Mire valók a könnyek?

MIKOR sírtál kiadósan utoljára? Örömödben vagy bánatodban eredtek el a könnyeid? Valami személyes diadal vagy egy lesújtó kudarc késztetett sírásra? Megkönnyebbülésedben vagy elkeseredésedben sírtál? Gyermeked születése vagy házastársad halála, egy kedves emlék vagy egy kínos visszaemlékezés, kedves barátod üdvözlő vagy búcsúszavai csaltak könnyeket a szemedbe? Ellentétes helyzetek és érzések gyakran egyforma reakciót váltanak ki belőlünk — könnyezünk.

Miért fakadunk sírva, ha erős érzelmek vesznek erőt rajtunk? Segít-e valamit is? Vagy meg tudnánk lenni könnyek nélkül is?

Miért sírunk?

Erre senki sem tud teljes bizonyossággal felelni. Az embereknél és az állatoknál kétféle könnyezés van: A szem működéséhez nélkülözhetetlen állandó vagy alapkönnyezés, amely nedvesen tartja a szemet, és reflexszerűen könnyeket vált ki, mihelyt valamilyen idegen test irritálja a szemet. De érzelmi okokból is sírva fakadunk és könnyezünk; ez a könnyezés, úgy tűnik, kizárólag embereknél tapasztalható, de igazi okát alig ismerjük.

William Frey kutató úgy véli, hogy az érzelmi okokból történő sírás voltaképpen megszabadítja az emberi szervezetet bizonyos káros és fölösleges anyagoktól, amelyeket leginkább a vese, a vastagbél, a tüdő és bőrünk pórusai választanak ki. Crying—The Mystery of Tears című könyvében ismerteti a kutatásának eredményét: összehasonlította [egy hagyma] irritáló hatására keletkező könnyezést az érzelmi okokból (például szomorú film megnézéséből) eredő könnyezéssel. Az érzelmi okokból eredő könnyekben mintegy 24 százalékkal több a fehérje. Ennek oka még nem világos, de valószínűleg az a magyarázat, hogy a szervezet másfajta könnyet termel érzelmi felinduláskor, és megint mást, amikor irritáló hatás éri a szemet.

’Sírok én [mint valami asszony]; szememből, szememből víz folyik alá’ — írta Jeremiás próféta (Siralmak 1:16). Vajon a nők többet sírnak, mint a férfiak? A statisztikai adatok szerint többet — körülbelül négyszer annyit, mint a férfiak (havonta 5,3 alkalommal, szemben a férfiak 1,4 alkalmával). Frey szerint csecsemőkorban a kisfiúk és a kislányok körülbelül ugyanannyit sírnak, bár a születés után napok vagy hetek telhetnek el, mielőtt a kisbabák érzelmi okokból kezdenének el sírni. A kamaszkor éveiben azonban kezd különbség mutatkozni. Ott már társadalmi befolyások is érvényesülnek. A kamaszkor előtt azonban egyformán megtalálható mindkét nemű gyermekekben a prolactin (tejképzést serkentő) hormon. Valahol a 13 és 16 éves kor között megemelkedik ennek szintje.

A prolactin a könnyekben is kimutatható. Stresszhatás idején az egész szervezetben is termelődik. Ezért stresszes állapotban a nőknél nagyobb a hormonszint, mint a férfiaknál. Vajon ez lehet az oka annak, hogy a nők előbb és gyakrabban fakadnak sírva? Dr. Frey úgy véli, az érzelmi okokból történő síráskor a szervezet igyekszik visszanyerni a kémiai egyensúlyt. Valószínűleg a hormonok késztetnek sírásra, és elmélete szerint ezért van az, hogy sírás után gyakran jobban érezzük magunkat.

Egy másik tanulmány szerint a pszichoterápiás gyakorlatot vezető Margaret Crepeau összefüggést talált a sírás visszatartása és „stresszhatásra visszavezethető belsőszervi megbetegedések, például a gyomorfekély és a vastagbélgyulladás feltűnően magas előfordulása között” (Seventeen, 1990. május). Más kutatók az ellenkezőjére találtak bizonyítékot. A Health folyóirat arról számol be, hogy dr. Susan Labott és Randall Martin vizsgálatot folytatott gyakran és nem gyakran sírókkal. Megállapításaikból az tűnt ki, hogy a sírás nem csökkentette a stresszt, sőt a könnyen sírók „hajlamosabbak voltak a szorongásra és depresszióra”. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a sírás nem használ, mivel pusztán „eltereli a figyelmünket a gondok megoldásáról”. Ugyanakkor fontos szerepe lehet a sírásnak egy kedves hozzátartozó halála okozta nyomasztó terhek elviselésében.

