Mexikó megváltoztatja vallási törvényeit
MEXIKÓBAN 1992. JÚLIUS 16-ÁN HATÁLYBA LÉPTETTÉK AZ ÚJ VALLÁSI TÁRSULATOK ÉS NYILVÁNOS IMÁDAT TÖRVÉNYÉT. MIÉRT VOLT ERRE SZÜKSÉG, ÉS MIT KÖZVETÍT EZ AZ ÚJ TÖRVÉNY? VESSÜNK EGY PILLANTÁST ERRE A DOLOGRA, AMELY NAGY VÁRAKOZÁST KELTETT.
SPANYOLORSZÁG a mai Mexikó területének meghódítása során az emberekre kényszerítette a katolikus vallást. Amikor eljött az idő, hogy törvényt alkossanak vallási dolgokban, részben egy spanyolországi törvényt alkalmaztak, a Constitución de Cádiz-t (1812); a XII. paragrafus ezt állapította meg: „A spanyol nemzet vallása most és örökké katolikus, apostoli, római, az egyetlen és az egyedüli igaz vallás.” Később, 1824-ben létrehozták Mexikó alkotmányát, és ez a következőt határozta meg: „A mexikói nemzet vallása most és örökké katolikus, apostoli, római. A nemzet ezt bölcs és igaz törvényekkel védelmezi, valamint megtilt bármilyen más vallásgyakorlatot.” Az ország törvényének számos módosítása ellenére ugyanezt az elméletet juttatták kifejezésre egészen 1843-ig, elismerve a katolikus vallás elsődlegességét és valójában kizárva minden más vallást.
1857-ben történt, hogy Benito Juárez, mexikói államférfi az ország törvényeinek módosításába kezdett, bevezetve azt, amit Megreformált Törvényeknek hívtak. Ez azért volt, hogy „államosítsák az egyházi ingatlant” és „hogy növeljék az állam politikai és gazdasági hatalmát, mialatt csökkentik a [katolikus] egyház hatalmát” (Historia de México, X. kötet, 2182. oldal). Az 1859-es törvények ezen csoportjában érvénybe léptették az Egyházi Javak Államosításának Törvényét, valamint egy olyan törvényt, amely megköveteli, hogy a házasulandó felek jelenjenek meg az állam előtt abból a célból, hogy törvényesítsék a házasságot. 1860-ban életbe léptették a Vallásszabadság Törvényét.
A megreformált törvények elismerték az emberek bizonyos mértékű vallásszabadságát, kimondva azt, hogy a katolikus vallás többé nem az egyetlenegy, amelyik az országban létezhet. Ez az új szabadság azonban eléggé korlátozott volt és bizonyos feltételektől függött. A törvények elismerték, hogy léteznek vallások Mexikóban, de semmilyen törvényes elismerést, sem jogokat nem adtak nekik. A megreformált törvényeket különösen arra tervezték, hogy korlátozzák a katolikus vallást, de ennélfogva korlátozták az országban levő összes vallást is. Mindazonáltal ezek után a katolicizmustól eltérő vallások szabadabban tudtak működni, és az Egyesült Államokból protestáns vallások indítottak evangélizációs kampányt az országban.
A megreformált törvényeket ugyanabban az antiklerikális szellemben megerősítették 1917-ben, ami a papok és a katolikus emberek üldözését idézte elő. Ez 1926-ban utat nyitott a Cristeros háborúnak — katolikus háború a kormány ellen —, amely megpróbálta semmissé tenni a vallást irányító, korlátozó törvényeket. Ez a háború 1929-ben ért véget a kormány részéről bizonyos toleranciát mutató megegyezéssel, de a törvények továbbra is változatlanok maradtak.
Az Una Ley Para la Libertad Religiosa (Egy törvény a vallásszabadságért) című könyv megemlíti e törvényekhez fűzött megjegyzésében: „Tudatosult bennünk, hogy eredetileg a XXIV. alkotmányos paragrafus második pontja és más megreformált alkotmányos paragrafusok is a vallásszabadság nyílt megszegésének bizonyultak, mivel korlátozták minden egyén vallásának külvilágra irányuló kinyilvánítását és ezek gyakorlását a hatalom által előírt szabályozásnak vetették alá.
