Kolerajárvány — Egy nyugat-afrikai napló
Az Ébredjetek! dél-afrikai tudósítójától
DECEMBER: Egy idős asszony volt az első áldozat. Híg, gyakori hasmenés volt az első tünet. Ezután következett a hányás. Görcsök kínozták combjait és a hasát. Lélegzete felgyorsult és erőtlenné vált, bőre összeráncosodott, szemei gödreikbe beesettek voltak. Negyvennyolc órával később már halott volt.
Másnap újabb személyt sújtott a betegség ugyanabban a házban, azután még egy újabb személyt. Majd a szomszédok közül is kezdtek néhányan megbetegedni. A betegség felütötte fejét a közeli falvakban és városokban is. A tünetek egyformák voltak — hasmenés, hányás és az esetek egyharmadában halál.
A Pasteur Intézetben székletvizsgálatot végeztek és megerősítették azt, amitől az orvos szakértők a legjobban féltek. Az a betegség volt, amely az elmúlt 25 évben 93 nemzetet sújtott; az a halálos betegség, amelynek a puszta említése is félelmet kelt az emberekben: a kolera!
Egy nyugat-afrikai ország fővárosában tanúja voltam e szörnyű betegség kitörése drámai következményeinek. Íme, annak az évnek az eseménynaplója.
„Nem kell félni”
Február 13.: Az egyre növekvő rémhírek között egy újság a címoldalon a következő hírt közli: „Hasmenés: 70 halott, de a veszély már csökkenőben.” A cikkben arról biztosítják az olvasókat, hogy „nem kell félni a kolera kitörésétől.”
Április 25.: Megkérdezem Dr. L. Bakka,a gyermekorvost, a Control of Diarrhoeal Diseases program országos vezetőjét, hogy a koleráról szóló örökös rémhírek igazak-e? „Igazak — válaszolja. — Létezik a kolera és terjedőben van. Tizenhárom kerületből tíz kolerás.”
Érdeklődöm a tömeges védőoltás felől. „Nem oltjuk be az embereket — mondja. — Nem sokat ér, sem a járvány megelőzésében, sem a megfékezésében. A jelenlegi oltóanyagok csak 3–6 hónapig hatásosak.”
„Azt akarja mondani, hogy az oltóanyagok semmit sem érnek a járvány elleni harcban?” — kérdezem.
„Ezt nem én, hanem az Egészségügyi Világszervezet mondja.”
„Ön kapott védőoltást?”
„Nem. Már sok területen jártam, ahol kolera van és sok kolerás beteget kezeltem.”
Bakka megmagyarázza, hogy a kolerát egy bizonyos típusú vibrió vagy baktérium okozza, amely fertőzött étellel vagy vízzel kerül a szervezetbe. Ezután a vibriók a belekben gyűlnek ösze, ott elszaporodnak és olyan mérgező anyagokat termelnek, amelyek hasmenést és hányást okoznak. Ezek a vibriók bejuthatnak az ívóvízbe vagy mosatlan kézen keresztül rákerülhetnek az ételekre — és a betegség máris tovább terjedt.
Az orvos a szájára mutat: „Az a lényeges, ami itt bemegy — mondja. — Azt mondják: A kolerát megeheted, a kolerát megihatod, de a kolerát el nem kaphatod!”
A fővárost is elérte már a kolera? „Már el — mondja Bakka. — Ma öt beteget utaltunk be a kórházba.”
Május 7.: A túlterhelt kórház nincs kellően felszerelve ahhoz, hogy megbirkózzon egy kolerajárvánnyal. A kolerás betegeket egy nagy lebetonozott kórteremben különítik el, ahol egyetlen egy mennyezeti szellőzés van. A vécék túl messze vannak ahhoz, hogy használni lehessen őket; így a székletet ágytálakban vagy műanyag vödrökben gyűjtik össze, majd kiöntés előtt fertőtlenítik. Jelenleg 12 beteg van — férfiak, nők és 2 gyermek. Mindannyian kimerültek és nagyon nyomorultul néznek ki.
