Szennyeződés — Kik okozzák?

„EZ a sziget a kormány kísérleti birtoka. A talaj lépfenével fertőzött, ezért veszélyes. A kikötés és a partraszállás tilos.”a Ilyen jelzőtáblát tettek ki a skót szárazfölddel átellenben fekvő Gruinard-szigetre, hogy az idejövő turistákat eltanácsolják. Az utóbbi 47 évben, azóta, hogy a II. világháborúban biológiai fegyverekkel kísérleti robbantást hajtottak végre, ez a gyönyörű sziget a lépfene kórokozójával fertőzött.

A Gruinard-sziget a szennyeződésnek egy szélsőséges esete. De a talajfertőzés enyhébb formái már széles körben is egyre nagyobb gondot jelentenek.

Növekvőben a talajszennyezés

A talajszennyezés egyik oka a hulladék. Például a londoni The Times szerint egy négytagú átlagos brit család 51 kg fémet és 41 kg műanyagot dob ki évente a szemétbe, „amelynek jó része tovább csúfítja az utcákat, az útmenti részeket, a tengerpartokat és a nyaralóhelyeket”.

A francia GEO folyóirat tudósítása szerint a franciaországi Marseilles-en kívüli Entressen-i hatalmas szemétgyűjtő telep egyik pontja elérte a 60 méter magasságot, és becslések szerint 145 000 sirályt vonzott ide. A szeméttelepet körülvevő drótkerítés nem tudta felfogni a papír- és a műanyaghulladékokat, amiket a szél elsodort, emiatt a helyi hatóságok kénytelenek voltak a szomszédban felvásárolni 30 hektár mezőgazdasági területet, hogy a szemét további szétszóródását valahogyan megakadályozzák.

Aligha csodálkozhatunk, hogy az EGK megbízottja, Stanley Clinton Davis az 1988 márciusával véget érő Európai Környezetvédelmi Év szervezése keretében megállapította, hogy a szennyeződés forrásainak szinte „se szeri, se száma”.b Ennek következtében a hulladékhasznosítás érdekében kampányt szerveztek, és azt tűzték ki célul, hogy a Közös Piac országaiban az évenként keletkező 2 200 000 000 tonna hulladék 80 százalékát megpróbálják gazdaságilag újrahasznosítani.

De a hulladék miatt keletkező szennyeződés semmi esetre sem korlátozódik kifejezetten Nyugat-Európára. A New Scientist folyóirat szerint már szükségessé vált a távoli Antarktiszon is takarítást végezni. Ausztrál kutatótudósok több mint 40 tonna kiselejtezett gépet és építőanyagot gyűjtöttek össze, amelyet bázisuk közelében szórtak szét. A The New York Times (1989. december 19-i száma) arról tudósít, hogy az amerikaiak a McMurdo Állomáson (az Antarktiszon) összetakarítják a 30 éve felgyülemlett szemetet, többek között egy 35 000 kg-os traktort is, amely 24 méter mélyre süllyedt a vízbe.

Igen, a szárazföldön rengeteg a szennyezés és a szennyeződés. De mi a helyzet a föld vizeivel?

Piszkos víz — alkalmatlan az életre

„Nagy-Britannia folyói több mint egynegyed évszázad óta most első ízben lesznek szennyezettebbé” — írta a The Observer. „A Kattegat [vagyis a Svédország és Dánia között elterülő tenger] kihalóban van. Az erős szennyezettség és oxigénhiány következtében hamarosan alkalmatlan lesz arra, hogy a tengeri halak megéljenek benne” — közölte a londoni The Times. „Lengyelország folyói hamarosan nyitott szennyvízcsatornákká változnak és kevés javulás remélhető e téren” (The Guardian).

