Fiatalok kérdezik:

Olyan leszek, mint a bátyám?

„ÉPP olyan leszel, mint a bátyád! Vigyázz, különben úgy végzed, mint ő!”

Ha van egy bátyád vagy nővéred, aki rossz útra tért — akit talán elzavartak otthonról, börtönbe vetettek vagy kiközösítettek a keresztény gyülekezetből —, akkor ezek a fenti bántó szavak talán nem újak a füleidnek. Szülők, tanárok, jóindulatú rokonok és még némely egykorú társad is újra meg újra ismételgetheti ezeket a szavakat. Néha talán úgy érzed, hogy néhány barátod kerül.

Természetesen, ha van egy testvéred, aki önfejű eljárást követ, az már önmagában véve is fájdalmas tapasztalat. Egy lány, Carol, akinek a bátyját kiközösítették a keresztény gyülekezetből, így emlékszik vissza: „Én közelebb álltam a bátyámhoz, mint bárki más. Amikor felhagyott a keresztényi élettel, nagyon mélyen érintett engem.”a Becky, aki 15 éves volt, amikor a nővérét kiközösítették, hasonlóképpen emlékszik vissza: „Még most is vissza tudok emlékezni arra a napra, amikor megmondta nekem, hogy kiközösítették. Oly nagy fájdalmat éreztem, és nagyon le voltam sújtva. Úgy éreztem magam, mint akit elárultak. Hogy tehette ezt velünk?”

Fájdalmas lehet elveszíteni a szabad beszélgetést is, melynek örvendtünk egy idősebb testvérünkkel való kapcsolatunkban. Becky így kesereg: „Oly közel álltunk egymáshoz. Hiányzott nekem, hogy nem beszélhetek vele, és nem végezhetem vele együtt a dolgokat.” Ehhez a veszteséghez még add hozzá azt a csalódást is, amint olyan valaki kudarcát látod, akire példaképként tekintettél. Egy Marvin nevű fiatal fiú a bátyjára vonatkozóan ezt mondja: „Felnéztünk rá. De azóta ő már nincs számunkra.”

Mindennek a legfájdalmasabb része azonban az a maradandó félelemérzés lehet, hogy esetleg a te sorsod is ugyanúgy alakul.

Őt utánzod?

Egy felmérés során a fiatalok 64,9 százaléka beismerte, hogy erőteljesen befolyásolja őt az idősebb testvére. Az egyik lány ezt mondta: „Bátyám . . . nagy hatással volt az életemre. Mindig különleges érdeklődést mutatott irántam. Elvitt különböző helyekre a barátaival, megtanított írni, megkötni a cipőfűzőmet, és mindig ott volt, amikor a legcsekélyebb bajom problémám is volt.” — Dorothy Rogers: Adolescents and Youth.

Amikor tehát egy tiszteletre méltó testvér hirtelen fellázad, Joy P. Gage írónő szerint „az valószínűleg magával rántja a tizenéveseket”. Egy Linda nevű lány történetére hivatkozik, aki felnézett a bátyjára. Amikor a bátyja váratlanul elhagyta a feleségét, Linda dédelgetett modellje „eltűnt”. Joy Gage azt mondja: „Ez a fivér, akinek az utánzását olyannyira kötelező érvényűnek tekintette, többé már nem volt követésre érdemes példa.” Emiatt „Linda dühös volt, sőt pánikba esett.” Linda kezdett az alkohollal próbálkozni (When Parents Cry).

Nem szokatlan az ilyen túlzott mértékű reagálás. Valójában Myron Brenton, a How to Survive Your Child’s Rebellious Teens című könyvében megjegyzi, hogy „a testvér lázadó magatartása kisebb vagy nagyobb mértékben mindig hatással van a többi gyermekre a családban.” Brenton megmagyarázza, hogy néha a családban maradó többi fiatal „veszélyeztetve érzi magát. Aggódva tűnődnek el ezeken a kérdéseken: ’Megtörténhet ez velem is? Elkövetem valaha én is ezt az őrültséget? Bennem is megvan ez a fajta őrültség?’ ”

Válassz más utat!

Azt jelenti ez egyáltalán, hogy te is arra vagy szánva, hogy testvéred rossz példáját kövesd? Egyáltalán nem. Módodban áll megválasztani a magad számára, hogy milyen viselkedést fogsz követni. (Vö. Józsué 24:15.) Sok istenfélő fiatal tette ezt a bibliai időkben.

Vedd figyelembe például a fiatal Jákóbot. Ikertestvére, Ézsaú olyan fiatal volt, ’aki nem értékelte a szent dolgokat’ (Zsidók 12:16). Jákób azonban a hit feddhetetlen emberévé vált (1Mózes 25:27; Zsidók 11:21). Eleázár és Itámár, Áron két fiatalabb fia hűséges maradt Jehova szolgálatában, amikor idősebb testvéreiket, Nádábot és Abihut Jehova kivégezte. Ezek az idősebb fivérek nyilvánvalóan azért lettek halálra adva, mert az alkohol hatása alatt túllépték papi megbízatásukat. De sem Eleázár, sem Itámár nem utánozta fivéreit, és mindketten annak a kiváltságnak örvendtek, hogy Jehova Isten papjaiként szolgálhattak (3Mózes 10:1–11).

Te is választhatod az istenfélő magatartást, és elkerülheted, hogy szívfájdalmat okozz magadnak és a szüleidnek.

