MÁTÉ
Magyarázó jegyzetek – 4. fejezet
a szellem felvitte: Vagy: „a tevékeny erő felvitte”. A görög pneuʹma szó itt Isten szellemére utal, amely egyfajta ösztönző erőként is hat, és arra indít valakit, hogy Isten akaratával összhangban cselekedjen. (Lásd a Szójegyzékben a „Szellem” címszót.)
Ördög: A görög di·aʹbo·losz szóból származik, melynek jelentése ’rágalmazó’ (Jn 6:70; 2Ti 3:3). Az ezzel rokon di·a·balʹló ige azt jelenti, hogy ’vádol’; ’vádat felhoz valaki ellen’, a Lk 16:1-ben pedig így lett visszaadva: „vádoltak”.
Meg van írva: Jézus háromszor használja ezt a kifejezést, amikor a Héber iratokból idéz, és az Ördög kísértéseire válaszol (Mt 4:7, 10).
Jehova: Ez az idézet az 5Mó 8:3-ból származik, melynek eredeti héber szövege tartalmazza az Isten nevét jelölő négy héber mássalhangzót (átírása: JHVH). (Lásd a C függ.-et.)
szent városba: Jeruzsálemre utal, melyet gyakran azért hívnak szentnek, mert ott volt Jehova temploma (Ne 11:1; Ézs 52:1).
a templom tetőpárkányára: Vagy: „a templom legmagasabb pontjára”. Szó szerint: „a templom szárnyára”. Az a görög szó, melyet „templom”-nak fordítanak, a templomszentélyre vagy a templom egész épületegyüttesére is utalhat. Ezért ez a kifejezés a templomegyüttest körbevevő fal tetejére is vonatkozhat.
Jehovát: Ez az idézet az 5Mó 6:16-ból származik, melynek eredeti héber szövege tartalmazza az Isten nevét jelölő négy héber mássalhangzót (átírása: JHVH). (Lásd a C függ.-et.)
megmutatta neki: A démonok uralkodója nyilvánvalóan előidézte, hogy Jézusnak egy olyan látomásban legyen része, mely valóságosnak tűnt.
világ: Ebben a szövegkörnyezetben a görög koʹszmosz szó fordításaként szerepel, és az igazságtalan emberi társadalomra utal.
összes királyságát: Itt az emberi kormányzatokra utal.
egyetlenegyszer is leborulsz, és imádsz engem: Az „imád” szóval is fordítható görög ige aorisztoszban van, mely pillanatnyi cselekvést fejez ki. Ez arra utal, hogy az Ördög nem azt kérte Jézustól, hogy folyamatosan imádja őt, hanem csak azt, hogy egyetlen alkalommal mutasson be neki imádatot.
Sátán: A héber szá·tánʹ szóból ered, mely azt jelenti, hogy ’ellenálló’; ’ellenség’.
Jehovát: Ez az idézet az 5Mó 6:13-ból származik, melynek eredeti héber szövege tartalmazza az Isten nevét jelölő négy héber mássalhangzót (átírása: JHVH). (Lásd a C függ.-et.)
és egyedül neki végezz szent szolgálatot: Vagy: „és csak őt szolgáld”. A görög la·treuʹó ige alapvetően azt jelenti, hogy ’szolgál’, de mivel a Keresztény görög iratokban Isten szolgálatával vagy imádatával kapcsolatban van használva, úgy is helyénvaló fordítani, hogy „szent szolgálatot végez”; „szolgál”; „imád” (Lk 1:74; 2:37; 4:8; Cs 7:7; Ró 1:9; Flp 3:3; 2Ti 1:3; Héb 9:14; 12:28; Jel 7:15; 22:3). Az 5Mó 6:13-ban, abban a versben, melyet Jézus idézett, a „szolgál”-nak fordított héber ʽá·vadhʹ szó szerepel. Ez azt is jelenti, hogy ’szolgál’, de úgy is vissza lehet adni, hogy „imád” (2Mó 3:12, lábj.; 2Sá 15:8, lábj.). Jézusnak eltökélt szándéka volt, hogy kizárólag Jehovát szolgálja.
