Figyeljük a világot
Van elég élelem, mégis rosszul tápláltak az emberek
Még ha a világ népessége drámaian növekszik is, több mint 150 millió emberrel kevesebb a rosszul tápláltak száma az elszegényedett országokban, mint húsz évvel korábban. „A farmerek és a táplálékról való gondoskodás eddig lépést tudott tartani a népesség-szaporulattal, sőt meg is haladta az igényt — mondja John Lupien, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének igazgatója. — Jelenleg mindenki számára van elegendő élelem, ha minden rászoruló hozzájuthatna.” Sajnos — számol be a The Economist — „a szegény országokban megközelítőleg 780 [millió] ember, vagyis az ottani lakosságból minden ötödik lakos nem kap elegendő ennivalót. Kétmilliárd embernek bőven van mit ennie, ámbár vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz nem jutnak hozzá . . . Naponta 40 000 kisgyermek hal meg, részben azért, mert a rosszul tápláltság miatt fogékonyabb mindenfajta betegségre”. Másfelől viszont a túltápláltságnak is jelentkeznek a káros következményei a társadalom jómódú embereinél, többek között olyan betegségek formájában, mint a szívbaj és bizonyos rákbetegségek.
A szomáliai segélyezés ellentmondásos helyzete
Az éhség sújtotta Szomáliának küldött ingyenes élelmiszer-szállítmányok beözönlése ellentmondásos helyzetet teremtett. Jóllehet az éhezés megszüntetése céljából szervezett élelmiszersegély hatékony volt, viszont a helyi farmgazdálkodás léte veszélybe került. Amikor az élelmiszer annyira hiánycikk volt, hogy több mint 1,5 millió ember nézett szembe az éhhalállal, az élelmiszerárak meredeken íveltek a magasba. De a segélyszállítmányok folyamatos megérkezésével a piaci árak zuhanni kezdtek. „A rizs ára — állítólag — itt a legalacsonyabb a világon, 50 kg rizs ára az elmúlt néhány hónapban 5 dollárra esett vissza — jegyzi meg a New York Times egyik tudósítása. — Összehasonlításként, ugyanilyen minőségű és mennyiségű rizs ára az Egyesült Államokban 11,70 dollár és Japánban 120 dollár.” Emiatt a helyileg termelt élelmiszer annyira leértékelődött, hogy a gazdálkodók nem tudják termésüket eladni. Ezért született meg végül is az a terv, hogy szétosztás helyett inkább eladják a segélyszállítmányként érkezett élelmiszer egy részét és így próbálják stabilizálni az árakat.
Az apák is okolhatók
Jó ideje már a leendő anyákat arra figyelmeztetik, hogy kerüljenek minden olyan dolgot, ami születési rendellenességhez vezethetne, így például az alkoholt és a dohányzást, meg a túl sok evést. „Most a leendő édesapák esetében is indokoltak a hasonló óvintézkedések — mondja a U.S.News & World Report. — A jelenlegi kutatómunkák azt igazolják, hogy ha egy férfi vegyi anyagokkal dolgozik, ez nemcsak gyermeknemzési képességét befolyásolja, hanem gyermekei leendő egészségét is.” A bizonyíték azt mutatja, hogy a férfiak „sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a feleségük vetéléséhez és gyermekük különböző testi fogyatékosságához, rákbetegségéhez és fejlődésbeni elmaradottságához, mint ahogyan ezt korábban gondolták”. Úgy tűnik, hogy a gyógyszerek és egyéb vegyi anyagok (beleértve a dohányzás melléktermékeit is), valamint a C-vitaminban gazdag zöldfélék és gyümölcsök hiánya károsan hat a spermára. Devra Lee Davis toxikológus ezt mondja: „Túl sokáig csak az anyákra fordítottuk a figyelmünket. Nem tulajdonítottunk az apáknak olyan fontosságot az egészséges kisbabák nemzésében, mint kellett volna.”