A londoni Daily Telegraph leírása szerint 1986 novemberében olyan szennyeződési katasztrófa történt, amelyet „Nyugat-Európa legnagyobb és legvonzóbb víziútja ellen irányuló megrontás”-ként jellemezhetünk. A svájci Bázel egyik vegyiüzemében keletkezett súlyos tűz elfojtására a tűzoltók tűzoltócsöveket vetettek be. Akkaratlanul mintegy 10—30 tonna vegyszert és rovarirtót mostak be a Rajnába, amellyel az „ivóvíz előállítása terén valóságos Csernobilt” okoztak. Ez az esemény szenzációs hírként került az újságok címoldalaira. Az egyéb beszámolókból azonban rendszerint kimarad valami: az, hogy a mérgező hulladékot rendszeresen a Rajnába ürítik, csak nem ilyen drámai mennyiségben.

A fertőzött víz okozta szennyeződés nem korlátozódik csak arra a területre, ahol ez a szennyeződés keletkezik. Hatásai mérföldekkel távolabb is halálosak lehetnek. Európa folyói, amelyek az Északi-tengerbe ömlenek, festéket és fogpaszta fehérítőanyagot, mérgező hulladékot és trágyát hordanak a tengerbe olyan mennyiségben, hogy a Holland Halászati Kutatóintézet az észak-tengeri lepényhalat emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítette. Felmérésekből az tűnik ki, hogy a sekélyvizű helyekről kifogott lepényhalak 40 százalékánál bőrbetegség és rákos daganat tünetei mutatkoztak.

Ki okolható ezért a szennyeződésért? A legtöbben az ipart kárhoztatják, amelynek profitéhsége messze nem törődik a környezettel. Persze a gazdálkodók is vétkesek a földjük közelében levő patakok és folyók elszennyezésében. A nitráttartalmú műtrágyák egyre nagyobb mennyiségű felhasználása képes elmérgezni a silótakarmányról lefolyó esővíztöbbletet is.

Az emberek egyénileg is szeméttárolónak használják a folyókat. A Mersey folyó, melynek vízgyűjtő területe Anglia északnyugati részén van, állítólag Európa legpiszkosabb folyója. „Ma már csak egy őrült vagy a szennyezettségről mit sem tudó személy mer a Mersey-folyóban úszni” — közölte a liverpooli Daily Post újság, és hozzáfűzte: „Az a szerencsétlen ember, aki beleesik a folyóba, valószínűleg betegen köt ki a kórházban.”

A tisztítatlan szennyvíznek is jelentős szerepe van a tengervíz elszennyeződésében. Egy közkedvelt angol tengerparti nyaralóhelynél a tengervíz annyi szennyvizet tartalmaz, mintha „egy átlagos otthoni fürdőkádban egy csészényi tisztítatlan szennyvíz” lenne, ami négyszeresen meghaladja az EGK határértéket.

De van egy másik veszély is, és ez fentről hull alá.

Savas eső — aggasztó fenyegetés

Volt idő, amikor Angliában a levegő, pontosabban a füstköd beszívása okozta sok ember halálát. Ma az effajta szennyeződésből eredő halál eléggé ritka. A londoni füstköd (szmog), amely 1952-ben körülbelül 4000 ember halálát okozta, többé nem fenyeget. Néhány széntüzelésű erőművet, amelynek füstje hozzájárult a szmoghoz, kitelepítettek vidékre, és magas kéményekkel szereltek fel, egyes esetekben pedig még gáztisztító berendezéseket is alkalmaztak, hogy a legmérgezőbb gázok nagy részét kémiailag megkössék.

Ez azonban nem szüntette meg a levegő szennyezését. A magas kémények megóvták a közvetlen környezetet a füst káros hatásaitól. De az uralkodó széljárással ezek a szennyezők eljutottak távolabbi területekre — gyakran más országokba is. Skandinávia például a britek által okozott szennyezést kénytelen elszenvedni, és emiatt Nagy-Britanniát sokan „Európa piszkos vénemberének” nevezik. Az Egyesült Államokban is a középnyugati iparvidék felelős jórészt Kanada savas esőiért.

