Tényleg tolvaj a szarka?

AMIKOR a XIX. században, 1817-ben Rossini, olasz zeneszerző megírta a La gazza ladra (A tolvaj szarka) című operát, kétségtelenül azt gondolta, hogy a szarka tolvaj. Másoknak is hasonló véleményük van erről a jó kedélyű madárról. „Bosszantó semmirekellők, a szarkák az Egyesült Államok nyugati részének bohó rossz fiúi közé tartoznak” — mondja a Book of the North American Birds című könyv. Ezeket a fekete csőrű szarkákat, annak ellenére, hogy máshol is ismertek, az Egyesült Államokban fedezték fel a híres Lewis és Clark vezette expedíció során (1804—1806), amely a nyugati területeket tárta fel. A csoport tagjai elmondták, hogy a szarkák bementek a sátraikba és élelmet loptak.

Ha Európában, Ázsiában, Ausztráliában vagy Észak-Amerikában élsz, talán azonosítani tudod a környezetedben élő szarkákat. A szarka általában nagy madár, még ötvenhat centiméter hosszú is lehet, szárnyain és testén világosan elhatárolható fekete-fehér mintával. Hosszú, szivárványszínekben játszó zöld farka és erős csőre van. A szarkák gyakran csapatokban élnek, és kitartóan védik területüket, még az embertől is.

Talán első pillantásra a brit szarka csak fekete színű, fehér hasú madárnak tűnik, a szárnyain fehér csíkokkal, ennek ellenére ragyogó, mégis finom színei is vannak. A szivárványszínben játszó lila és zöld teszi ragyogóvá a testet és a hosszú farktollakat, amelyeknek a csúcsokhoz közel bronzos színezetük is van. A farktolla a madár teljes hosszának több mint a fele.

A feketehátú fuvolázómadarakat gyönyörűség hallani, amint éneklik és trillázzák dallamos hívásukat. A szarkák és az óriás halción — más néven kacagó jancsi — hívásai az egyik biztos jele annak, hogy Ausztráliában vagy. A szarka jellegzetes énekétől eltekintve, a csillogó hátán, farcsíkján, szárnyán és farktolla alatt levő fehér foltokról azonosíthatod a madarat.

Nos, tényleg tolvaj? A Song and Garden Birds of North America című könyv megjegyzi: „Az Egyesült Államok nyugati részén a fekete csőrű szarkát régóta megvetik mint tolvajt és mint dögevő állatot.” Mégis ez az utóbbi kritikus megjegyzés egyben bók is. Miért? Mert a dögevő állatok eltakarítják más állatok és madarak hulláit. Akár kigúnyolják, akár értékelik a szarkát, akkor is annak a 9300 madárfajnak az egyike, amely növeli földünk értékét és szebbé teszi környezetünket.