Lenyűgöző kutatás új gyógyszerek után

Az Ébredjetek! nagy-britanniai tudósítójától

Mi a közös a gumiban, a kakaóban, a gyapotban és a fájdalomcsillapítóban? Mindezeket elő lehet állítani növényekből. A fotoszintézis útján termelt cukron és oxigénen kívül a zöld növények más alapvető kémiai építőelemekből álló anyagok rendkívüli sorát állítják elő. Ezek olyan másodlagos kémiai anyagok, amelyek minden növénynek saját jelleget adnak.

A CSALÁN csípése, az alma savanykás íze és a rózsa finom illata mind a növények által előállított kémiai anyagok különböző kombinációinak köszönhető. Ezért ami esetleg egyszerű terméknek látszik, az valójában gyakran igen összetett keverék.

A természet vegyi üzemei

Figyeld meg a csokoládé jellegzetes illatát! Tudtad, hogy a tudósok mind ez ideig 84 különböző illó kémiai anyagot fedeztek fel, amelyek keveréket alkotnak, hogy kialakítsák ezt az egyedülálló aromát? A kakaóbab összetétele rendkívül bonyolult, az elmúlt években sok erőfeszítést tettek azonosítása érdekében. És ez csak egy természetes termék.

A koleszterin egy zsírban előforduló anyag, talán a legjobban az emberi szívbetegségekkel lehetséges kapcsolatát ismerik. Mégis néhány növényben ez a kiindulási elem a szteroidoknak nevezett kémiai anyagok létfontosságú csoportja előállításában. A szteroidok D-vitamint, hormonokat (mint például a kortizon) és gyógyszereket (mint a gyulladásgátló betamethason) tartalmaznak. A dioszgenint — ezt a szteroidot orális fogamzásgátlók gyártásánál használják — a jamgyökér egyik fajtája termeli. A kortizont másrészről hekogeninből állítják elő, abból a természetes szteroidból, amelyet a rostanyag készítése után vonnak ki a szizálkender levelek pépjéből. Napjaink új gyógyszerei közül sokat először növényi szövetekből izoláltak.

A növények és az ember

Jóllehet az ember szintetikus gyógyszereket használ, ami a modern orvostudomány fejlődését jelenti, a növénykivonatok évezredek óta használatban vannak hétköznapi betegségek gyógyítására. A korai asszír feljegyzések leírják, hogy a közönséges szellőrózsát fájdalom csillapítására használták. A fáraók idejéből származó egyiptomi orvosi papiruszok pedig feltárták a gyógynövények széles körű felhasználását.

Az Egészségügyi Világszervezet feljegyezte, hogy világszerte körülbelül 20 000 gyógynövény van használatban. Egyedül Nagy-Britanniában a becslések szerint 6000—7000 tonna gyógynövényt használnak évente mintegy 5500 különböző gyógynövényből készült termék alapanyagaként, az Egyesült Államokban pedig úgy tartják, hogy az összes orvosi recept több mint fele növényekből származó gyógyszerekre szól.

Új gyógyszerek felfedezése

Közel 250 000 olyan növényfajtát ismernek a világon, amelyek mindegyikének feltételezhetően egyedülálló kémiai összetétele van, és a tudósok állandóan keresik az új megoldásokat, hogy hasznos gyógyszereket találjanak. Az egyik nyilvánvaló megoldás annak tanulmányozása, hogyan kezelik az emberek betegségeiket a környékükön élő növények felhasználásával.

A kokain felfedezése azzal a megfigyeléssel kezdődött, hogy a kokacserje leveleinek rágása csillapítja a maró éhséget és csökkenti a kimerültséget. A kokainmolekula izolálása és szerkezetének módosítása által a kémikusok szintetikus származékot állítottak elő, helyi érzéstelenítés használatára. Ha a fogorvosodtól kapsz egy injekciót állkapcsod egyik részének „elzsibbasztására”, hogy megóvjon egy fájdalmas élménytől, akkor valóban hasznot merítettél ebből a felfedezésből.

A növények felhasználására vonatkozó sok értékes információ még csak a botanikai gyűjteményekben van feljegyezve. Azok a tudósok, akik több mint négy évet töltöttek két és fél millió példány megvizsgálásával a Harvard Egyetem Gray Herbáriumában és Arnold Arborétumában, hajszálpontosan meg tudtak állapítani több mint 5000 növényfajt, amelyre korábban nem figyeltek fel mint gyógyszerek lehetséges forrásaira.

