MÁTÉ
Magyarázó jegyzetek – 11. fejezet
tanítson és prédikáljon: Lásd a Mt 4:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
városaikban: Kétségkívül annak a területnek (Galileának) a zsidó városairól van szó.
Krisztus: Itt a „Krisztus” cím előtt, melynek jelentése ’felkent’, a görög nyelvben határozott névelő szerepel. Ez is egy módja volt annak, hogy Jézusra úgy utaltak, mint a megígért Messiás, aki egy különleges feladatra lett felkenve. (Lásd a Mt 1:1; 2:4-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)
az eljövendő: Vagyis a Messiás (Zs 118:26; Mt 3:11; 21:9; 23:39).
leprások: Lásd a Mt 8:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Lepra” címszót.
Higgyétek el nekem: Lásd a Mt 5:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
Keresztelő: Vagy: „Alámerítő”; „Bemerítő”. (Lásd a Mt 3:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
a cél, amelynek elérésére törekednek az emberek, és akik erre törekednek: Az itt használt két görög szó, melyek rokonságban állnak egymással, az erőteljes igyekezet vagy fáradozás alapgondolatát hordozzák. Néhány bibliafordító úgy gondolja, hogy ezek negatív értelemben szerepelnek itt (valaki erőszakkal tesz valamit vagy elszenvedi az erőszakot), de a szövegkörnyezet, illetve a görög ige egyetlen másik előfordulása a Lk 16:16-ban arra enged következtetni, hogy a kifejezés pozitív értelmű, és azt jelenti, hogy valaki ’lelkesen törekszik’, ’buzgón igyekszik’. Ezek a szavak nyilván azoknak az embereknek a lelkes és dinamikus tetteire és törekvéseire utalnak, akik odafigyeltek arra, amiről Keresztelő János prédikált nekik, és így lehetővé vált számukra, hogy a királyság leendő tagjai legyenek.
a Próféták és a Törvény: Egyedül itt van felcserélve a megszokott sorrend: „a Törvény és a Próféták” (Lk 16:16; Mt 5:17; 7:12; 22:40). A jelentés alapvetően ugyanaz (lásd a Mt 5:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet), bár úgy tűnik, itt jobban ki van hangsúlyozva a Szentírás prófétai jellege. Még a Törvényről is az olvasható, hogy prófétált, ami kiemeli a prófétai sajátosságát.
Illés: Héber név, melynek jelentése ’Istenem Jehova’.
vertétek magatokat bánatotokban: Egy személy újra meg újra a kezével ütötte a mellét, így fejezve ki a nagy bánatát vagy bűntudatát (Ézs 32:12; Ná 2:7; Lk 23:48).
se nem eszik, se nem iszik: Ez kétségkívül János önmegtagadó életvitelére utal, amely magában foglalta a böjtöt, illetve azt, hogy tartotta magát ahhoz a nazireusi tilalomhoz, hogy nem ihatott alkoholt (4Mó 6:2–4; Mt 9:14, 15; Lk 1:15; 7:33).
Emberfia: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
adószedők: Lásd a Mt 5:46-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
a bölcsességet igazságosnak bizonyítják a tettei: A bölcsesség itt meg van személyesítve, mintha lennének tettei. A párhuzamos beszámolóban, a Lk 7:35-ben azt olvassuk, hogy a bölcsességnek „gyermekei” vannak. A bölcsesség gyermekei vagy tettei, más szóval a Keresztelő János és Jézus által szolgáltatott bizonyítékok hamisnak bizonyítják az ellenük felhozott vádakat. Jézus voltaképpen ezt mondta: „Figyeljétek meg az igazságos tetteket és viselkedést, és látni fogjátok, hogy a vád hamis.”
Kapernaum: Lásd a Mt 4:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
az égig: Itt metaforikus értelemben szerepel, és egy nagyon megtisztelő helyzetre utal.
sírba: Vagy: „hádeszbe”. Itt jelképes értelemben szerepel, és arra utal, hogy Kapernaumot meg fogják alázni.
elviselhetőbb lesz: Lásd a Lk 10:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
a kisgyermekeknek: Vagy: „a gyermekekhez hasonlóknak”, vagyis az alázatos, tanítható személyeknek.
súlyos terheket cipeltek: Azok, akiket Jézus magához hívott, az aggodalom és a fárasztó munka miatt súlyos terheket cipeltek. Jehova imádata azért vált terhessé számukra, mert a mózesi törvény sok emberi hagyománnyal lett kiegészítve (Mt 23:4). Még a sabbat megtartása is teherré vált, pedig annak éppen az volt a célja, hogy felfrissüljenek (2Mó 23:12; Mr 2:23–28; Lk 6:1–11).
én felfrissítelek benneteket: A görög szó utalhat arra, hogy valaki pihen (Mt 26:45; Mr 6:31), illetve felhagy a fárasztó munkával, hogy vissza tudja nyerni az erejét (2Ko 7:13; Flm 7). A szövegkörnyezet rámutat, hogy Jézus igájának a felvétele (Mt 11:29) nem pihenést, hanem szolgálatot foglal magában. Mivel Jézus a cselekvő, itt arról van szó, hogy új erőt önt a megfáradtakba, így azok szívesen veszik fel az ő könnyű és kellemes igáját.
Vegyétek magatokra az igámat: Jézus jelképesen használta az „iga” szót, abban az értelemben, hogy valaki alárendeli magát egy személy hatalmának és irányításának. Ha a kettős igára gondolt, arra, amelyet Isten őrá helyezett, akkor úgy kell érteni a meghívását, hogy a tanítványok legyenek egy igában vele, és ő segíteni fog nekik. Ebben az esetben így lehetne visszaadni a kifejezést: „Velem együtt gyertek az igám alá.” Ha pedig arról az igáról beszélt, amelyet ő tesz másokra, akkor arra utalt, hogy a tanítványai rendeljék alá magukat a hatalmának és az irányításának. (Lásd a Szójegyzékben az „Iga” címszót.)
szelíd: Lásd a Mt 5:5-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
alázatos: Szó szerint: „alázatos szívű”. Az „alázatos”-nak fordított görög szó azt jelenti, hogy valaki ’alázatos az elméjében’ és ’szerény’. Az hogy milyen valakinek a jelképes szíve, abból mérhető le, hogy hogyan viszonyul Istenhez és másokhoz.
fel fogtok frissülni: Vagy: „fel fog frissülni a lelketek”. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.)