Növekvő érdeklődés a természetfölötti dolgok iránt
A világszerte tapasztalt széleskörű érdeklődés a természetfölötti dolgok iránt Dél-Afrikában igen feltűnő módon mutatkozik meg. A hagyományos gyógyító varázslók, a karizmatikus vallás, a csillagjóslás és a sátánizmus hirtelen népszerűbb lett az 1980-as évek közepétől. Miért? „A bajok idején hajlamosak vagyunk a józan észnek hátat fordítani és a misztikum felé fordulni — állítja a johannesburgi The Weekly Mail. — A második évezred végére fokozódik az érdeklődés az okkult jelenségek iránt.” Robert Thornton szociológus ezt így magyarázza: „Véleményem szerint ezek a felfogások az emberek meglévő félelmeit mutatják. Ez azt jelzi, hogy az emberek a külső hatalmakhoz fordulnak segítségért, mivel úgy érzik, hogy nem tudják irányítani saját életüket.” A metafizikát előadó Rod Suskind ezt mondja: „A megnövekedett érdeklődés egyik oka az, hogy a jövő kiszámíthatatlannak tűnik, és az emberek a hagyományos forrásokon kívül várják annak a jobb megértését, hogy mi miért történik.” A The Weekly Mail szerint Isak Niehaus szociológus „a hagyományos vallást és tudományt okolja, amiért nem tud egyértelmű választ adni az emberiség előtt álló nagy kérdésekre”.
Újságírók meggyilkolása
Legalább 60 újságírót öltek meg 1992-ben, miközben a világ különböző háborúiról tudósítottak. A brüsszeli (Belgium) Újságírók Nemzetközi Szövetsége által kiadott, majd a Manchester Guardian Weekly folyóiratban is átvett tudósítás szerint Törökország és Bosznia a legveszélyesebb hely e tekintetben. Az elmúlt évben e két országban a hírek szerint legalább 10 újságírót gyilkoltak meg. Azokat az újságírókat is megfenyegették, akik tájékoztatást adtak a világnak a szomáliai törzsi háborúkról és éhínségről. A szövetség kéréssel fordul az ENSZ és az Európai Közösség kormányaihoz, hogy nyilvánítsák „az emberi jogok durva megsértésének” az ilyenfajta „cenzúrát”.
Újabb világméretű influenzajárvány?
„Majdnem vitathatatlan, hogy világméretű influenzajárvány lesz, egy nagy pestis, valószínűleg már a következő néhány évben” — jelenti ki a The New York Times. A tudósok szerint az idő megérett egy hasonló influenzajárványra, mint amely 1918-ban 20—40 millió embert ölt meg. „Minden kilátás meg van arra, hogy ami egyszer megtörtént, megtörténhet újra.” — mondta John R. La Montagne, a bethesdai (Maryland állam) National Institute of Allergy and Infectious Diseases fertőző betegségekkel foglalkozó osztályának vezetője. Persze azok a vírusmutációk, amelyek világméretű járványt képesek előidézni, mint újabb influenza-vírustörzsek, elég ritkák. Ebben az évszázadban csak három ilyen eset fordult elő: az 1918-as, az ún. spanyolnátha; az 1957-es ázsiai vírus okozta influenzajárvány és az 1968-as hongkongi vírus okozta influenzajárvány. A két utóbbi influenzajárvány viszonylag enyhe lefolyású volt. Mivel az influenza-vírus oly gyakran és kiszámíthatatlanul alakul át, halálos méretű járvány robbanhat ki, mielőtt még a megfelelő oltóanyag kifejlesztésre kerülne. A cikk ezzel zárul: „Ha a történelem ad némi útbaigazítást, valószínűleg számíthatunk ezeknek az antigéneknek egy nagyobb változására — és egy ilyen nagy változás képes kirobbantani egy újabb súlyos influenzajárványt — még a századforduló előtt.”
