MÁRK
Magyarázó jegyzetek – 13. fejezet
Semmiképpen nem marad itt kő kövön: Lásd a Mt 24:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
a templommal szemben: Vagy: „a templomot látva”. Márk elmondja, hogy az Olajfák hegyéről látni lehetett a templomot. Erre a részletre a legtöbb zsidó olvasónak nem lett volna szüksége. (Lásd a „Márk evangéliumának áttekintése” című részt.)
a befejezésükhöz érnek: A görög szün·te·leʹó igéből származik, mely rokonságban áll a görög szün·teʹlei·a főnévvel, mely azt jelenti, hogy ’közös vég’; ’együttes vég’, és a Mt 24:3-ban található párhuzamos beszámolóban is előfordul. (A görög szün·teʹlei·a szó a Mt 13:39, 40, 49; 28:20; Héb 9:26-ban is szerepel.) A „befejezés” arra az időszakra utal, melynek során az események együttesen elvezetnek a Mr 13:7, 13-ban említett teljes végig, mely versekben egy másik görög szó, a teʹlosz szerepel. (Lásd a Mr 13:7, 13-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket és a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.)
Én vagyok az: Vagyis a Krisztus, azaz a Messiás. (Vesd össze a Mt 24:5-ben található párhuzamos beszámolóval.)
a vég: Vagy: „a teljes vég”. Az itt használt görög szó (teʹlosz) nem azonos a Mt 24:3-ban „befejezés”-nek fordított görög főnévvel (szün·teʹlei·a), továbbá különbözik a Mr 13:4-ben „a befejezésükhöz érnek”-nek fordított görög igétől (szün·te·leʹó). (Lásd a Mt 24:3-hoz és a Mr 13:4-hez tartozó magyarázó jegyzeteket, valamint a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.)
nemzet: A görög eʹthnosz szó tág jelentésű, és utalhat embereknek arra a csoportjára, akik egy bizonyos politikai vagy földrajzi határon belül élnek, például egy országban, de egy etnikai csoportot is magában foglalhat. (Lásd a Mr 13:10-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
támad: Lásd a Mt 24:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
gyötrő fájások: A görög kifejezés szó szerint a szülésnél tapasztalt heves fájdalomra utal. Bár itt általános értelemben szerepel a gyötrelemre, fájdalomra és szenvedésre, azt is sugallhatja, hogy a szülési fájásokhoz hasonlóan a megjövendölt bajok és szenvedés egyre gyakrabban, egyre hevesebben és egyre hosszabb ideig fog jelentkezni a Mr 13:19-ben említett „nyomorúság napjai” előtti időszakban.
helyi bíróságoknak: A Keresztény görög iratokban a görög szü·neʹdri·on szó – mely itt többes számban szerepel, és „helyi bíróságok”-nak lett visszaadva – legtöbbször a zsidók legfelsőbb bíróságára, a jeruzsálemi szanhedrinre utal. (Lásd a Szójegyzékben a „Szanhedrin” címszót és a Mt 5:22; 26:59-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.) De ez egy általánosan használt szó is volt egy gyülekezetre vagy egy összejövetelre. Itt helyi bíróságokat kell alatta érteni, melyek a zsinagógákban működtek, és a hatáskörük kiterjedt a megkorbácsolásra vagy a kiközösítésre (Mt 10:17; 23:34; Lk 21:12; Jn 9:22; 12:42; 16:2).
a jó hírt: Lásd a Mt 24:14-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
minden nemzetben: Ez a kifejezés a prédikálómunka kiterjedtségét hangsúlyozza, és azt tudatta a tanítványokkal, hogy nem csak a zsidó társaiknak fognak prédikálni. A „nemzet”-nek fordított görög szó (eʹthnosz) általában egy olyan embercsoportra utal, melynek a tagjai többé-kevésbé rokoni kapcsolatban vannak egymással, és közös nyelvet beszélnek. Az ilyen nemzeti vagy etnikai csoportok gyakran egy meghatározott földrajzi helyen élnek.
elfognak: Az itt szereplő görög aʹgó ige egy jogi szakkifejezés, és azt jelenti, hogy ’letartóztat’; ’őrizetbe vesz’, akár erőszakkal.
mindvégig: Vagy: „a teljes végig”. (Lásd a Mr 13:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
kitart: A „kitart”-nak fordított görög ige (hü·po·meʹnó) szó szerint azt jelenti, hogy ’megmarad alatta’. Gyakran abban az értelemben szerepel, hogy ’marad, ahelyett hogy elmenekülne’; ’állja a sarat’; ’állhatatos’; ’rendíthetetlen marad’ (Mt 10:22; Ró 12:12; Héb 10:32; Jk 5:11). Ebben a szövegkörnyezetben arra utal, hogy valaki az üldözés és a próbák ellenére továbbra is Krisztus tanítványaként él (Mr 13:11–13).
