Vajon egy új katekizmus fordulatot hoz?

Az Ébredjetek! olaszországi tudósítójától

„KATEKIZMUS a 2000. évre”, „Új bűnök listája”, „Új ábrázat az egyház számára” — íme néhány mai főcím az olasz sajtóban az új Katolikus egyház katekizmusá-ról, amely eddig már megjelent franciául, németül, olaszul és spanyolul. Olaszországban az eladott katekizmusok példányszáma kevesebb mint három hét alatt 110 000-re emelkedett. Természetesen egy közel 58 millió lakosú katolikus országban ez nem egy rendkívüli számadat. Egy olasz író azt mondta, hogy bárki, aki csak azért veszi meg ezt, mert „pusztán a bűnök egy új listáját keresi, csalódni” fog.

1992. december 7-én II. János Pál pápa hivatalosan bemutatta a 450 oldalas könyvet, amelyet ő a „katolikus hit és erkölcs tömör kivonatának” nevezett. Több mint hatévi fogalmazásba és újrafogalmazásba telt — a katolikus világtól jövő sok bírálattal együtt —, hogy létrejöjjön ez a kötet. Természetesen megőrzi a kereszténység titkát „a Legszentebb Háromságról . . . a hit központi titkáról”. Azt is mondja, hogy „minden szellemi lélek közvetlenül Isten által teremtetett . . . és halhatatlan”. (Vö. 1Korinthus 15:28; Máté 24:36; lásd még Ezékiel 18:4, 20.) De miért tűnt úgy, hogy szükség van egy új katekizmusra?

Egy katolikus tudós ezt írta: „Sok katekizmus — amelyet az egyházmegyei katekizmus-központok adtak ki — különösen elhamarkodott, telítve dogmatikai hibákkal és szertelenséggel.” Mégis ezeket használták évekig a hithű katolikusok oktatására. A La Civiltà Cattolica című katolikus kiadvány megállapította, hogy az új szöveg „jelentős segítségként szolgált a hit egységének szavatolásában”, amely egység megrendült az utóbbi évtizedekben. Maga a pápa állapította meg: „Nehéz előre látni, milyen fejlődést fog ez a katekizmus kiváltani. Akárhogy is . . . értékes, hatásos eszköz lehet a mélyebb tudás megszerzéséhez és egy hiteles szellemi és erkölcsi megújuláshoz.”

Valóban ez lesz a helyzet? Vajon helyreállítja majd ez a katekizmus a katolikusok megbontott egységét? Ez a megosztottság abból a módból vált különösen nyilvánvalóvá, ahogyan a katolikusok világszerte reagálnak az olyan kérdésekre, mint az abortusz, fogamzásgátlás, felszabadítási teológia és részvétel úgynevezett igazságos háborúkban (még akkor is, ha ezek eredményeként katolikusok ölnek katolikusokat). Az ellenszenv és a megosztottság magasabb fokon forr a jelenleg hatalmas — a pápa és a hierarchia sok befolyásos tagja által támogatott — Opus Dei és a jezsuiták között, akik most kiestek a pápa kegyéből.

Vajon ez a katekizmus megváltoztatja-e az olasz politikai és üzleti vezetők ezreinek a szívét és a viselkedését, akik manapság belekeverednek a korrupcióba és a botrányokba? Valójában milyen mélyen fogja érinteni ez az írás az olaszországi uralkodó elit viselkedését? Ha ez nem változtat az uralkodó osztály erkölcsi mércéjén, vajon miért lenne befolyással az átlagos katolikusra? Mivel a kötet 450 oldalas — és az olvasás nem a tömegek legnépszerűbb tevékenysége —, vajon elvárható, hogy a magatartásra gyakorolt hatása tartós legyen?