Tettlegesen bántalmazott férjek
„Majdnem negyven százaléka azoknak a nőknek, akiket a Kanadai Közjóléti és Egészségügyi Minisztérium szervezésében megrendezett felmérés kapcsán megkérdeztek, azt mondta, hogy házastársukat megfenyegették vagy tettlegesen is bántalmazták, jóval többször, mint ahányszor férfiak tették velük ugyanezt — állítja a The Toronto Star. — Ez a felmérés pontosan az ellenkezőjét állítja a családon belüli erőszakról szóló általános felfogásnak . . . A tanulmány eredményei még a kutatókat is meglepték.” A bántalmazás szó meghatározásába belevették a fenyegetőzést, valaminek az illetőhöz való odadobását vagy egy tárggyal való megütését. Legtöbb esetben a nők azt mondták: tettlegességük indítéka nem az önvédelem volt. „E megállapítások fényében újra el kell gondolkozni azon, hogy a büntetőjogi kifejezésekben mit is kell érteni a házastársi verés fogalmán” — mondta Rena Summer, a Manitobai Egyetem családi kérdésekre szakosodott hallgatója és e tanulmányok egyik szerzője. De mivel a férfiak rendszerint erősebbek, mint a nők, a nők gyakran súlyosabb testi sérülést szenvednek, mint a férfiak, ha verekedésre kerül a sor — mondta.
Még mindig létezik boszorkányüldözés
India távoleső törzsi területein két hónap leforgása alatt egy dühöngő csőcselék több tucat nőt minősített boszorkánynak és gyilkolt meg — írja az India Today. „Rajtuk kívül más nőket is megvertek, megkínoztak, pucérra vetkőztettek, a legbestiálisabb módon megaláztak és kiűztek falujukból.” A forrongás vallási körmenetekkel kezdődött, amelyek egyik falutól a másikig tartottak. Ez a szokás egy társadalmi reformmozgalomhoz és a bűncselekmények csökkenéséhez vezetett. De a körmenetekben részt vevő asszonyok közül néhányan a „megszállottság” hatása alatt egyes falusi nőkre ráolvasták, hogy boszorkányok és ők felelősek a falu bajaiért. Mivel nem sikerült ártatlanságukat a „próbán” bizonyítaniuk, azaz nem tudták feltámasztani azt a halottat, akinek megölésével vádolták őket, a helybeliek azonnali megtorláshoz folyamodtak. A boszorkányságba vetett hit állítólag a fő oka ennek a helyzetnek — ahogy egy szociológus is mondja —, és abból a késztetésből ered, hogy „a törzsi társadalmak megpróbálják ellenőrzésük alá vonni és szolgálatukba állítani a természetfölötti erőket; így akarnak úrrá lenni a szemmel verésen, valamint így kívánják elérni kitűzött céljukat és akaratuk érvényesülését másokkal szemben”.
A koffein hibáztatása
A túlzásba vitt kávéfogyasztás esetén azok, akik hirtelen akarnak leszokni, gyakran fejfájásról, depresszióról, fáradtságérzetről, szorongásról, sőt még izomfájásról, hányingerről és hányásról is panaszkodnak. Újabban a Johns Hopkins Egyetem kutatói megállapították, hogy ezek a tünetek olyan egyéneken is megmutatkoznak, akik csak egy-két csésze kávét vagy teát, illetve egy-két doboz koffeint tartalmazó üdítőitalt fogyasztanak naponta és eltelik két nap fogyasztásuk nélkül. Az elvonás tünetei annyira súlyosak lehetnek, hogy esetleg még az orvos kihívását is szükségessé tehetik. Ilyen tüneteket tapasztaltak azok is, akik hétvégeken távol voltak az irodai kávéfőzőtől, vagy azok is, akik áttérnek koffeinmentes szénsavas üdítőitalok fogyasztására, vagy azok a betegek, akik műtét előtt nem ehettek ételt. Az orvosok most azt a tanácsot kapják, hogy a fejfájásról és egyéb kávéelvonással járó tünetekről panaszkodó betegeknél nézzék meg, mennyi a napi kávéfogyasztásuk. Azoknak, akik csökkenteni akarják a napi adagjukat, az a tanács, hogy csak fokozatosan tegyék ezt. Ez a kutatómunka felvetette azt a kérdést is, nem kellene-e a koffeint és így a kávét is testi tüneteket kiváltó, függőséget kialakító kábítószernek minősíteni.