Mikor pedig Jézus hallotta: A 11. vers és e között a vers között kb. egy év telik el, és ebben az időszakban kerül sor a Jn 1:29–4:3-ban leírt eseményekre. János beszámolójából az is kiderül, hogy amikor Jézus Júdeából Galileába utazott, keresztülment Szamárián, és találkozott egy szamáriai asszonnyal Sikár közelében egy kútnál (Jn 4:4–43; lásd az A7-es függ.-ben a „Jézus szolgálatának kezdete” című táblázatot és a 2. térképet).
Kapernaumba: Héber eredetű név, melynek jelentése: ’Náhum falva’ vagy ’vigasztalás falva’ (Ná 1:1, lábj.). Jelentős város volt Jézus földi szolgálata idején a Galileai-tenger északnyugati partján, és a Mt 9:1-ben Jézus városának nevezik.
Zebulon és Naftali területére: A Galileai-tengertől nyugatra és északra fekvő terület Izrael északi határán, mely magában foglalja Galilea területét is (Jzs 19:10–16, 32–39). Naftali területe határolta a Galileai-tenger teljes nyugati partját.
hogy beteljesedjen, amit Isten mondott Ézsaiás próféta által: Lásd a Mt 1:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
a tengerhez vezető úton: Ez feltehetően egy olyan ókori út volt, mely a Galileai-tenger mentén haladt végig, és a Földközi-tengerhez vezetett.
nemzetek Galileája: Ézsaiás talán azért jellemezte így Galileát, mert ez volt a határ Izrael és a környező nemzetek között. Az elhelyezkedése és a rajta áthaladó utak miatt Galileának több kapcsolata volt ezekkel a nemzetekkel, így a nem izraeliták könnyebben behatoltak oda, illetve letelepedtek benne. Az első századra már sok nem zsidó élt ezen a területen, ezért még inkább illett rá ez a megnevezés.
nagy világosságot: Ézsaiás messiási próféciáját beteljesítve Jézus a szolgálatának nagy részét Galileában végezte, Zebulon és Naftali területén (Mt 4:13, 15). Ezáltal Jézus jelképesen fényt árasztott azokra, akiket még a Júdeában élő zsidó társaik is lenéztek, és akikről azt gondolták, hogy nagy sötétségben vannak (Jn 7:52).
a halál árnyékának: Ez a kifejezés kétségtelenül arra utal, hogy a halál jelképesen árnyékot vet azokra az emberekre, akik felé közeledik. Jézus viszont fényt árasztott, amely képes megszüntetni az árnyékot, és így az emberek megmenekülhetnek a haláltól.
hirdetni: Vagyis nyilvánosság előtt bejelenteni. (Lásd a Mt 3:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
már közel van az egek királysága: Jézus erről az új világkormányzatról prédikált az embereknek (Mt 10:7; Mr 1:15). Keresztelő János hasonló üzenetet kezdett hirdetni kb. 6 hónappal Jézus keresztelkedése előtt (Mt 3:1, 2). De Jézus szavainak még nagyobb nyomatékot adott az, hogy ő most ott volt mint a kijelölt felkent király. Nincs róla feljegyzés, hogy Jézus halála után a tanítványai tovább hirdették volna, hogy „már közel van” a királyság.
Galileai-tenger: Izrael északi részén található édesvizű tó. (A „tenger”-nek fordított görög szó azt is jelentheti, hogy ’tó’.) Hívták még Kinneret-tengernek (4Mó 34:11), Genezáret-tónak (Lk 5:1) és Tibériás-tengernek is (Jn 6:1). Átlagosan 210 m-rel a tengerszint alatt fekszik. 21 km hosszú észak-déli irányban és 12 km széles. A legmélyebb pontja kb. 48 m. (Lásd az A7-es függ. 3/b térképén az „Események a Galileai-tengernél” című részt.)
