CSELEKEDETEK
Magyarázó jegyzetek – 12. fejezet
Heródes: Vagyis I. Heródes Agrippa, Nagy Heródes unokája. (Lásd a Szójegyzéket.) I. Heródes Agrippa i. e. 10-ben született, és Rómában kapott oktatást. A császári család több tagjával is baráti kapcsolatot alakított ki. Az egyik barátja Gaius, vagy ismertebb nevén Caligula volt, akit i. sz. 37-ben császárrá koronáztak. Nem sokkal később Caligula megtette Agrippát királynak Iturea, Trakónitisz és Abiléné fölé. Idővel kibővítette az Agrippa fennhatósága alatt lévő területet Galileával és Pereával. Agrippa Rómában tartózkodott, amikor Caligula i. sz. 41-ben merénylet áldozata lett. Úgy tartják, hogy Agrippának fontos szerepe volt az ezt követő válsághelyzet rendezésében. Aktív szerepet játszott a tárgyalásokban, melyek feszült légkörben zajlottak egy másik befolyásos barátja, Klaudiusz és a római szenátus között. A tárgyalások eredményeként Klaudiuszt kikiáltották császárnak, és így sikerült elejét venni a polgárháborúnak. Jutalmul a szolgálataiért Klaudiusz Júdeát és Szamáriát is Agrippának adta, melyeket i. sz. 6 óta római prokurátorok igazgattak. Így Agrippa ugyanazok felett a területek felett uralkodott, mint a nagyapja, Nagy Heródes. Agrippa székhelye Jeruzsálem volt, ahol sikerült a vallási vezetők kegyeibe férkőznie. Azt mondják, aprólékosan betartotta a zsidók törvényeit és hagyományait. Például naponta ajánlott fel áldozatokat a templomnál, részt vett a törvény nyilvános felolvasásában, valamint a zsidó hit buzgó védnöke volt. Ugyanakkor a színházban gladiátori játékokat és látványos pogány műsorokat rendezett, amivel meghazudtolta azt az állítását, hogy Istent imádja. Agrippát úgy jellemezték, hogy álnok, felszínes és különc. Uralkodásának hirtelen vége szakadt, amikor Jehova angyala lesújtott rá, ahogy arról a Cs 12:23 ír. A tudósok i. sz. 44-re teszik a halálát. Ekkor 54 éves volt, és három évig uralkodott egész Júdea felett.
Jakabot, János testvérét. . . megölette: Jakabot valószínűleg i. sz. 44 táján végezték ki. Ezzel ő lett az első a 12 apostol közül, aki mártírhalált halt. Heródes vagy azért végeztette ki őt, mert köztudott volt, hogy nagyon közel állt Jézushoz, vagy mert híres volt a rendkívüli buzgalmáról. Feltehetően ezért kapta Jakab és a testvére, János a Boanergesz nevet, amely azt jelenti, hogy ’mennydörgés fiai’ (Mr 3:17). Heródes gyáva és politikai indíttatású tette nem tudta útját állni a jó hír terjedésének, viszont megfosztotta a gyülekezetet egy szeretett apostoltól és pásztortól, aki sokakat bátorított. A karddal szó arra utalhat, hogy Jakabot lefejezték.
a kovásztalan kenyerek napjai: A kovásztalan kenyerek ünnepe niszán 15-én kezdődött, a pászka (niszán 14.) utáni napon, és hét napig tartott. (Lásd a Szójegyzékben a „Kovásztalan kenyerek ünnepe” címszót és a B15-ös függ.-et.) Az evangéliumi beszámolók és a Cselekedetek könyve sokszor hivatkozik ünnepi időszakokra, ami rámutat, hogy Jézus és az apostolok idejében a zsidók még mindig használták a zsidó naptárt. Ezek az ünnepi időszakok támpontok annak meghatározásához, hogy nagyjából mikor történt egy-egy bibliai esemény azokban a napokban (Mt 26:2; Mr 14:1; Lk 22:1; Jn 2:13, 23; 5:1; 6:4; 7:2, 37; 10:22; 11:55; Cs 2:1; 12:3, 4; 20:6, 16; 27:9).
Jehova angyala: Lásd a Cs 5:19-hez tartozó magyarázó jegyzetet, valamint a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Cs 12:7-et.
Öltözz fel: Vagy: „övezd fel magad”. Ez nagy valószínűséggel arra utal, hogy az emberek a bő alsóruhájukat egy övvel vagy egy ruhadarabbal szorosabbra kötötték vagy fűzték. (Lásd a Lk 12:35-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Jehova elküldte az angyalát: Az „elküldte az angyalát” kifejezés hasonló szabadító tetteket juttat észbe a Héber iratokból. A Dá 3:28; 6:22-ben például az olvasható, hogy Isten „elküldte angyalát”, hogy megmentse Dánielt és a társait. (Vesd össze: Zs 34:7; lásd a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Cs 12:11-et.)
