Fiatalok kérdezik:
Csakugyan annyira helytelen a dohányzás?
A CIGARETTÁZÁS már gyermekkora óta elbűvölte Orent. Amikor nagynénje rágyújtott, ő oltotta el a gyufát a nagynéni engedélyével. Tizenhat éves korában elhatározta, hogy kipróbálja, milyen is a dohányzás. Elment egy házibulira, s ott az egyik lánytól kért egy szál cigarettát — de nem tudta végigszívni, mert rosszul lett tőle.
Úgy érezte, férfi énjén esett csorba. Ezért Oren elhatározta, hogy titokban „gyakorolni” fogja a dohányzást. Egyik este, egy laktató vacsora után idegesen rágyújtott és leszívta a füstöt. De micsoda meglepetés érte! Ez alkalommal nem szédült, és hányingere sem volt. Élvezte a helyzetet, többször is leszívta a füstöt. Amikor elszívta a cigarettát, újabbat kívánt. Majd később megint egyet. A következő hat év alatt Oren láncdohányos volt.
Dohányzás — változott-e az irányzat?
Sok fiatal esetleg gúnyosan nevetne Oren eljárásán. Az Egyesült Államokban végzett egyik felmérés szerint a megkérdezett tizenévesek 66 százaléka úgy vélekedett, hogy napi 1–2 csomag cigaretta elszívása „igen veszélyes” a dohányzó számára. Ironikus módon, a legelítélőbb szavak éppen a dohányosok szájából hangzanak el! „Utálatos szokás” — mondja az egyik 16 éves dohányos. Az egyik tudományos kutatómunka szerint a dohányzó tizenéveseknek közel 85 százaléka elismerte, hogy a dohányzás káros. Csaknem a fele azt mondta, hogy már le akart szokni a dohányzásról, más szóval öt év múltán megpróbálkozott vele.
Minden külső jel azt mutatja, hogy a dohányzással szemben megmutatkozó egyre növekvő rosszallási hullám elsöpörni látszik a dohányzás régóta tartó népszerűségét. Az Egyesült Államok legfőbb egészségügyi hatóságának 1989-es jelentése Reducing the Health Consequences of Smoking—25 Years of Progress címmel ezt mondja: „Az 1940-es és 1950-es években a dohányzás sikknek számított; ma egyre inkább kerülendőnek tartják. Valamikor filmcsillagok, élsportolók és egyéb hírességek szerepeltek a cigaretta reklámokban. Ma a színészek, atléták, közéleti szereplők és politikai választási jelöltek ritkán láthatók dohányzás közben . . . A lakosság közül egyre többen felhagynak a dohányzással.”
1965-ben az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 40 százaléka dohányzott. Több mint 20 évvel később már csak körülbelül 29 százaléka cigarettázott. A legfőbb egészségügyi hatóság jelentése azt közli, hogy „a ma élő, de korábban cigarettázó felnőtt lakosság fele leszokott a cigarettázásról”. 1976-ban az utolsó éves egyetemisták 29 százaléka nap mint nap dohányzott. Több mint 10 évvel később már csak 19 százaléka.
Ezért talán úgy tűnhet egyesek számára, hogy nem szükséges annyit beszélni a dohányzásról. Mindazonáltal a dohányzás elleni erőteljes kampányok és az orvosok vészjósló figyelmeztetései ellenére összességében a cigarettafogyasztás világszerte jelentősen emelkedett! Az Egyesült Államokban közel 50 millió felnőtt továbbra is dohányzik. És ami megtörtént Orennel, az megtörténik rajta kívül sok más fiatallal is. Egyedül az Egyesült Államokban naponta közel 3000 tizenéves gyújt rá élete első cigarettájára. Ez további egymillió új dohányzót jelent évente! Meglepő módon, az új szenvedélyes cigarettázók zöme a tizenéves lányok köréből kerül ki.
Dohányzás elleni kampányok — semmi új nincs bennük!
Igazában az emberek nincsenek tudatlanságban a dohányzás veszélyét illetően. Nos, már jóval azelőtt, hogy a kutatók feltárták, milyen tudományos okok miatt kell leszokni a dohányzásról, a józan ész arról győzte meg az embereket, hogy a dohányzás undorító, nemkívánatos szokás. Még nem is egészen 90 éve a cigarettázás tiltott volt az Egyesült Államok sok területén. Egyes helyeken a cigaretta puszta birtoklása is okot szolgáltatott a letartóztatásra. Sőt ennél még szigorúbb intézkedéseket is hoztak a dohányzás ellen.
A Smithsonian folyóirat ismertet a dohányzás ellen hozott néhány XVII. századi intézkedést: „Kínában egy 1638-ban kiadott császári rendelet a dohányzást . . . fejvesztéssel büntetendő bűncselekménynek minősítette . . . Oroszországban a cigarettázókat megkorbácsolták; a visszaeső dohányzók orrlyukát felhasították; a folytonos törvényszegőket Szibériába száműzték. Perzsiában a dohányzókat megkínozták, karóba húzták és/vagy lefejezték.”
Tény, hogy ezek a megtorló intézkedések túlzottak és kegyetlenek voltak. De a dohányzók a maguk módján szintén kegyetlenek a saját szervezetükkel szemben.
Dohányzás — amit a szervezetedben előidéz
A nikotin az az alkotórész, amely által a dohány rosszra csábító varázzsal bír. De a The World Book Encyclopedia ezt mondja: „Egy gyűszűnyi nikotin — körülbelül 60 mg — egy felnőtt halálát idézheti elő, ha egyszerre veszi be. Egy szokásos cigaretta körülbelül 1 mg nikotint tartalmaz.”
