A sok mindenre felhasználható olajpálma
Az Ébredjetek! nigériai tudósítójától
AZ EKWE ütemes tam-tam hangja egyre erősödött. Erre a megadott jelre az egyébként kényelmes élethez szokott falucska élete átalakult rettenetesen sietős emberek nyüzsgő világává. Ez idő tájt 1937-et írtak, és az olajpálma termésének begyűjtése éppen akkor kezdődött Igbolandban, Kelet-Nigériában.
Jelentés érkezett, hogy a vadolajpálma ligetben eljött a gyümölcsérés ideje és már hullani kezd a gyümölcs, ezért a falu törzsfője már két nappal korábban értesítette az embereket, hogy készüljenek fel a termés begyűjtésére. Munkásokat toboroztak, kiélesítették a bozótvágó késeket és kijavították a mászóhámokat. Ezek a felszerelések — a kötelekre erősített egyszerű fakengyelek — a fára mászók súlyát vannak hivatva megtartani, amikor a mászók ugró mozgásokkal egyre feljebb haladnak a fák törzsén.
Az olajpálma termésének begyűjtése
A 12 éves Matthew már égett a vágytól, hogy nekiindulhasson. Volt már gyakorlata a hámmal. Az előző években segédkezett az asszonyoknak a levágott gallyak összehordásában, de most az apja megengedte, hogy felmásszon az alacsonyabb fákra. Minden levágott fürt gyümölcsért pénzt kap. De ami igazán izgalmas, az a fára mászás öröme, amiben minden falusi kisfiú nagy kedvvel vesz részt.
A tam-tam zene ütemes hangjára Matthew kiszaladt apjával a faluból és más fára mászókkal együtt. A cél nem csupán a gyümölcs leszüretelése, hanem annak eldöntése is, ki a legügyesebb a fára mászásban. Felkúszni a több mint 9 méter magas fa törzsére, majd onnan fel a nagy legyezőalakú pálmalevelek koronájáig, amely újabb 5 méter magasságot tesz ki, igazi fára mászó ügyességet kíván.
Szappantól a borig minden készül belőle
Joggal kérdezheted: ’Miért jelentenek ekkora izgalmat a pálmafák?’ Mert ez a sok mindenre felhasználható növény nagy érték az emberek szemében. Másnap reggel az olíva nagyságú pálmagyümölcsöt leszakítják a fürtök szárairól. Ezeket a káliumban gazdag szárakat a szappangyártásnál hasznosítják. A termés javarészét exportálják, a maradék pedig itt a faluban is jól feldolgozható.
Matthew gyakran látta, amint édesanyja megfőzte a termést, hogy megpuhítsa a kemény magot borító rostos terméshúst. A főzés révén ki tudta sajtolni kezével a rostos terméshúsból a pálmaolajat. Ezután kövekkel feltörte a magvakat, hogy hozzáférjen a mag belsejéhez. Ezekből pálmamagolajat vont ki. Az olajat aztán főzéshez, illetve kenőcsnek vagy a lámpában világítóolajnak használta. A kemény héjakat viszont jól fel tudta használni tüzelésre.
Matthew azt is elmondta, hogy a pálmaleveleket ügyesen fel lehet használni zsuptetőkészítésre. Ujjaival a gyékényszőnyegre mutatott, ahol feküdt, jelezvén, hogy ez is pálmalevelekből készült. A lédús szárak rostjaiból kötél fonható és/vagy kosarat vagy halasedényt lehet belőle szőni. A pálmalevélből készült kerítések megvédik a konyhakertet az állatoktól. A jamsz kúszónövények felfuttathatók a pálmalevélszárakból készült egyszerű keretre. A pálmalevél erezeteiből pedig házi söprűt is lehet készíteni.
Nem csoda, ha a falvak vénei szigorúan ügyelnek arra, hogy fölöslegesen ne vágjanak le pálmaleveleket! A levelek össze-vissza vagdosása tönkretenné a fák termőképességét és még a fák életét is veszélyeztetné. Ezért nem örülnek a szövőmadaraknak. Ezek a madarak lekopasztják a fákat, hogy a pálmalevelekből fészket szőjenek maguknak. Ily módon sok fa tönkremegy.
De még a kidőlt pálmafák sem mennek veszendőbe. A korhadt fatörzsekből gombák nőnek. A fatörzsekben szívesen tanyáznak bogarak kövér lárvái — ezek pálmaolajban megsütve igen ízletes és tápláló ételt adnak. A hím ivarú virág szárából csapolt növényi nedvből több liternyi pálmabor készíthető. A frissen kivágott vagy még élő fa megcsapolásával nyert nedvből üdítőitalt készítenek. Gyakran ecetet és kai-kai-t (ogogoro-t), egy erős, ginhez hasonló szeszes italt is készítenek belőle.
Mai nemesítésük
1937 óta sok változás történt. Azok, akik a pálmaolaj eladásából befolyt pénzből akarták iskoláztatásukat fedezni, nagyobb városokba költöztek. Az egykor oly sok örömet adó pálmaolajtermés begyűjtése ma már a múlté.
A kiterjedt farmokon tudományos módszerekkel nemesítenek ki különböző pálmafafajtákat. Ezeknek az új fajtáknak nagyobb az ellenállóképességük a betegségekkel szemben, hamarabb megnőnek, nagyobb termést hoznak és a gyümölcsök majdnem a talaj szintjén nőnek. Így sokkal könnyebb a betakarításuk. A termés begyűjtéséhez használatos különleges hosszú késekkel és kampókkal még a magasabb fákat is el tudják érni, így úgyszólván szükségtelen felmászni a fákra. Ezek az újabb, hatékonyabb módszerek azonban nem pótolják az egykori begyűjtés varázsát vagy izgalmait!
A feldolgozó módszerek is tökéletesedtek. Óriási feldolgozó üzemekben a nehéz gépezetek könnyen feltörik a magvakat. A magolaj kinyerése után a maradékból pálmaolajmag pogácsákat készítenek — amit aztán fontos tápanyagként a jószágokkal etetnek meg. A különböző minőségű olajokból vagy élelmiszerek (például margarin, cukrászáru és jégkrém) vagy nem ehető áruk (például mosószerek, gyertyák, parfümök, kozmetikumok, sőt még ipari kenőanyagok is) készülnek. Ezenkívül, a pálmaóborból kinyert ecetsav megszilárdulást elősegítő szerként használatos a gumiiparban.
Matthew örömmel üdvözölte azokat változásokat, amelyek a gyermekkora óta eltelt néhány évtized alatt következtek be Igbolandben. Időközben még valami mást is meg kellett tudnia a pálmafárról. Jehova Tanúival folytatott bibliatanulmányozás keretében megtudta, hogy Isten régen ezt mondta: „Hajtson a föld zöld füvet, magot termő növényzetet, gyümölcsfákat, amelyek termést hoznak a fajtájuk szerint” (1Mózes 1:11). Miután Matthew felismerte, hogyan jött létre a pálmafa, most már nemcsak csodálja és nagyra értékeli ezt a vonzó fát, hanem dicsőíteni is tudja Jehova Istent a sok mindenre hasznosítható olajpálma Alkotóját.
[Kép a 20. oldalon]
Pálmafa termésének a begyűjtése
[Forrásjelzés]
Peter Buckley/Photo Researches