Elég az hozzá, hogy az érzelmi indíttatású könnyezés oka és célja továbbra is megfoghatatlan.

A másfajta könnyezés

Sokkal többet tudunk az állandó könnyezés funkciójáról, arról, ami épp most történik a szemedben. E könnyek nem csupán vízcseppek a szemedben. Figyeljük meg e csodálatos folyadék útját; hogyan termelődik, oszlik el és távozik a könnyrendszeren keresztül.

A fő könnymirigy a külső szemzugod feletti mélyedésben helyezkedik el. Ez a szivacsos mirigy, 60 más miriggyel együtt, három rétegből álló finom filmréteget képez — egy nyálkás, egy vizes és egy olajos réteget.

A belső réteg nyálkás, ez teszi simává a szemgolyót, amin könnyedén tud csúszni a szemhéj. A vizes réteg a legvastagabb a három közül, s benne több fontos alkotóelem található, többek között a szaruhártyának nélkülözhetetlen oxigén. Ehhez jön még bizonyos mennyiségű lizozin és a könnyben található 11 másfajta enzim. A lizozim kiváló baktériumölő. Ez tartja a szemet tisztán és fehéren.

A könnytermelést 30 Meibom-mirigy működése teszi tökéletessé; ezek kis sárga pontocskák, amelyek a szempillák mögött egyesével sorakoznak mindkét szemhéjon. A mirigyek olajos réteget választanak ki, amely oly vékony, hogy nem torzítja el a látást, ellenben vékony olajréteggel vonja be a szemet, amely megakadályozza a könny elpárolgását és így a szemek kiszáradását a két pislogás között. Egyeseknél ez az olajréteg nem megfelelő, s ezért könnyeik a szokottnál gyorsabban elpárolognak a szemükből.

Amikor egyet pislogunk

Itt következik a szemhéj, amely a lecsukódás pillanatában választja ki megfelelő összetételben a szem számára szükséges anyagot, és ezt egyenletesen felviszi a szem mindhárom rétegére. A szemhéjak tökéletesen záródnak, így az egész külső szemgolyó ebben a csillapító fürdőben úszik.

Mi történik az elhasznált könnyekkel? Ha alaposan megnézed a szemed, találsz egy pici lyukat a belső szemzugban, egy könnypontot, amely a fölösleges könnyet a könnyzacskóhoz vezető csatornába vezeti. Onnan a könny az orr hátsó részébe és a torokba folyik, ahonnan a nyálkahártyák felszívják. Amikor pislogunk, a könnyzacskó úgy működik, mint egy szivattyú, amely a könnyeket a csatornába, majd onnan lefelé tereli.

Amikor sírni kezdesz, ösztönösen gyorsabban pislogsz, s ez fokozottabb működésbe hozza a fölös könny eltávolítására szolgáló szivattyút. De amikor patakokban kezd ömleni a könnyünk, a szivattyú túlterhelődik, az orrüregben levő könnyzacskó megtelik, és a könny az orron át folyik ki. Ilyenkor szoktuk előkapni a zsebkendőnket, hogy felitassuk és letöröljük szemünkről és arcunkról az ömlő könnyeket.

Bármi késztet is sírásra — akár egy szívből jövő dicséret, vagy sértésnek szánt csípős megjegyzés, egy nevetési roham vagy egy elkeseredésünkben támadt zokogás, egy igazi siker vagy keserű csalódottság —, eláradó könnyeid arra várnak, hogy érzéseidet kifejezzék.

[Kiemelt rész a 26. oldalon]

Segítség, ha kivörösödik a szemünk

Biztosan éreztél már a szemedben többször is égő és szúró fájdalmat. Mi idézi elő? Akkor szokott kivörösödni a szemünk, ha a szemgolyó fehérje feletti hártyában található véredények kitágulnak.