Éveken át a tudósok a savas eső kialakulását okozó levegőszennyeződés fő előidézőjének a kéndioxidot tartották. 1985-ben Drew Lewis, a savas eső kivizsgálására alakult amerikai—kanadai érdekeltség egyesült államokbeli bizottságának tagja kijelentette: „Azt állítani, hogy a szulfátok nem idéznek elő savas esőt, egyenlő lenne azzal az állítással, hogy a dohányzás nem idéz elő tüdőrákot.” Vitathatatlan, hogy ha a kéndioxid és a vízpára egyesül kénsav keletkezik, amely savassá teszi az esőt, illetve ez a kénsav a felhő esőcseppjeiben felgyülemlik és a felhő azután a hegyvidéki erdőkre hullatja mérgező csapadékát.

Ha savas eső esik, vagy rosszabb esetben, ha a savas hó a talajba jutva felszívódik, ott fejti ki káros hatását. Svéd tudósok, akik megismételték az 1927-es kísérletüket, arra a következtetésre jutottak, hogy az erdei talaj savassága 70 cm mélységben tízszerese lett a réginek. Ez a kémiai változás jelentősen károsítja a növényeknek azon képességét, hogy fontos ásványi anyagokat, például kálciumot és magnéziumot tudjanak felszívni.

Milyen mindez hatással van az emberre? Szenved tőle, hiszen az egykor élettől nyüzsgő folyók és tavak elsavasodva élettelenné válnak. Norvég tudósok tanulmányaikból továbbá azt a következtetést vonták le, hogy a víz megnövekedett savassága mind a tavakban, mind a talajban feloldja az alumíniumot, ez pedig kifejezetten káros az egészségre. A tudósok „félreérthetetlen összefüggést látnak a magasabb halálozási arányszám és a víz növekvő alumíniumkoncentrációja között”. Az alumínium és az Alzheimer-kór, valamint egyéb időskori megbetegedés közötti lehetséges összefüggések növekvő riadalmat keltenek az emberekben.

Való igaz, hogy olyan területeken, mint a Mersey folyó vidékén Nagy-Britanniában és az Entressen szemétlerakó telepen Franciaországban erőfeszítést tettek a helyzet orvoslására. De ezzel a probléma nem oldódott meg. Ugyanis újra és újra felbukkan mindenütt a világon. És itt van a szennyeződésnek egy harmadik fajtája: a láthatatlan szennyeződés.

Ózon — a láthatatlan ellenség

Az erőművekben vagy a házi tűzhelyekben a tüzelőanyagok elégésekor a kéndioxidon kívül egyéb szennyezők is keletkeznek. Többek között nitrogénoxidok és el nem égett szénhidrogének.

A legújabb tudományos vélemény szerint a levegőszennyeződés fő oka a nitrogénoxidok együttes hatása. Napfény hatására egy igen mérgező gáz, az ózon jön létre. „Az ózon az Egyesült Államokban az egyik legjelentősebb és a növényzetre legkárosítóbban ható légszennyező anyag” — jelentette ki David Tingey, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának tagja. Becslése szerint ez a szennyeződés 1986-ban az országnak évi 1 milliárd dollárjába került. Európa veszteségét akkor évi 400 millió dollárra becsülte.

Jóllehet a savas eső pusztító hatását vízi úton fejti ki, sokan úgy vélik, hogy az ózon, amelynek keletkezése végül is az autók kipufogógázával hozható kapcsolatba, inkább okolható a fák pusztulásáért, mint a savas eső. A The Economist kijelentette: „[Németországban] a fák idő előtt halnak meg, de nem a savas esők, hanem az ózon miatt. Bár a fákra végzetes lehet a fagy is, a savas permet és egyéb fabetegség, de leginkább az ózonra érzékenyek.” És az, ami Európában történik csupán azt tükrözi, ami más kontinenseken is végbemegy. „Kalifornia nemzeti parkjában a fák levegőszennyeződés miatt károsodnak, amely szennyeződés még olyan távolról is idekerülhet mint Los Angeles” — tudósított a New Scientist.

