Japánkertek — Természet kicsinyített méretben

Az Ébredjetek! japán tudósítójától

ABLAKODON kitekintve egy óceán tárul a szemeid elé, amelyet fehér homokpart és sötétzöld fenyők szegélye övez. A verandán állva, fenséges hegyeket látsz zuhogó vízesésekkel. Ameddig csak a szem ellát, minden a te birtokod. Úgy gondolod, talán utolérhetetlen álom ez egy közönséges halandónak? Nem, legalábbis, ha van egy japánkerted. A természet másolata kicsinyített méretben ezt a látszólag lehetetlen álmot tudja valóra váltani.

A természet pompájának érzékeltetésére elegendők a sziklák, a víz, a zöld növényzet és olykor a homok. Természetesen kell hozzá egy kis fantázia is, de ha az arányokat jól választod meg, csodálatos illúzió keletkezik. Egy mesterséges tavacska képviseli az óceánt vagy egy tavat és a gázló kövek a szigeteket. Nagy sziklák a hegyeket ábrázolják, a sziklák között folydogáló víz pedig a vízeséseket.

A japánkertekbe ültetett fák

Mivel túlnyomórészt a zöld az uralkodó szín a japán természeti tájaknál, ezért inkább a fáké, s nem a virágoké a főszerep ezekben a kertekben. A fákat nem összevisszaságban ültetik, és nem engedik meg, hogy szertelenül nőjenek. Helyigényüket pontosan kiszámolják és növekedésüket szabályozzák. A fáknak tehát fontos szerepük van. Derűt teremtenek, ami a japánkerteknek fő jellegzetessége.

Rendszerint többszínű fafajtát ültetnek, de ezt nem viszik túlzásba. A fák évszakról évszakra igazodnak a kert változó hangulatához. A kínai szilvafát, a japán cseresznyét és a csillagvirágú liliomfát kora tavasszal színe miatt veszik számításba. Áprilisban és májusban az élénk japán azálea virágai keltenek ünnepi hangulatot a különben csendes atmoszférában. Az azáleabokrokat rendszerint kerekre, kisebb vagy nagyobb szabályos labda alakra nyírják. Ősszel a japán díszjuhar levelei lángoló vörös színárnyalatukkal kedveskednek. Mindazonáltal a zöld az uralkodó szín a japánkertekben.

A bambuszok kecses csoportja is e távolkeleti atmoszféra hatását növeli. A törpe álciprusokat és a japán ciprusokat rétegesre nyírják, oszlop- vagy kör alakúra formálják és ez adja lényegében a kert kör alakú formáját. A japán magyalt (inu-tsugé-t) mindenhol nagyon kedvelik, mert sok mindent lehet vele kezdeni. Formázható, vágható. Lehet például menyasszonyi torta, teknős vagy fél lábon álló daru formára nyesni. De a japánkertekbe ültetett minden fa közül a méltóságteljes fenyőké a főszerep.

A fák gondozása és alakítása

A japán fenyőfélék közül a fekete- és a vörösfenyő a legalkalmasabb az alakításra. A feketefenyőt e fajon belül „hím növénynek”, a vöröset „nőivarúnak” nevezik a viszonylag szívósabb, és a viszonylag finomabb felépítése miatt. E kettő közül a feketefenyőt erőteljesebb alkatánál fogva könnyebb gondozni és alakra nevelni. Vegyük a fenyőket és nézzük, miként alakítják és gondozzák őket a japánkertekben.

A kertész munkája mindjárt a csemetékkel kezdődik. Aszerint, hogy milyen a növekedési ütemük, csoportosítja a kisfákat a számos kedvelt típus közé. Lehet, hogy a ferdén nőtt állásúaknak ad elsőbbséget, mert amikor egy külső kapu fölé helyezi, ez olyan boltívet képez, amely szívélyes fogadtatás hatását kelti a látogatóban. Az is lehet, hogy olyan típussal fog kísérletezni, amelynél az ágak lefelé hajlanak, mintegy a vízesés hatását keltve. De alkalmazhat megszokott egyenes állású fát is. Hogyan alakítja a kertész a fát úgy, hogy a kívánt formát és arányokat kapja meg?

