Figyeljük a világot

Vudu-központok köztemetőkben

São Paulo (Brazília) városi tanácsa és polgármestere nemrégen a városi temetőkben szabad teret biztosított „vudu központok” működésének — írja a Jornal da Tarde. Az ellenzék tiltakozott e központok ellen és azt állította, hogy az afro-brazil szekták hátborzongató állatáldozatok bemutatására használják a temetőket. Megvert, megcsonkított vagy megölt állatok példányai között találtak élve eltemetett kiskutyákat is, amelyek nagyobb, kiszúrt szemű állatokban, kutyákban és macskákban voltak elhelyezve. Az egyik állami tisztviselő megjegyezte, hogy e szekták nem önszántukból jöttek Brazíliába; e rítus gyakorlóit erőszakkal rabszolgaként hozták ide Afrikából. Emiatt a vudu-szektákat inkább tiszteletben kellene részesíteni, gondolja ő.

Az öldöklés folytatódik

A JAMA (Journal of the American Medical Association) így tudósít: becslések szerint az első világháború alatt a harcokban megöltek nem egészen 19 százaléka polgári lakos volt. A második világháborúban megölteknek pedig 50 százaléka volt polgári személy. Azóta körülbelül 150 háború dúlt a földön. „A mai becslések szerint — mondja a JAMA — a 20 millió meggyilkolt és a 60 millió megsebesült ember több mint 80 százaléka polgári lakos volt, a zöme gyermek. Csupán az utolsó évtizedben körülbelül 1,5 millió gyermeket öltek meg és több mint 4 millió gyermek lett rokkant a háború miatt.”

Betegség és halál

Világszerte körülbelül 50 millió ember hal meg évente. E halálesetekből 46,5 millió közvetlenül valamilyen betegséggel van összefüggésben — írja a WHO (Egészségügyi Világszervezet). A fertőző és az élősködők által okozott betegségek évente 17,5 millió embert visznek a sírba. Az érrendszeri betegségek körülbelül 12 millió ember halálát okozzák. Rákban több mint 5 millió ember pusztul el. Hiroshi Nakajima, a WHO vezérigazgatója kijelentette: „A tragédia ebben az, hogy évente legalább 20 millió halálesetet el lehetne kerülni jobb egészségügyi ellátással, az alapvető gyógyszerekhez és védőoltásokhoz való hozzájutással, egészségesebb életmódddal és neveléssel.”

Macskák és madarak

Kutatók becslése szerint csupán Wisconsinban (USA) a házimacskák több mint 19 millió madarat ölnek meg évente. Egy nagy-britanniai kutatómunka szerint ötmillió házimacska évente körülbelül 20 millió madarat pusztít el. Ausztráliában Sherbrooke Shire város tisztviselői elrendelték, hogy a macskatulajdonosok kötelesek éjjelre bent tartani kedvenceiket. A rendelet megszegőit 100 dollár bírságra ítélik; ezzel szeretnék elejét venni a ritka madarak kipusztításának. Az Egyesült Államokban mintegy 35 000 macska születik naponta. A National Wildlife tudósítása szerint a „wisconsini tanulmány kimutatta, hogy a macskatulajdonosok 94 százaléka szeretné, ha telkükön lennének énekesmadarak, és 83 százalékuk még a vadon élő madarakat is szívesen látná, ugyanakkor csak 42 százalékuk volt hajlandó e vadon élő madarak megmentése érdekében csökkenteni a macskák számát”.