A betegek fából készült padokon fekszenek. Nincsenek ágyak, nincs kórházi étkeztetés, nincsenek privát szobák. Mégsem panaszkodik senki. Életet kínálnak fel ezeknek a vézna, csupa csont és bőr embereknek, életet egy literes műanyag tasakból, „Ringer-oldat” jelzéssel. Ez olyan oldat, amely intravénásan táplál.
Megtudom, hogy a kolera a folyadékveszteség által öli meg az áldozatait. A hányás és a hasmenés következtében a szervezet elveszíti testnedvét és fontosabb sóit, emiatt az emberi test kiszárad és meghal. A laktát-cseppek a folyadék pótlását vagy helyettesítését szolgálják mindaddig, amíg a hányás és a hasmenés meg nem szűnik — rendszerint néhány napon belül. A tetraciklin nevű gyógyszer elpusztítja a vibriókat és lerövidíti a betegség időtartamát.
A hír szárnyra kap
Május 29.: A brit rádióadó állomás azt sugározza, hogy a kolera 300—600 embert pusztított el szerte az országban. Az egyiküket én is ismerem. Amikor az apa munkába indult, kisfia még boldogan játszadozott. Amikor este hazajött, a kisfia már halott volt.
Ezen a délutánon Jehova Tanúi helyi fiókhivatala elhatározza, hogy értesítést küld az ország minden gyülekezetének arról, hogy hogyan kell a betegség ellen védekezni.
Június 2.: Műanyag lepedőkkel borított ágyakat visznek a kolera osztályra. Mindennap tucatnyi új beteg érkezik. Akik sokkos állapotban érkeznek és nem tudják meginni az ORS-t (szájon át fogyasztott kiszáradás elleni sóoldatot), azoknak laktát-oldatot adnak az első órában, gyakran 3–4 litert is.b Egy-két nap után szabadon bocsátják őket. Az enyhébb lefolyású eseteknél a betegek ORS-t kapnak, majd néhány óra múlva hazaengedik őket.
Ringer-oldat és ORS-csomagok utánpótlásaival árasztják el az országot, sietve juttatják el ezeket a megyei egészségügyi központokba, ahol jelenleg nagyobb szükség van rá mint a fővárosban. Már több mint 600 000 ORS-csomagot osztottak szét. A kormány gépkocsikat bocsát rendelkezésre, hogy az orvoscsoportokat és a gyógyszereket elszállítsák a szükségben szenvedő területekre. Rádióadásokon és röplapokon keresztül tájékoztatják a lakosságot arról, hogyan kerülhetik el a fertőződést, és mit tegyenek, ha a tünetek megjelennek. Hangszórós kocsik járják be a fővárost és ugyanerről tájékoztatják a lakosságot.
Június 10.: A kolera osztályra felvettek száma a 71-es csúcsszámra ugrik. Tizenöt ápolónővér látja el a klinikát. A betegek rokonai is segítenek nekik a betegek ápolásában. A terem zsúfolt — két beteg jut egy ágyra. Néhány beteg a földön fekszik.
Emberek érkeznek, betegeiket a hátukon cipelve. Egyesek több kilométert tettek meg gyalog, és ürülékkel átitatottak. Szemeik így esdekelnek: „Meg tudjátok menteni gyermekem . . . testvérem . . . édesanyám életét?”
Június 21.: Egy sajtóközlemény megállapítja: „Az Egészségügyi Minisztérium . . . a lakosság megnyugtatására közli, hogy nincs ok semmiféle riadalomra vagy pánikra.” Az emberek mégis riadtak! Hírek terjengenek arról, hogy felhalmozzák a Ringer-oldatot. A taxisofőrök felháborítóan magas áron szállítják a kolerás betegeket a kórházba — ha egyáltalán elszállítják őket. A kolera klinika mellett elhaladó iskolás gyermekek szájukat és orrukat befogják kezükkel. Egyesek ostoba módon naponta szedik a tetraciklint abban reménykedve, hogy az megvédi őket a betegségtől.