Máriának. . . a házához: A jeruzsálemi gyülekezet minden bizonnyal egy magánotthonban gyűlt össze, mégpedig János Márk anyjának, Máriának az otthonában. A ház elég nagy volt ahhoz, hogy „jó néhányan” elférjenek benne, és egy szolgálólány is dolgozott ott. Tehát Mária egy tehetős asszony lehetett (Cs 12:13). Továbbá mivel úgy történik utalás erre a helyre, hogy Mária háza – a férje említése nélkül –, ezért valószínű, hogy özvegy volt.
a Márk nevet is viselő János: Jézus egyik tanítványa, „Barnabás unokatestvére” (Kol 4:10), Márk evangéliumának az írója. (Lásd a Mr címéhez tartozó magyarázó jegyzetet.) A János név a héber Jehó·chá·nánʹ megfelelője, és a jelentése ’Jehova kegyes volt’; ’Jehova könyörületes volt’. A Cs 13:5, 13 egyszerűen Jánosként hivatkozik rá. De itt és a Cs 12:25; 15:37-ben a római neve, a Márk is szerepel. A Keresztény görög iratok más verseiben egyszerűen Márkként utalnak rá (Kol 4:10; 2Ti 4:11; Flm 24; 1Pt 5:13).
Az angyala az: Az „angyal”-nak fordított héber és görög szó is azt jelenti, hogy ’követ’. (Lásd a Jn 1:51-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Akik azt mondták, hogy „[Péter] angyala”, feltehetően arra gondoltak, hogy az apostolt képviselő angyali követ áll a kapuban. Úgy tűnik, egyes zsidók hittek abban, hogy Isten minden szolgájának van egy saját angyala, lényegében egy őrangyala. Ezt a nézetet azonban nem támasztja alá egyértelműen Isten Szava. De Jézus tanítványai tudták, hogy a történelem folyamán az angyalok segítettek Isten népéből egy-egy személynek. Például Jákob beszélt arról az angyalról, aki megszabadította őt minden szerencsétlenségtől (1Mó 48:16). Jézus pedig ezt mondta a tanítványainak: „angyalaik az égben mindig látják az én égi Atyám arcát”, ami azt mutatja, hogy az angyalok élénken érdeklődnek Jézus minden egyes tanítványa iránt. (Lásd a Mt 18:10-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Akik Mária házában összegyűltek, nem gondolták azt, hogy Péter angyalként jelent meg, mintha meghalt volna, és most szellem lenne; tisztában voltak azzal, hogy mit mond a Héber iratok a halottak állapotáról (Pr 9:5, 10).
Jehova: A legtöbb görög kézirat „az Úr” (ho Küʹri·osz) szót használja itt. Ám ahogy az a C függ.-ben ki lett fejtve, számos ok szól amellett, hogy ebben a versben eredetileg Isten neve szerepelt, melyet később az Úr címmel helyettesítettek. Ezért áll a főszövegben a Jehova név. (Lásd a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Cs 12:17-et.)
Jakabnak: Minden bizonnyal Jézus féltestvéréről van szó. Korban ő állhatott legközelebb Jézushoz, mivel Mária négy, természetes módon született fia – Jakab, József, Simon és Júdás – között az ő neve az első (Mt 13:55; Mr 6:3; Jn 7:5). Jakab szemtanúja volt, amikor i. sz. 33 pünkösdjén a diaszpórából érkezett zsidók ezrei elfogadták a jó hírt, és megkeresztelkedtek (Cs 1:14; 2:1, 41). Péternek az a kijelentése, hogy a tanítványok számoljanak be a történtekről Jakabnak, azt jelzi, hogy Jakab állhatott a jeruzsálemi gyülekezet élén. Kétségkívül ő az a Jakab, akit a Cs 15:13; 21:18; az 1Ko 15:7 és a Ga 1:19 (ahol az Úr testvérének nevezik); 2:9, 12 említ. Emellett a nevét viselő bibliai könyvet is ő írta (Jk 1:1; Júd 1).
aki a király háznépének ügyeit intézte: Szó szerint: „aki a királyi hálóhelyiség felügyeletével volt megbízva”. Ő kétségtelenül nagy tiszteletben állt, és komoly felelősséget ruháztak rá a király házával és személyes ügyeivel kapcsolatban.
Jehova angyala: Lásd a Cs 5:19-hez tartozó magyarázó jegyzetet, valamint a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Cs 12:23-at.
Jehova szava: Lásd a Cs 8:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet, valamint a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Cs 12:24-et.
eljuttatták. . . a segélyt: Vagy: „teljesen elvégezték a segéllyel kapcsolatos szolgálatot”. (Lásd a Cs 11:29-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)