Sport és egészség

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szervezet túlzott mértékű igénybevétele a jobb teljesítmény elérése érdekében betegséget válthat ki. A The European erről írt: „Kutatóorvosok eredményeiből az derült ki, hogy az élsportolók sokkal hajlamosabbak a vírusos fertőzésekre, például a megfázásra, náthára, torokfájásra és -gyulladásra, mint mások.” Klaus Braumann, a német olimpiai csapat szakorvosa 481 német élsportolót interjúvolt meg. A Süddeutsche Zeitung napilap szerint megállapította, hogy „az ajaksömör [herpes simplex] négyszer gyakrabban fordul elő náluk, mint az átlaglakosoknál”. Bár becslések szerint Németországban a lakosságnak körülbelül a 10 százalékánál bizonyos időközönként kialakul ilyen hólyagos kiütés az ajkakon, az élsportolóknak csaknem a fele elkapja. „Minden fizikai megerőltetés, amely egy bizonyos határt meghalad, gyengíti az immunrendszert” — jegyezte meg Heinz Liesen sportorvos.

„A bőség paradoxonja”

Genfben egy nemrég tartott értekezleten az ENSZ két szerve bejelentette: egyesítik erőfeszítéseiket „az eddigi egyik legnagyobb offenzívában, amelyet a világszerte tapasztalható rosszul tápláltság ellen indítanak”. A párizsi Le Monde napilap arról tudósít, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete és az Egészségügyi Világszervezet közös akcióba kezd, hogy felszámolja azt, amit ők a „bőség paradoxonjá”-nak neveznek. Bár a föld képes elegendő élelmiszert teremni ahhoz, hogy kielégítse az egész emberi család élelmiszer-szükségletét, a meglévő készleteket nem e szükségletekkel összhangban osztják el. Afrikában az éhínség naponta 40 millió személy életetét fenyegeti. A rosszul tápláltság 192 millió gyermeket sújt, és közülük naponta 40 000-en halnak meg.

Rászoktatás akaratlanul

„Ha a szülők cigarettáznak, valószínűleg a gyermekeik is cigarettázni fognak” — mondja a párizsi Le Figaro napilap. Egy 10 000 francia fiatalt érintő kutatómunkából, amelynek során 11 és 18 év közötti fiatalokat kérdeztek meg, nemrégiben az derült ki, hogy közülük majdnem minden negyedik gyermek rendszeresen cigarettázik — azaz naponta legalább egyszer rágyújt. E kutatómunka azt is feltárta, hogy a dohányzó fiatalok több mint 50 százalékának az édesapja is dohányzott. Az is kiderült, hogy a rendszeresen cigarettázó fiatalok 72 százaléka szeretne leszokni a cigarettázásról.

Az idősek kevesebb tiszteletben részesülnek

Ázsia idős lakossága jelentős mértékben növekszik. Japánban egyesek arra számítanak, hogy a ma 65 éves vagy ennél idősebb emberek száma a mai 15,5 millióról 30 éven belül 32 millióra fog emelkedni. Az Asiaweek szerint minden négy japánból egy 2020-ra idős lesz. „A szingapúriak több mint 9 százaléka megérte a 60. születésnapját. A századfordulóra körülbelül 1,5 millió malajziai fog idős állampolgárnak számítani” — fűzi hozzá az Asiaweek. E növekedésnek egy olyan korban vagyunk a szemtanúi, amikor az idős emberek iránt tanúsított régi hagyományos törődés és tisztelet alábbhagyott. Henry Lim, a szingapúri idősebb nemzedék egyik szószólója kijelentette: „Megfigyelhető, hogy csökken az idősek iránti tiszteletadás.” Hozzáfűzte: a fiatalabbaknak gyakran „több idejük jut az uszkárjukra, mint a szüleikre”.

Jó üzlet

Argentínában az állat- és emberáldozatokról közölt tudósítások felkeltették az emberek érdeklődését. A Clarín szerint Argentínában 5000 szekta van, amelyek át vannak itatva spiritizmussal, sátánizmussal és az okkultizmus egyéb formáival. Több ilyen szektában fontos szerepet játszik a képek használata. Buenos Airesben elég gyakori az olyan üzlet, ahol Jézus Krisztus és a katolikus „szentek” képei ugyanazon a polcon találhatók, mint a démonok szobrai. Az egyik kedvenc kép „Luciferé, a Nagy Kapitányé, a gonosz istenek közül a legszörnyűbb istené”. A Clarín megjegyzi, hogy a sátáni képek forgalmazói katolikus szentképeket is terjesztenek. Az egyik üzlettulajdonos elismerte, hogy a katolikus szentképek és a sátáni képek árusítása „jó üzlet”.