A csemetét ferdén ülteti el, és bambuszrudakkal támasztja ki. A keretekhez vagy kitámasztókhoz és az oldalsó bambuszrudakhoz erősíti a fát és kötőanyagul pálmaháncsból készült, korhadásnak ellenálló fekete zsineget használ. „A zsineget — magyarázza a negyedik generációs kertész — időszakonként újabbakkal cseréli ki, hogy ne maradjon a fán a kötés csúnya helye.” A rudak egy-két évig a helyükön maradnak, vagyis mindaddig, amíg az elképzelt új forma merevítés nélkül is megtartja alakját.

Ezután következik a faalakítás mesterségének igazi fortélya — a metszés. „A kertész egy arany középutat követve azon van, hogy a lombozat és az ágak lehetőleg ne vad összevisszaságban nőjenek, s csak annyi ágat metsz le, amennyi az emberi beavatkozást még nem hangsúlyozza ki túlságosan” — mondja a Japanese Gardens for Today című könyv. Arra törekszik, hogy lehetőleg a fa legvonzóbb részei domborodjanak ki és lenyes mindent, ami elterelő hatású lenne. Mit tesz, ha azt akarja, hogy a fa csak egyik irányba növekedjen? Akkor lenyesi a függőleges ágakat. Ennek következtében a táperő a fa oldalágaiba megy és ennek megfelelően formálódik a fa.

Persze ehhez több minden szükséges. Minden tavasszal az új hajtások hegyeit lecsípi. Így minden ág végén marad egy körülbelül 25 mm-es hajtás, amely lehetővé teszi, hogy az ágat a megfelelő irányba terelje. Az egyéves tűket is szeptemberben kézzel kitépi. Ettől szoktak a japán fenyőfák lengő, lebegő szárnyszerű formát ölteni.

A jól gondozott fenyők akár több száz évig is képesek elélni. A betegségmentes, hosszú élet biztosítása céljából a kertész állandóan vigyáz arra, hogy a fák egészségesek maradjanak. Ennek egyik figyelemre méltó módja az, hogy a törzs egy részét szalmafonattal tekeri be. A tél beálltával a fában élő élősködők meleget keresve lejönnek, és itt beágyazzák magukat és petéiket a szalmába. A tél közepén, még mielőtt a meleg tavaszi napok kicsalogatnák a rovarokat, a kertész a fonatokat leveszi és a férgekkel együtt elégeti. Más fákat, például a pálmafákat a törzs teljes hosszában körbetekeri szalmafonattal, hogy se a hó, se a fagy ne tegyen kárt bennük. A fák melegen tartásán kívül, ezek a derűs hatású szalmaruhák felélénkítik a téli tájat.

Mindez nem könnyen elsajátítható vagy utánozható művészet. Ilyen hosszú életű fák gondozására a kertészek nemzedékeire van szükség.

Családi kertek

A választékosabb, közterületen lévő kertekhez képest a családi kerteknek nem annyira előírásos a jellege, inkább meghittebb a légköre. Korlátlan lehetőség kínálkozik az egyéni ízléstől és fantáziától függően a zöld növényzet keverésére, és összeválogatására.

Nagy sziklák és apró fák ültetésével a családok kialakítják a maguk miniatűr hegyi tájait, amelyeket bővizű vízesés, vagy csendesen kanyargó patak egészít ki. Még ha egy otthonban csak egész pici is a kertrész, melynek a sarokban szorítottak helyet, az ültetésnél alkalmazott kicsinyítésnek ugyanezen elvei érvényesülnek itt is, mint a nagyobb területeken. És a szobrászi képességekkel megformált fák segítségével az illúzió hatása teljes.

Bárhol élj is a földön, ugyanezek az alapelvek, mint amiket a gyönyörű japánkertek létesítésénél alkalmaznak, a te kertedbe is elhozhatják a természet pompáját.

[Kép a 26. oldalon]

Színpompás látványt nyújtanak a cseresznyefák tavasszal

[Kép a 26. oldalon]

Különböző alakúra formált fák