Megöletett legalább 45 embert, akik az egyik riválisát támogatták. A gyanakvása odavezetett, hogy megölette a feleségét, I. Mariamnét, három fiát, a felesége testvérét, illetve nagyapját (Hürkanoszt), többeket a legjobb barátai közül, és még sok mindenki mást. Továbbá hogy a zsidók ne örüljenek annyira a halálának, megparancsolta, hogy a legtekintélyesebb zsidó férfiakat öljék meg, miután ő meghalt. Ám a parancsát nem hajtották végre.
Rámában: Egy város Benjámin területén, Jeruzsálemtől északra. Úgy tűnik, amikor i. e. 607-ben elpusztították Jeruzsálemet, a zsidó foglyokat Rámában gyűjtötték össze, mielőtt Babilonba hurcolták őket. Néhány tudós arra a következtetésre jutott, hogy a Jr 31:15 szavai – melyeket Máté idéz – erre az eseményre utalhattak (talán néhány zsidót meg is öltek ott).
Ráhel: Az összes anyát szemlélteti Izraelben. Jeremiás próféciájában Ráhel, akinek a sírja Betlehem közelében volt, jelképesen siratja a fiait, akiket száműzetésbe vittek az ellenség földjére. Jeremiás próféciája azt a megnyugtató ígéretet is tartalmazza, hogy vissza fognak térni onnan (Jr 31:16). Máté ihletés alatt ezt feltehetően arra alkalmazta, hogy az emberek a feltámadás által visszatérnek a halálból, mely az ellenségük.
Jehova angyala: Lásd a Mt 1:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet, valamint a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Mt 2:19-et.
életére: Ez az első előfordulása a görög pszü·khéʹ szónak, melyet néhány bibliafordítás „lélek”-nek ad vissza. Itt az egyén életére utal. A valakinek az életére akar törni kifejezést úgy is lehet fordítani, hogy „meg akar ölni” valakit (2Mó 4:19, lábj.; lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót).
Arkelausz: Egy kegyetlen uralkodó, aki az apjához, Nagy Heródeshez hasonlóan nagyon népszerűtlen volt a zsidók körében. Egyszer, amikor elfojtott egy lázadást, 3000 zsidót gyilkoltatott le a templom területén. Józsefet Isten figyelmeztette a veszélyre, amikor visszatértek Egyiptomból, így a családjával a galileai Názáretben telepedett le, mely nem tartozott Arkelausz fennhatósága alá.
Názáret: A jelentése valószínűleg ‘sarjadékváros’. Alsó-Galilea egyik városa volt, és itt töltötte Jézus a földi életének java részét.
a próféták által mondott: „Názáretinek fogják hívni”: Kétségkívül Ézsaiás próféta könyvére utal (Ézs 11:1), melyben a megígért Messiásra úgy történik hivatkozás, hogy „egy sarj” (héberül néʹcer) Isai gyökereiből. Mivel Máté többes számban említi a prófétákat, Jeremiásra is gondolhatott, aki Dávid igazságos sarjáról írt (Jr 23:5; 33:15), illetve Zakariásra, aki egy „Sarj” nevű királyról és papról beszélt (Za 3:8; 6:12, 13). A „názáreti” jelzőt Jézusra és később a követőire mondták.