Egy másik kutatási ág a növények kémiai összetevőit hasonlítja össze. Ha az egyik fajta hasznos vegyületeket tartalmaz, akkor a vele rokon fajták is értékesek lehetnek. Amikor egy észak-ausztrál fával, az új-hollandiai gesztenyével kapcsolatban a kutatás során castanospermine-t izoláltak — amely vírusölő hatású méregnek mutatkozott — a rokon fajtájú fák után kutató botanikusok a dél-amerikai Alexa megvizsgálását javasolták.

Rák elleni kutatások

Néha a nyomok tévútra vezethetnek, utána pedig nem várt eredményeket teremnek. Azt állították például, hogy a madagaszkári meténgből készült kivonatok hatásosak lehetnek a cukorbetegségre. Kanadai kutatók tesztelni kezdték, meglepetésükre azonban a meténg kivonat elnyomta az immunrendszert a fehérvérsejtek termelésének csökkentésével. Ez adta az ötletet az orvosoknak, hogy kipróbálják a kivonatot a leukémia, a fehérvérsejtek rákja ellen.

Végül körülbelül 90 vegyületet izoláltak, amelyekből kettő — vincristin és vinblastin néven ismertek — orvosilag hasznosnak bizonyult. A növényben olyan kis mennyiségben fordulnak elő, hogy körülbelül egy tonna növényi anyag szükséges két gramm vincristin előállításához. Ma ezeket a vegyületeket és származékaikat kemoterápiánál használják világszerte a gyermekkori leukémia kezelésére.

Az 1950-es évek vége felé az Amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet bevezetett egy 25 éves szűrőprogramot, amely folyamán 40 000 fajból készített 114 000 növénykivonatnak tesztelték a daganatok elleni tevékenységét rákos szövetkultúrákon. Ezek közül körülbelül 4500 gyakorolt figyelemre méltó hatást, amely megéri a további tanulmányozást. Dr. W. C. Evans gyógyszertannal foglalkozó szaktanácsadó arra mutat rá, hogy bármennyire fontos is ez a kutatás, „nagyon valószínűtlen, hogy igazán széles spektrumú, rák elleni gyógyszereket fognak találni” közvetlen eredményeképpen. A rák típusai elképesztő módon változnak, ezekben a tesztekben pedig csak néhány gyorsan növő ráksejtes kultúrát használtak fel.

Új gyógyszerek régi növényekből

A jól ismert növények igencsak gondolkodásra késztetik a kutatókat. A gyömbért például most hányás elleni szerként használják, és különösen hatásos utazási betegségnél.a Ami még figyelemreméltóbb, hogy a gyömbér értékesnek bizonyulhatna egy trópusi élősködőtől származó betegség, a Schistosoma-fertőzésben (bilharzia) szenvedők kezelésére. Nigériában fertőzött iskolásokon végzett tesztek — gyömbérporból készült tablettát használtak — véget vetettek a vér előfordulásának a vizeletben, és lecsökkentették a Schistosoma-peték számát.

A kutatók még alig kezdtek bele a növényvilág megvizsgálásának feladatába a még több gyógyszer felkutatása végett. Még a viszonylag ismert növények is sok titkot tartogatnak. Az igazi édesgyökér most igen keresett, mivel olyan kémiai anyagokat fedeztek fel, amelyek hatásos gyulladáscsökkentő hatóanyagok, és származékaik is enyhülést jelenthetnek az ízületi gyulladástól szenvedő egyéneknek. A tudósok a közönséges veteményborsót is vizsgálják gomba- és mikrobaölő hatásáért.

A világ bizonyos területein a növényfajok féktelen pusztítása, mielőtt feljegyeznék azokat a növényeket, azt jelenti, hogy az új gyógyszerek utáni kutatásnak rohamos léptekkel kell folytatódnia. A növények gondos kémiai elemzése és genetikai rendszerük megőrzése marad az elsődleges fontosságú dolog, még a jól ismert növények esetében is. Van azonban még egy rejtély, amely megoldásra vár: Mire használják ezeket a rendkívüli kémiai anyagokat maguk a növények? Miért termel például a kövér porcsin olyan magas koncentrációban noradrenalint, amely az emberi egészség szempontjából létfontosságú?

Valóban, a növényi élet összetettségéről alkotott ismeretünk még roppant korlátozott. De amit igazán tudunk, az átfogó tervezésre mutat, amely egy Nagy Tervező dicséretére válik.

[Lábjegyzet]

[Kép a 24. oldalon]

A gyömbért az utazási betegség elleni szerként használják