A betegektől való félelem

Az egészségügyi dolgozók magatartását nagymértékben befolyásolja a betegeik fertőző betegségeitől való félelem, írja a The New York Times. Sok orvos kifejezetten fél attól, hogy elkapja az AIDS-et vagy a fertőző májgyulladást, például úgy, hogy véletlenül megszúrja magát egy injekciós tűvel, vagy felsérti a bőrét valamilyen orvosi műszerrel, miközben a beteget kezeli. Nem vitás, ez a félelem eléggé megalapozott. A New York Cityben lefolytatott vizsgálat feltárta, hogy azon orvosok mintegy 60 százaléka, akik rendszeresen kezelnek tüdőbeteget, maguk is tüdőbetegek lettek. Ezenkívül minden évben körülbelül 12 000 egészségügyi dolgozó betegszik meg fertőző májgyuladásban a páciensek révén. És amióta az AIDS-járvány elkezdődött, körülbelül 47 egészségügyi dolgozó kapta el e fertőzést pácienseitől.

Bételdió és a rák

„Rágni vagy nem rágni . . . ez itt a kérdés.” A bételdió rágásával kapcsolatos kérdést a pápua új-guineai Post-Courier újság vetette fel. Dr. Barrie Milroy szakorvos, aki a bételdiót rágók kezelésében szerzett nagy gyakorlatot, megjegyezte: „Úgy tűnik, Pápua Új-Guinea két fő betegsége a járványos méretű malária és a szájrák — ez utóbbi közvetlenül a bételdió rágásával hozható összefüggésbe.” Még kisgyermeket is találunk a megrögzött bételdió-rágók között. ’Ha valaki bételdiót rág, nem az a kérdés, hogy megkapja-e a rákot, hanem az, hogy mikor’ — jelentette ki dr. Milroy. Hozzáfűzte: „orvosilag nem sokat tehetünk”, ha valaki nem hajlandó leszokni róla.

Ravasz hamisítók

„Más dolog megtéveszteni egy gyanútlan bolttulajdonost, vagy akár egy banktisztviselőt hamis pénzzel, és megint más dolog megtéveszteni a Szövetségi Kincstár bonyolult pénzkezelő berendezéseit” — jegyzi meg a The Wall Street Journal. Mégis valaki olyan 100 [amerikai] dolláros bankjegyeket állított elő, amelyek pontosan ezt teszik. A „kivételesen jó” kitétellel illetett hamis pénz szerte a világon felbukkant. Mesterien leutánozták a különösen nehéz nyomdai eljárást, a dombornyomást és a szövetalapú papírt, amelyet árulkodó piros és kék szálak szőnek át. A hamisítványok oly jók, hogy a szokásos eljárás követése helyett, amikor is a bankokat terheli az általuk forgalmazott hamis bankjegyek ellenértéke, az Egyesült Államok kormánya magára vállalja a veszteséget. Néhány tisztviselő attól tart, hogy a hamis bankjegyek valamilyen terroristacsoport, vagy valamelyik ellenséges külföldi kormány műve.

Növekszik az asztmaáldozatok száma

„[Németországban] drámai módon megemelkedett azoknak a száma, akik asztmás roham következtében halnak meg” — jelentette a Süddeutsche Zeitung című napilap. A német Respiratory Tract League nevű szervezet szerint 1991-ben több mint 5000 személy halt meg légzőszervi betegség következtében abban az országban. Az 1970-es évek közepén ez az adat évi 2000 fő volt. Németországban közel 20 millió lakos szenved allergiában, minden harmadik személy pedig légzőszervi allergiában.