A könnyhiány lehet a bűnös. Azok az emberek, akik sok órát töltenek el munkahelyükön a számítógép monitorja előtt, vagy sok nyomtatott szöveget olvasnak, nem pislognak eleget. A normális pislogás általában 15 pislogás percenként. Ha olvasunk, gépkocsit vezetünk vagy más, koncentrálást igénylő munkát végzünk, a pislogás lecsökkenhet percenként 3—6 pislogásra, ami a szem kiszáradásához és irritálásához vezethet. Az orvosok azt ajánlják, hogy szedjünk úgynevezett pislogást elősegítő gyógyszert, vagy használjunk szemcseppet a fájdalom enyhítése céljából.

Ébredéskor is némi pirosságot észlelünk a szemben, mivel sötétben és alvás közben erősen lecsökken a könnyezés.

Bizonyos orvosságok lassíthatják a könnymirigyek működését, például az idős kor előrehaladtával. A szemhéjak megduzzadása vagy fertőzése betudható allergiának, de szélsőséges éghajlati hatások vagy szennyeződések is előidézhetik a szemek kivörösödését.

Sérülésből vagy születési rendellenességből eredő szemhéj- vagy könnymirigy-deformálódás vagy -elzáródás miatt előfordulhat, hogy nem tud könnyfilm képződni a szemgolyón, vagy maga a filmréteg nem megfelelő összetételű.

Végül pedig milliók szenvednek olyan betegségekben, mint amilyen a Sjögren-szindróma; ez olyan autoimmun rendellenesség, amely megtámadja a könny-, nyál-, olaj- és egyéb mirigyek működését, a szem, a száj és a bőr kiszáradását okozva ezzel.

Mi a teendő, ha a szemünk krónikusan száraz? Rendelkezésünkre állnak a ma már széles körben hozzáférhető műkönnyek, cseppek vagy pirulák formájában, vagy különleges szemüvegek, amelyek légmentesen lezárják a szemgolyót és csökkentik a könny elpárolgását. Bár az ilyesfajta állapot kellemetlen ugyan, de ritkán vezet vaksághoz. Ha azonban nem kezeljük őket, a krónikus szemszárazság kárt okozhat a szaruhártyában, ezért orvoshoz kell fordulni segítségért.

[Kiemelt rész a 27. oldalon]

„Szedd tömlődbe könnyeimet!”

Így írt a zsoltáros Dávid, amikor mély fájdalmában Istenhez könyörgött támogatásért (Zsoltárok 56:9). Igen, szívet tépő helyzetekben még Isten hűséges szolgái is sírva fakadtak.

Képzeljük el Dávid királyt, amikor könnyek között siratta fiainak, Amnonnak és Absolonnak, lojális barátjának, Jonatánnak, valamint Saul királynak a halálát (2Sámuel 1:11, 12; 13:29, 36; 18:33). Amikor az amálekiták kifosztották Siklág városát, és elrabolták Dávidnak és vitézeinek feleségét és gyermekeit, „felkiáltának és annyira sírának, hogy végre erejök sem volt a sírásra” (1Sámuel 30:4).

Bizonyára mélyen gyászoltak akkor is, amikor Jákob és Mózes meghalt, hiszen az egész nemzet napokig siratta őket (1Mózes 50:3; 5Mózes 34:8). A fogság és a szenvedés miatti fájdalom is jajkiáltásra indította őket, amely eljutott Jehova fülébe (Jób 3:24; Zsoltárok 137:1; Prédikátor 4:1). A bibliai Siralmak könyve végig egyetlen gyászének, amelyet Jeremiás könnyek között írt meg (Siralmak 1:16, 2:11, 18; lásd még 1:1 lábjegyzetét, NW).

A sírást nem a gyengeség jelének kell tekinteni, ez a mély érzések természetes kifejezője. Még a tökéletes ember, Jézus is könnyekre fakadt. Egyszer akkor, amikor Jeruzsálem felett sírt, más alkalommal pedig akkor, amikor látta a halott Lázár barátait és itt maradt hozzátartozóit (Lukács 19:41; János 11:33-35). De Lázár családjának és barátainak bánat könnyei örömkönnyekre változtak, amikor Jézus előszólította szeretett barátját a sírból (János 11:41–44).