Van azonban ennél egy még rosszabb fajta szennyeződés is, amely földünket sújtja. Ez mint alapvető előidéző ok fellelhető együttesen földünk szárazföldi, vízi és levegőszennyeződésében.

Az erkölcsi szennyeződés

Az emberek külseje könnyen megtéveszthet bennünket. Jézus Krisztus ezt igen szemléletesen mutatta be. Kora vallásvezetőihez fordulva ezt mondta: „Jaj nektek . . . mert hasonlók vagyok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak . . . mindenféle tisztátalansággal” (Máté 23:27). Igen, lehet, hogy valaki jó megjelenésű, vonzó külsejű, de beszéde és viselkedése igazi romlott egyéniséget árulhat el. Sajnos azt kell mondanunk, hogy az ilyen erkölcsi szennyezettség világjelenség napjainkban.

Az erkölcsi szennyezettség magában foglalja a kábítószer-élvezetet, amely minden eddigi rekordot meghalad. Popsztárok, a színészet és a televízió bálványai, sőt még a látszatra nagy tiszteletben álló üzletemberek is botrányos helyzeteknek vannak kitéve kábítószer-függésük miatt. Az erkölcsi szennyezettség magában foglalja az szexuális erkölcstelenséget is, amely a családi életek tönkremenetelének, a válásoknak, terhességmegszakításoknak, valamint a nemi úton terjedő betegségek, köztük az igazán baljóslatúan hangzó AIDS járványszerű elszaporodásának is okozója lehet.

Az erkölcsi szennyezettség gyökerénél ugyanúgy az önzés húzódik meg, mint az emberiséget sújtó más fizikai szennyeződések gyökerénél. Tereza Kliemann, aki São Paulo államban, Brazíliában az AIDS-betegség gyógymódjával foglalkozik, a probléma lényegét ebben látja: „Az AIDS megelőzése az erősen veszélyeztetettek csoportjában viselkedésbeli változást kívánna, ami nehezen megy.” A legtöbb ember ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy azt tegye, amit tenni szeret, s vajmi keveset törődik azzal, hogy milyen hatással lesz viselkedése másokra. Emiatt az irodalom, a szórakoztatás és végső soron az egész emberi kultúra át meg át van itatva az erkölcsi fertővel.

A gondolkodó emberek számára a legtöbb olyan irányú mai erőfeszítés, hogy fizikai és erkölcsi nagytakarítást rendezzünk, alig látszik többnek, mint a probléma eltussolásának. Joggal vethetnéd fel a kérdést: ’Hát akkor nincs megbízható remény arra, hogy földünk megtisztuljon mind fizikailag, mind erkölcsileg?’ Ne csüggedj el! A Biblia azt mondja, hogy közel az az idő, amikor a szennyeződés véget ér!

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/kép a 7. oldalon]

Az idő vasfogánál is rosszabb

Ez a faragott kőarc, amely évekig ki volt téve az elemek romboló hatásának, jelenleg már csak egy halotti maszkot ábrázol. Az idő vasfogánál sokkal pusztítóbbnak bizonyultak a légszennyeződés korrozív hatásai. Az egész világon, kezdve az Egyesült Államok Schenectady-i Városcsarnokától az olaszországi Velencében levő híres épületekig, a régi épületeket a rájuk hulló savas eső maró hatásai kikezdik és tönkreteszik. Róma emlékművei egyes sajtóhírek szerint már kéz érintésétől is szétmállanak. A görögországi híres Parthenon, egyes vélemények szerint, az utóbbi 30 évben több kárt szenvedett, mint a megelőző 2000 évben. A károsodás gyakran a környezeti tényezők, például a hőmérséklet, szél, páratartalom, valamint az épületek falain élősködő baktériumok együttes hatása révén jön létre. És ha már az élettelen tárgyakban is ekkora kár keletkezik, mennyivel károsabb lehet a szennyeződés az élőlényekre?

[Kép]

Londonban az egyik székesegyház oldalán lévő dombormű