A mindennaposnak számító, ám értékes mészkő
Az Ébredjetek! belgiumi tudósítójától
DRÁGAKÖVEK! Amikor ezt a szót halljuk, sokszínben játszó ékköveket: gyémántokat, smaragdokat, rubintokat, zafírokat és mészkövet látunk lelki szemeink előtt. Mészkövet? Igen, mert a szerény mészkő is egyfajta drágakő.
Belgiumban, miként a világ számos részén szinte mindenfelé található mészkő. Készítenek belőle egyszerű házakat és pompás emlékműveket egyaránt. De megtalálod még a lábad alatt is kavics formájában. Mi hát ez az oly sok helyen fellelhető anyag?
A mészkő olyan mészből álló kőzet, amelynek több mint a fele kalcium-karbonát. A különböző mészkövek többféle folyamat eredményeként jöttek létre jó régen. Számos mészkőfajta van. Tengeri állatok: kagylók, csigák és korallok kalcium-karbonátot választanak ki a vízből és ebből építik fel mészvázukat és csontozatukat. A mészvázak az állatok elpusztulása után visszamaradnak. A The World Book Encyclopedia megjegyzi: „A legtöbb mészkőréteg a világ számos részén valamikor kagylóval és korallal elegy homok és iszap volt.”
Mészkőképződés megy végbe akkor is, amikor egy vizes oldatból a víz elpárologtatása folytán kicsapódik a kalcium-karbonát. Egyesek közvetlenül is kicsapódnak a vízből és felhalmozódnak a forrásvizekben, tavakban és óceánokban. A földkéreg erőteljes mozgásakor a korábban föld alatti rétegek a tengerből kiemelkedtek. (Vö. Zsoltárok 104:8.) Ily módon rengeteg mészkő van. Egy becslés szerint az összes üledékes kőzet mintegy 20 százalékát mészkőrétegek teszik ki. A mészkő felhasználása igen sokrétű.
A kréta főleg mikroszkopikus méretű tengeri állatkák mészkővázaiból álló fehér mészkő. De a márvány is az. A márvány úgy keletkezik, hogy a mészkőrétegek hosszú-hosszú időn át nagy hőhatásnak és nyomásnak vannak kitéve. Sok híres barlangban, például az egyesült államokbeli carlsbadi barlangokban gyönyörű cseppkőképződést: sztalaktit- és sztalagmitképződést figyelhetünk meg. Ezeket a kalcium-karbonát tartalmú csepegő víz alakítja ki.
Kinyerésének bonyolultsága
A mészkövet nem könnyű kinyerni. Külszíni feltárás, vagy kőfejtés során előbb el kell távolítani a mészkőrétegről a felette lévő vastag földréteget. A régebbi korok kőfejtői fáradságos munkával és hihetetlen nagy energiával keskeny vájatokat készítettek, hogy hozzáférhessenek a nagy mészkőtömbökhöz. Ezután következettt ezeknek a nagy kőtömböknek a fáradságos feldarabolása kőtörő kalapácsokkal.
Manapság ezt a kimerítő munkát gépekkel végeztetik el. Bár veszélyes a kőfejtői munka, de oly nagy a mészkő iránti kereslet, hogy az emberek kénytelenek vállalni a kibányászásával együtt járó veszélyeket is. Gyakran jó minőségű mészkövet lehet kinyerni nem túl nagy erejű robbanószerek alkalmazásával. De még mindig a mészkőtömbök kifűrészelése a legbeváltabb módszer.
A mészkő mint építőanyag
A mészkő ideális építőanyag. Először is jó szigetelést biztosít az épületnek. Egy 30 cm-es mészkőfal a szoba belső hőmérsékletét szinte állandó értéken tartja még akkor is, ha a kinti hőmérséklet 20 Celsius-fokos ingadozást mutat. A tömör [mész]kőfal biztosítja, hogy a belső falfelület megtartsa a szoba átlaghőmérsékletét.
A mészkő kiváló hangszigetelő is. Sőt megfelelő kezeléssel még vízhatlanná is tehető. Az esővízben levő szén-dioxid reakcióba lép a mészkővel és fokozatosan egy vízhatlan védőréteget alakít ki a felületén.
A mészkő azonkívül szép is. A híres párizsi Arc de Triomphe (Diadalív) egyike a híres mészkőépítményeknek. Említésre méltók még az egyiptomi nagy piramisok is, amelyek 16 tonna súlyú mészkőtömbökből épültek! A márvány a mészkőnek egyik válfaja, jól csiszolható. Tartós fénye és maradandó szépsége miatt a szobrászok, — például Michelangelo is — szívesen választották szobraik anyagául.
A mészkő és a mész
Természetesen nem minden mészkő alkalmas ilyen reprezentatív célra. Legtöbbjét aprítómalomban összezúzzák. Ez az első lépés abban a folyamatban, hogy számos más fontos termék készüljön belőle. Már a bibliai időkben is ismeretes volt az égetett mész (kalcium-oxid) előállítása a mészkő kiégetése révén. Régente gúlákat raktak a mészkövekből vagy hengeresre alakították a mészkőégető kemencéket, amelyekben aztán kiégették a mészkövet. A mész fontos kelléke lett a habarcsnak, és ezt használták az ókorban falak erősítésére és falak vagy sírkövek meszelésére (5Mózes 27:4; Ezékiel 13:10; Máté 23:27; Cselekedetek 23:3).
A meszet több más fontos célra is fel lehet használni. Egyes országokban az ivóvíznyeréshez a vizet előbb mésszel vegykezelik. A kalcium-karbonátot vagy kalcium-szulfátot tartalmazó mészvizet hasmenés ellen is használják védőszerként. A mész felhasználható savanyú kémhatású talajok semlegesítésére is. Növeli a talaj víz- és légátjárhatóságát és ezzel biztosítja, hogy tápláló ételek teremjenek benne. Még a cukorgyártásnál is használnak meszet.
De még hosszan lehetne sorolni, mi mindenre alkalmas a mészkő és sokféle terméke. Azt azonban el kell ismerni, hogy nem könnyű a kibányászása. Külszíni fejtésű bányák sokszor betemetetlenül maradnak elcsúfítva a környezetet. A kőfejtők közelében lévő falvakat belepi a jellegzetes fehér mészpor és az ott lakókat sokszor zavarja a robbantások erős hangja és a nyomában keletkező rezgés.
Mindanzonáltal, ha figyelembe veszed sokféle felhasználását, megállapíthatod, hogy a mészkő valóban értékes kő. Igaz, nem olyan, mint a gyémánt. De hát milyen épületet vagy emlékművet építettek valaha is gyémántból?