Júdeában: Lásd a Mt 24:16-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
a hegyekbe: Lásd a Mt 24:16-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
háztetőn: Lásd a Mt 24:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
télen: Lásd a Mt 24:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
ha Jehova nem rövidítené meg azokat a napokat: Jézus arról beszélt a tanítványainak, hogy mit fog tenni az Atyja a nagy nyomorúság alatt. Jézus próféciájának a megfogalmazása hasonlít a Héber iratok prófétai kijelentéseihez, ahol Isten neve szerepel (Ézs 1:9; 65:8; Jr 46:28 [26:28, Septuaginta]; Ám 9:8). Noha a legtöbb görög kézirat itt az „Úr” (görögül Küʹri·osz) szót használja, nyomós okok szólnak amellett, hogy eredetileg Isten neve állt ebben a versben, és később váltották fel az Úr címmel. Ezért szerepel Jehova neve a főszövegben. (Lásd a C1-es függ.-et, valamint a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Mr 13:20-at.)
hamis krisztusok: Vagy: „hamis messiások”. A pszeu doʹkhri sztosz görög szó csak itt és a Mt 24:24-ben található párhuzamos beszámolóban fordul elő. Bárkire utalhat, aki jogtalanul Krisztusnak, vagyis Messiásnak (szó szerint: „felkent”-nek) tartja magát. (Lásd a Mt 24:5-höz és a Mr 13:6-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
látni: Lásd a Mt 24:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
Emberfiát: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
felhőkben: A felhők gátolnak abban, hogy lássunk valamit, nem pedig elősegítik azt, de a megfigyelők abban az értelemben látnak, hogy megértik az események jelentését (Cs 1:9).
a négy égtáj: Lásd a Mt 24:31-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
szemléltetést: Lásd a Mt 24:32-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
Az ég és a föld elmúlik: Más bibliaversek rámutatnak, hogy az ég és a föld örökké megmarad (1Mó 9:16; Zs 104:5; Pr 1:4). Jézus talán egy túlzást alkalmazott, amely azt jelenti, hogy még ha bekövetkezne is a lehetetlen, vagyis elmúlna az ég és a föld, az ő szavai akkor is beteljesednek. (Vesd össze: Mt 5:18.) De az is könnyen elképzelhető, hogy az ég és a föld itt a jelképes égre és földre utal, melyekre a Jel 21:1 „a korábbi ég és a korábbi föld” kifejezést használja.
az én szavaim semmiképpen nem múlnak el: Az, hogy az igéhez két görög tagadószó is kapcsolódik, egy gondolat határozott elutasítását fejezi ki, ami erősen hangsúlyozza, hogy Jézus szavai biztosan beteljesednek. Noha némelyik görög kézirat csak egy tagadószót használ, a legrégebbi kéziratok többsége a főszövegben szereplő két tagadószó használatát támogatja.
ajtóőrnek: Az ókori időkben az ajtóőrök vagy kapuőrök városkapuknál, templomkapuknál és időnként otthonok bejáratánál látták el a szolgálatukat. Nemcsak arról gondoskodtak, hogy a kapuk és az ajtók be legyenek zárva éjszakára, hanem őrködtek is (2Sá 18:24, 26; 2Ki 7:10, 11; Esz 2:21–23; 6:2; Jn 18:17). Azzal, hogy Jézus a keresztényeket egy ház ajtóőréhez hasonlította, azt hangsúlyozta, hogy a keresztényeknek ébereknek kell maradniuk, és kitartóan kell virrasztaniuk, várva, hogy Jézus eljöjjön, és végrehajtsa az ítéletet (Mr 13:26).
Kitartóan virrasszatok: A görög kifejezés alapvetően azt jelenti, hogy ’ébren marad’, de sok szövegkörnyezetben arra utal, hogy valaki ’résen van’; ’őrködik’. Márk ezt a kifejezést használja még a Mr 13:34, 37; 14:34, 37, 38-ban. (Lásd a Mt 24:42; 26:38-hoz és a Mr 14:34-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)
a késői órákban: Ez a vers a négy kb. 3 órás éjjeli őrszolgálatra utal, mely este 6 órától hajnali 6 óráig tartott, és a görögök meg a rómaiak rendszerét követte. (Lásd a következő magyarázó jegyzeteket ebben a versben.) A héberek korábban három kb. 4 órás őrszolgálatra osztották az éjjelt (2Mó 14:24; Bí 7:19), de Jézus idejére már átvették a rómaiak rendszerét. „A késői órákban” kifejezés ebben a versben az első éjjeli őrszolgálatra utal, mely naplementétől kb. este 9 óráig tartott. (Lásd a Mt 14:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
éjfélkor: Ez a görögök és a rómaiak rendszere szerint a második éjjeli őrszolgálatra utal, mely kb. este 9 órától éjfélig tartott. (Lásd a késői órákban címszóhoz tartozó magyarázó jegyzetet ebben a versben.)
hajnal előtt: Szó szerint: „amikor a kakas kukorékol”. A görögök és a rómaiak rendszere szerint a harmadik éjjeli őrszolgálatot nevezték így. Ez éjféltől kb. hajnali 3 óráig tartott. (Lásd az előző magyarázó jegyzeteket ebben a versben.) Valószínűleg ebben az időszakban szólaltak meg a kakasok (Mr 14:72). A kakasszó a Földközi-tenger keleti vidékén régóta jelzi az időt, és ez még ma is így van. (Lásd a Mt 26:34-hez és a Mr 14:30, 72-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
kora reggel: Ez a görögök és a rómaiak rendszere szerint a negyedik éjjeli őrszolgálatra utal, mely kb. hajnali 3 órától napfelkeltéig tartott. (Lásd az előző magyarázó jegyzeteket ebben a versben.)