Simont, akit Péternek hívnak: Simon volt a neve; a Péter (Peʹtrosz) név pedig a sémi Kéfás (Ké phaszʹ) név görög formája, melyet Jézus adott neki (Mr 3:16; Jn 1:42; lásd a Mt 10:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet).
halászhálót eresztettek a tengerbe: Egy ügyes halász a vízben állva vagy egy kis csónakból úgy tudta kivetni a kör alakú hálóját, hogy az laposan terült szét a víz felszínén. A háló kb. 6-8 m átmérőjű lehetett, és a széle súlyokkal volt terhelve, hogy lesüllyedjen, és csapdába ejtse a halakat.
halászok: A halászat egy népszerű foglalkozás volt Galileában. Péter és a testvére, András nem egyedül halásztak, hanem volt egy halászvállalkozásuk, és nyilvánvalóan Jakab és János, Zebedeus fiai az üzlettársaik voltak (Mr 1:16–21; Lk 5:7, 10).
emberek halászaivá: Szójáték Simon és András foglalkozásával. Arra utal, hogy a tanítványok összegyűjtik azokat, akik bemehetnek a királyságba, mint ahogyan a halászok élve összegyűjtik a halakat a hálójukban (Lk 5:10). Burkoltan azt is sejtetik ezek a szavak, hogy a halászáshoz hasonlóan a tanítványképző munka is kimerítő és fáradságos, kitartásra van hozzá szükség, és időnként nem sok eredményt szül.
követték őt: Péter és András már legalább 6 hónapja vagy akár egy éve Jézus tanítványa volt (Jn 1:35–42). Most Jézus arra kéri őket, hogy hagyják hátra a halászvállalkozásukat, és teljes időben kövessék őt (Lk 5:1–11; lásd a Mt 4:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Jakabot. . . és a testvérét, Jánost: Jakabot mindig együtt említik a testvérével, Jánossal, és a legtöbbször Jakabot nevezik meg először. Ez azt jelezheti, hogy ő volt az idősebb kettejük közül (Mt 4:21; 10:2; 17:1; Mr 1:29; 3:17; 5:37; 9:2; 10:35, 41; 13:3; 14:33; Lk 5:10; 6:14; 8:51; 9:28, 54; Cs 1:13).
Zebedeus: Valószínűleg Jézus nagybátyja volt a felesége, Salómé révén, aki Jézus anyjának, Máriának volt a testvére. Ha ez igaz, János és Jakab Jézus unokatestvérei voltak. (Lásd a Mr 15:40-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
rögtön otthagyták: A „rögtön”-nek fordított görög eu theʹósz szó szerepel itt is, és a 20. versben is. Akárcsak Péter és András, Jakab és János is azonnal reagált Jézus kérésére, hogy teljes időben kövessék őt.
bejárta egész Galileát: Jézus ezzel kezdte meg az első galileai prédikáló körútját az előzőleg kiválasztott négy tanítványával: Péterrel, Andrással, Jakabbal és Jánossal (Mt 4:18–22; lásd az A7-es függ.-et).
tanított. . . hirdette: A tanítás abban különbözik a hirdetéstől, hogy aki tanít, az nem csupán bejelent valamit, hanem oktat, magyaráz, valamint meggyőző érveket és bizonyítékokat hoz fel. (Lásd a Mt 3:1; 28:20-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
zsinagógákban: Lásd a Szójegyzékben a „Zsinagóga” címszót.
jó hírt: Itt szerepel először a görög eu·an·geʹli·on szó, melyet néhány magyar fordítás „evangélium”-nak fordít. Az ezzel rokon eu·an·ge·li·sztészʹ görög szó „evangéliumhirdető”-nek van visszaadva, és azt jelenti, hogy ’a jó hír hirdetője’ (Cs 21:8; Ef 4:11, lábj.; 2Ti 4:5, lábj.).
Szíriát: Egy nem zsidók lakta, római provincia Galileától északra, Damaszkusz és a Földközi-tenger között.
epilepsziásokat: A görög szó szó szerint azt jelenti, hogy ’holdkóros’. Máté orvosi kifejezésként használja, és nem köti össze a betegséget babonásan a hold bizonyos fázisaival. A Máté, Márk és Lukács által körvonalazott tünetek minden bizonnyal az epilepsziára utalnak.
Dekapoliszból: Lásd a Szójegyzéket és a B10-es függ.-et.
a Jordán keleti oldaláról: Szó szerint: „a Jordán másik oldaláról”. A Jordán keleti oldalát úgy is ismerték, hogy Perea (a görög peʹran szóból, melynek jelentése: ’másik oldal’; ’túlsó’).