’Kerülnek engem’

Carol mindazonáltal így panaszkodik: „Mindenki arra vár, hogy hibát kövessek el. Némely szülő még azt is gondolja, hogy rossz hatással leszek a gyermekeire.” Néha talán még magad is így érzel. De ami talán könyörtelen vizsgálatnak tűnik, gyakran jószándékú törődéssé válhat. Mindazonáltal, amint látják, hogy állhatatosan megőrzöd a jó viselkedésed, aggodalmaik általában csökkennek. (Vö. 1Péter 2:12.)

Miért válik akkor némely barát hirtelen tartózkodóvá? Talán nem is annyira azért, mert nem bíznak benned, hanem azért, mert egyszerűen nem tudják, hogy mit mondjanak. Talán kellemetlennek érzik, hogyan közeledjenek hozzád, tudva, hogy te és a családod sok sérelmet éltetek át; talán attól félnek, hogy rosszat fognak nektek mondani. Miért ne törnéd meg te a jeget azáltal, hogy kezdeményezed a beszélgetést? Próbálj nyugodtnak és elnézőnek lenni, ha mások olyan kényes kérdéseket tesznek fel mint például: „Mi történt a bátyáddal?”.

Kétségtelenül talán úgy tűnik, hogy néhányan kerülnek téged. S amikor az emberek úgy bánnak veled, mintha rossz ember lennél, ez arra késztethet téged, hogy igenis rossz dolgokat tegyél. Mindig jussanak eszedbe azonban a Galátzia 6:9 szavai: „A jótéteményben pedig meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk.”

A kellemetlenség kezdeti időszaka általában hamar elmúlik. A fiatal Becky azt mondja: „Idővel az emberek kezdtek úgy bánni velem, mint régen. — Majd hozzáteszi: — Az a tény, hogy nem minden barátom került el, nagy segítség volt. Ők készek voltak segíteni nekem.” A legtöbb keresztény társad is ott lesz, hogy segítsen neked. Ők sokat segíthetnek neked, hogy ’lábaiddal egyenesen járj’ (Zsidók 12:13).

Beszélj a dolgokról!

Igaz, néha úgy érezhetsz, mint a fiatal Fred, akinek a bátyját kiközösítették. „Magamban akartam tartani — ismeri be. — De rájöttem, hogy sem nekem, sem a szüleimnek nem segít, ha magunkban tartjuk érzéseinket.” Igen, ne szigeteld el magad, s különösen ne a szüleidtől (Példabeszédek 18:1). Marvin jó tanácsot ad, amikor azt mondja: „Beszéld meg valakivel. Meg kell tenned!”

Például úgy tűnik, hogy a gyülekezetben néhányan hűvösen bánnak veled? Szüleid talán képesek segíteni, ha felhívod a figyelmüket erre az észrevételedre. Vagy talán zavar, hogy a szüleid minden figyelmüket a te önfejű testvéredre összpontosítják, és figyelmen kívül hagyják a te szükségleteidet. Ne viselkedj illetlenül, hogy magadra vond a figyelmüket. Ehelyett folytass meghitt beszélgetéseket velük, és tudasd, hogyan érzel.

Fred a családi bibliatanulmányozást szokta felhasználni arra, hogy ezt megtegye. „Ha nehézségeim voltak, ezt az alkalmat használtam fel, hogy megbeszéljem a dolgot apával és anyával.” Az ilyen beszélgetések segítségedre lehetnek, hogy felismerd, mennyire lehangolja a helyzet a szüleidet is. Ugyanakkor ők is jobban megértik majd az érzéseidet, és valószínűleg úgy intézik a dolgokat, hogy több személyes figyelmet fordítsanak rád.

Természetesen nem minden fiatalnak vannak istenfélő szülei. Ha veled is ez a helyzet, akkor próbáld megbeszélni a dolgokat egy érett kereszténnyel (Példabeszédek 17:17). Az is segít, ha szorgalmas maradsz a szellemi tevékenységekben. „Meg kell mutadnod, hogy te valóban nem akarsz rosszá válni — mondja Marvin. — S amikor tevékeny maradsz és megmutatod, hogy valóban akarod az igazságot, sokkal valószínűbb, hogy keresztény testvéreid ott lesznek, és támogatnak téged.”

Mindenesetre égi Atyád támogatása mindig a rendelkezésedre áll (Zsoltárok 27:10). „Öntsétek ki előtte szíveteket” — mondja a Zsoltárok 62:9. Ő valódi menedékként tud szolgálni számodra. Ő valóban megérti, milyen vagy belülről, még ha mások félreértenek vagy rosszul ítélnek is meg (1Sámuel 16:7).

Te más lehetsz

Az egyik bibliai példabeszéd ezt mondja: „Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát” (Példabeszédek 22:3). Igen, ha valaha is csábítást érzel arra, hogy kövesd a testvéredet, gondolj rossz eljárásának a gyümölcseire. Becky azt mondja: „Látva nővérem tetteinek az eredményét, segített elkerülnöm, hogy magam is nehéz helyzetbe kerüljek.”

Fred, Marvin és Becky — akiket ebben a cikkben idéztünk — másnak bizonyultak, mint önfejű testvéreik; mindegyikük a keresztény szolgálatban tevékenykedik. S mi a helyzet veled? Talán még mindig szereted a testvéredet. De neked nem kell úgy élned, mint ahogyan ő él. Te magad választhatsz. Te más lehetsz.

[Lábjegyzet]

[Kép a 21. oldalon]

Neked nem kell csatlakoznod a bátyádhoz a lázadásban