Beszédbe elegyedem Alafiával, egy tanuló kórházi ápolónővérrel. Teljesen zavartnak látszik. „A diákszállónk egyik szakácsa kolerás lett! — kiált fel. — Egyes nővérek szabadságot vesznek ki, hogy ne kelljen a járvánnyal foglalkozniuk.”
De nem mindenki húzódozik a segítségnyújtás alól. Susan Johnson az egyik kolera klinika főnővére. Bár többnyire vígkedélyű, ma azonban ő is idegesnek látszik. Ahogy belépek az osztályra, látom, hogy az egyik beteg rokona fog egy papírpoharat és belemártja a tiszta vizes kannába. „Ne mártsa bele a kezét! — förmed rá Susan. — A betegség éppen a fertőzött víz útján terjed!” A nővér rám néz és elkeseredve ezt mondja: „Egyszerűen nem értik meg!”
A harc elhúzódik
Szeptember 1.: Az egész országban hivatalosan 10 200 kolerás esetet jegyeztek fel, ebből 796 halállal végződött. A legtöbb haláleset akkor következett be, amikor az áldozatok nem kaptak, vagy nem elég gyorsan kaptak orvosi kezelést.
Itt, a klinikára beutalt 3341 beteg közül minden 93 betegből 1 halt meg. Ezek többsége már haldoklott, amikor behozták. Egyesek eszméletlenek voltak az előrehaladott folyadékveszteség miatt. Ekkorra már a vér egészen besűrűsödik, megfeketedik és az erek kiszáradnak. Sürgős beavatkozásként Ringer-oldatot adnak közvetlenül a nyakérbe vagy a combcsonti ütőérbe.
December 30.: A járvány visszavonulóban van. Nagyjából 14 000 ember betegedett meg és 1213-an haltak meg. Irónikus. Az orvosok tudják mi okozza a kolerát, miképpen terjed és hogyan lehet az áldozatok életét megmenteni. De a kolera még messze van attól, hogy legyőzzék. Az ember tehetetlensége az ilyen járványok megelőzésében drámai módon kihangsúlyozza Jézus azon jövendölését, hogy „járványos betegségek” jelzik majd ezeket az „utolsó napok”-at (Lukács 21:11; 2Timótheus 3:1–5).
Dr. S. Hardingnak, a járvány kulcsszemélyiségének megmutattam az Ésaiás 33:24-ben feljegyzett bibliaverset. Ez a vers arról az időről jövendöl, amikor „egy lakos sem mondja: ’Beteg vagyok.’ ” Gondosan odafigyelt e versre, majd megszólalt: „Ha ezt a Biblia mondja, akkor biztosan igaz.” Természetesen igaz! Micsoda megkönnyebbülés lesz, amikor ez az ígéret végre megvalósul!
[Lábjegyzetek]
a A neveket megváltoztattuk.
b Lásd az Ébredjetek! 1985. szeptember 22-i számában a „Sós ital, amely életeket ment!” című cikket.
[Kiemelt rész a 22. oldalon]
Amikor kitör a kolera!
A kolerafertőzés elsődleges forrása az ivóvíz. A kolera kórokozói az emberi ürüléken keresztül jutnak az ivóvízbe, a higiénia hiánya következtében. Az ilyen fertőzött víz ivása vagy használata fertőzést eredményezhet. A kolera legfőbb tünete a hasmenés. Ez súlyos folyadékveszteséggel jár, gyakran sokkhatást, vagy akár a halált is eredményezheti. Tanácsok a kolerafertőzés megelőzésére:
1. Csak forralt, tiszta és fertőtlenített vizet használj.
2. Evés előtt, és mielőtt ételhez nyúlnál,
moss szappannal kezet.
3. A legyek elől tartsd letakarva az ételt.
4. A nyers ételt tiszta, vagy fertőtlenített vízzel mosd meg.
5. Kutaktól, folyóktól és patakoktól távol eső toalettet vagy más erre alkalmas helyet használj
— ne a nyílt területet.
6. Ha fertőzés történik, azonnal vidd a beteget az orvoshoz vagy a kórházba.
Forrásanyag: Egészségügyi Világszervezet
[Kép forrásának jelzése a 21. oldalon]
WHO-fotó. Készítette: J. Abcede