A nikotin ráadásul erős függőséget alakít ki. Az Egyesült Államok legfőbb egészségügyi hatósága így zárja jelentését: „A legtöbb dohányzó tizenéves korban kezdi el a cigarettázást és így válik szenvedélyes dohányossá . . . Ma a dohányzók 80 százaléka azt mondja: szeretnék leszokni róla; kétharmad részük legalábbis egyszer komolyan megpróbál leszokni a cigarettázásról.” Ezek a kísérletek gyakran azért végződnek kudarccal, mert nagyon kellemetlenek a nikotinelvonással járó tünetek: a dohányos kínzó vágyat érez, hogy rágyújtson, nyughatatlan, ingerlékeny, szorong, fejfájás gyötri, szédül, émelyeg a gyomra és képtelen koncentrálni.
A cigaretták nem csak nikotinnal szennyezik az illetőt; egy égő cigaretta valóságos méreggyár: közel 4000 különféle vegyi anyagot ereszt ki a levegőbe. E vegyi anyagok közül 43 esetében felismerték, hogy rákkeltő hatású. Némelyik ebből ragadós kátrány, amely a tüdőkben és a tüdőkhöz vezető légutakban képes megtapadni. Ez később tüdőrákhoz vezethet. A dohányzás — egyes orvosok véleménye szerint — „hozzájárul a hólyag-, a hasnyálmirigy- és veserák kialakulásához; sőt még a gyomorrák is kapcsolatba hozható a dohányzással” (Reducing the Health Consequences of Smoking).
Előfordulhat, hogy a rák csak sok év múlva alakul ki a dohányzónál. De már önmagában egyetlen cigaretta is potenciálisan ártalmas lehet. A nikotin gyorsabb dobogásra készteti a szívet, fokozza a szervezet oxigénigényét. Sajnos, a cigarettafüst szén-monoxidot is tartalmaz — ez a mérgező gáz benne van az autók kipufogógázában is. Ez a méreganyag bekerül a véráramba és valósággal akadályozza az oxigén eljutását a szívbe és más fontos szervekbe. És ami még rosszabb, a nikotin összeszűkíti a véredényeket, ezzel tovább lassul az oxigénáramlás. Ezért a dohányzók között ijesztően nagy arányban fordul elő szívbetegség.
Gyomorfekélyek, elvetélések, magzati károsodások, agyvérzések — szerepelnek többek között mint lehetséges kockázati tényezők a dohányosok körében. Minden évben a dohányzással összefüggésbe hozhatóan közel 2,5 millió haláleset fordul elő a világon. E halálesetek közül több mint 400 000 az Egyesült Államokan fordul elő. Az Egyesült Államok legfőbb egészségügyi hatósága ezt mondja: „Az Egyesült Államokban minden hat haláleset közül egy a dohányzásra vezethető vissza. A dohányzás még mindig az egyedüli legfontosabb elkerülhető halált okozó tényező a társadalmunkban.” Egyes egészségügyi hatóságok attól tartanak, hogy a dohányzás a jelenleg 20 éves kor alattiak közül ténylegesen 200 millió személyt pusztít majd el.
De a dohányzók nemcsak önmagukat károsítják. Azzal, hogy másokat az általuk kifújt mérgező füstjük belélegzésére kényszerítenek, a nemdohányzókat is kiteszik a tüdőrák és egyéb légúti betegségek kockázatának.
Dönts saját magad!
Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy egyik nemzet a másik után tesz lépést arra, hogy figyelmeztesse az embereket a dohányzás veszélyeire és megpróbálja csökkenteni a dohányzást. De úgy látszik, bármennyire is hangsúlyozzák a veszélyeket, számos fiatalra vajmi kevés hatással van. „Amikor rágyújtok, úgy érzem, teljesen megnyugszom — mondja a 15 éves Holly. — Eszembe sem jut, hogy valamikor én is rákos lehetek.”
Egy bölcs közmondás erre figyelmeztet: „Az okos, ha látja a veszedelmet, elrejtőzik, a tapasztalatlan, aki vigyázatlanul továbbmegy, megbűnhődik” (Példabeszédek 27:12). Vajon te is el akarod szenvedni a szenvedélyes dohányzás bűntetését: tudniillik a rákot, a szívbetegséget, a légúti megbetegedéseket? Megéri-e a dohányzásból eredő kellemes érzés, hogy miatta büdös legyen a leheleted, köhögés kínozzon és sárgák legyenek a fogaid?
Másrészt, van egy alaposabb ok, amiért kerülnünk kell a dohányzást, nevezetesen az Istenhez fűződő barátság megőrzésére irányuló vágy. Ugye megsértődnél, ha valakinek adnál egy értékes ajándékot, ő pedig kihajítaná? Nos, Istentől kapjuk „az életet és a leheletet” (Cselekedetek 17:25). Képzeld el, mit érez Isten, amikor visszaélsz ezen értékes adományával! Ezért Pál apostol ezt írta: „Mivel ezek az [Istennel ápolt helyes kapcsolat elnyerésére irányuló] ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és szellemi beszennyezéstől, tökéletesítve a szent állapotot Isten félelmében” (2Korinthus 7:1). A dohányzás tehát nemcsak a test beszennyezése, azaz ártalmas vegyi anyagokkal történő bemocskolása, hanem szennyező hatással van az illető szellemére, azaz uralkodó szellemi erejére. A dohányzás tisztátalan, önző és Istennek nem tetsző szokás.
Mindezek ellenére sok fiatal mégis kísértést érez arra, hogy rágyújtson. Miért van ez így, és hogyan tudnak a fiatalok ellenállni az ilyen nyomásoknak? Erről fog szólni egy később következő cikkünk.
[Kép a 28. oldalon]
Mielőtt hagynád, hogy rávegyenek a cigarettázásra, gondolj a következményekre