Mi a rassz?

RASSZ! Mi jut eszedbe erről a szóról? Némelyek számára megkülönböztetést és elnyomást jelent. Másoknak gyűlöletet, zavargásokat, sőt gyilkosságot.

Az egyesült államokbeli faji zavargásoktól kezdve a dél-afrikai apartheidig, a kelet-európai etnikai csoportok között dúló háborúktól kezdve az olyan helyeken folyó harcokig, mint Srí Lanka és Pakisztán — a faji kérdés mérhetetlenül sok emberi szenvedésnek és pusztításnak a gyújtópontjává vált.

De miért van ez így? Miért van az, hogy még az olyan tájakon is, ahol az emberek türelmesnek mutatkoznak majdnem minden más dolog irányában, a faji kérdés mégis kényes? Mi teszi a faji kérdést egy olyan kanóccá, amely ennyi zavart és méltánytalanságot gyújt? Egyszerűen kifejezve: miért nem képesek különböző rasszokhoz tartozó emberek összeférni egymással?

Ahhoz, hogy válaszolhassunk ezekre a kérdésekre, többet kell tudnunk annál, hogy mi a rassz, és hogy a rasszok miben különböznek egymástól. Azt is meg kell értenünk, hogy a történelem milyen szerepet játszott a jelenlegi rasszok közötti viszonyok kialakulásában. Először azonban vessünk egy pillantást arra, hogy mit tudhatunk meg a tudomány segítségével erről a témáról!

Az emberek rendszerbe sorolásának nehézsége

A világ különböző részein élő emberek eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek magukban foglalják a bőrszínt, az arcvonásokat, a hajszerkezetet és így tovább. Ilyen fizikai eltérések különböztetik meg az egyik rasszt a másiktól.

Ezért az emberek általában fehérekről és feketékről beszélnek, a bőrszínre irányítva a figyelmet. De beszélnek még spanyolokról, ázsiaiakról, skandinávokról, zsidókról és oroszokról is. Ez utóbbi elnevezések nem annyira a fizikai tulajdonságokra, hanem inkább földrajzi, nemzeti vagy kulturális különbségekre utalnak. Ezért a legtöbb ember számára a rasszt nem csupán fizikai jellemzők határozzák meg, hanem a szokások, a nyelv, a kultúra, a vallás és a nemzetiség is.

Érdekes módon azonban némely író még a „rassz” szót sem használja szívesen e témával kapcsolatban; mindig idézőjelbe teszik, ha előfordul. Mások teljesen elkerülik ezt a szót, és helyette olyan kifejezéseket használnak, mint „etnikai rétegek”, „csoportok”, „populációk” és „változatok”. Vajon miért? Mert a „rassz” szó a köztudatban olyan mellékszínezetet és jelentéstartalmat hordoz, hogy megfelelő magyarázat nélküli használata gyakran félreérthetővé teszi a mondanivaló célját.

A biológusok és az antropológusok a rasszt gyakran csak úgy határozzák meg: „Egy faj alcsoportja, amely a faj egy másik populációjától eltérő fizikai tulajdonságokat örököl.” A kérdés azonban az: milyen tulajdonságok alapján lehet jellemezni az emberi fajon belüli különböző csoportokat?

Olyan tényezőket ajánlottak figyelembevételre, mint a bőrszín, a hajszín és hajszerkezet, a szem- és orrforma, az agytérfogat mérete és a vércsoport, de egyik sem bizonyult teljesen kielégítőnek az emberiség változatainak rendszerbe sorolásához. Ez azért van, mert nincs olyan természetes származású embercsoport, amelynek minden tagja egyformán hasonlítana egymásra e jellemző sajátosságokban.

Figyeld meg a bőrszínt! A legtöbb ember azt hiszi, hogy a bőrszín alapján nem nehéz öt rasszra osztani az emberiséget: fehér, fekete, barna, sárga és vörös. A fehér rasszról általában úgy tartják, hogy fehér a bőre, világos színű a haja és kék szemű. A valóságban azonban az úgynevezett fehér rassz tagjai között nagy változatosság tapasztalható a haj-, szem- és bőrszín terén. A The Human Species című könyv a következőkről számol be: „Európában nem csupán napjainkban nem lelhető fel olyan populáció, amelynek legtöbb tagja egyforma típusjegyekkel rendelkezik; soha nem is léteztek ilyen populációk.”

Az emberi fajt valóban nehéz rendszerbe sorolni, amint a The Kinds of Mankind című könyv megjegyzi: „Úgy tűnik, mindössze annyit jelenthetünk ki, hogy noha nem minden emberi lény látszik olyannak, mint az összes többi emberi lény, és noha világosan látjuk azokat a jellemzőket, amelyekben különbség mutatkozik az emberek között, a tudósok mégsem értenek egyet abban, hogy az emberiségnek pontosan hány fajtája van. Még nem döntötték el, hogy milyen ismérvek alapján oszthatunk be embereket egyik vagy másik rasszba. Némely kutató legszívesebben egyszerűen feladná, és azt mondaná, hogy ez a probléma túlságosan nehéz — lehetetlen megoldani!”

Ez az egész rejtélyesnek tűnhet. A tudósok szemmel láthatóan könnyen rendszerezik nem, faj és alfaj szerint az állatokat és a növényeket, az emberiség rasszokra történő felosztásánál azonban nehézségeik adódnak. Miért?

„Az ember legveszélyesebb mítosza”

Ashley Montagu antropológus szerint, sok ember hisz abban, hogy „a fizikai és az elmebeli jellemvonások összefüggnek egymással, és a fizikai különbségek kapcsolódnak elmebeli képességeket érintő igen határozott különbségekhez, ezek a különbségek pedig IQ tesztekkel és e populációk kulturális eredményeivel mérhetőek”.

Ezért sokan azt hiszik, hogy mivel a rasszok eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, bizonyos rasszok értelmileg felsőbbrendűek, míg mások alsóbbrendűek. Montagu azonban az ilyen gondolkozást nevezi „az ember legveszélyesebb mítoszának”. Más szakértők is egyetértenek ezzel a megállapítással.

Morton Klass és Hal Hellman kifejtik a The Kinds of Mankind című művükben: „Az egyének biztosan nem egyformák; minden populációban vannak géniuszok és gyengeelméjűek. Arra azonban minden kutatás ellenére sem talált elfogadható bizonyítékot egyetlen felelősségteljes tudós sem, hogy örökletes különbségek lennének a populációk között az intelligencia vagy a tehetség tekintetében.”

Akkor azonban miért tartanak ki oly sokan azon hiedelem mellett, hogy a látható fizikai különbségek alapvetően megkülönböztetik a rasszokat egymástól? Miképpen vált a faji kérdés ilyen nagy horderejű vitakérdéssé? Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk meg a következő cikkben.