Továbbá ezek az alkotmányos rendeletek világosan ellentétben álltak azzal, amit az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában (XIX. paragrafus) alapoztak meg, és ellentétben álltak az Emberi Jogok Amerikai Konvenciójával (XII. paragrafus), amelynek nemzetközi okmányát aláírta a mexikói állam.”
1988-ban, amikor Mexikó új miniszterelnöke megkezdte hatéves kormányfői működését, a katolikus hierarchiát meghívták a miniszterelnök beiktatásának ünnepségére. Üzenetében Carlos Salinas de Gortari miniszterelnök kijelentette, hogy szükség van az egyház és az állam közötti kapcsolatok korszerűsítésére. Ez az új megközelítés ahhoz az elhatározáshoz vezetett, hogy kötelezővé tették a vallásra vonatkozó törvények módosítását. Ezenkívül az ország demokratikusabb társadalommá fejlődött, és tárgyalások kezdődtek az Egyesült Államokkal és Kanadával a szabadkereskedelmi társulásról. Ezért alapvető volt, hogy módosítsák a törvényt, hogy összhangba hozzák a vallásszabadsággal.
Az új törvény
Az új törvény, ahogy megállapították az első paragrafusában, „az egyház és az állam elkülönítésének történelmi alapelvére épül, valamint a vallási hitnézetek szabadságára . . .” A második törvénycikk biztosítja az egyén szabadságát ahhoz, „hogy legyenek vallási hitnézetei vagy felvegyen olyan hitnézeteket, amelyeket előnyben részesít, és együttesen vagy egyénileg gyakorolhassa az előnyben részesített imádati aktusokat vagy rítusokat . . ., hogy ne legyenek vallásos hitnézetei . . ., hogy ne legyen megkülönböztetés, korlátozás vagy gyűlölet tárgya vallási hitnézetei miatt . . ., hogy békésen összejöhessen és találkozhasson másokkal vallási célból”. E törvény által „az egyházak és a vallási csoportok jogi státuszt nyernek mint vallási intézmények, mihelyt szert tesznek a megfelelő szükséges bejegyzésre a kormány adminisztrációs hivatalánál”. Valamint a „jelenlegi törvény alapján alakult vallási intézményeknek lehet saját egyházi vagyonuk, amely lehetővé teszi, hogy betöltsék feladatukat”.
Jehova Tanúit törvényesen bejegyzik
Ezen új törvénnyel összhangban Mexikóban Jehova Tanúi benyújtottak egy kérelmet a Vallásügyi Hivatalnak 1993. április 13-án, hogy bejegyezzék őket mint vallást. Ezt megelőzően Jehova Tanúi, mint bármely más vallás az országban, valójában léteztek, de nem volt törvényes képviseletük. Jehova Tanúi már a XX. század elején jelen voltak az országban. Bár létezésüket nem ismerték el törvényesen, 1930. június 2-án a mexikói kormány engedélyezte az International Association of Bible Students működését. 1932. december 20-án ezt a nevet megváltoztatták: La Torre del Vigía (Az Őrtorony). 1943-ban azonban a törvények miatt, amelyek korlátozták a vallási tevékenységeket az országban, új jogi képviseletet jegyeztek be polgári társulatként. Jehova ily módon áldotta meg a munkát, amelyet Jehova Tanúi végeztek az évek alatt. Jelenleg az 1993. május 7-ei okirattal összhangban, amelyet 1993. május 31-én továbbítottak nekik, Jehova Tanúit bejegyezték mint La Torre del Vigía, A. R., és mint Los Testigos de Jehová en México, A. R., mindkettőt vallási társulatként.
Ezen új gondoskodás közepette Jehova Tanúi Mexikóban is, mint 230 másik országban a világon, továbbra is keményen munkálkodnak Isten Királyságának prédikálásában. Mexikóban folyamatban van a terjeszkedés nagyméretű programja, ami magában foglalja az új Királyság-termek és kongresszusi termek építését. A több mint 380 000 hírnöknek és az évente mintegy 30 000 újonnan megkeresztelt személynek sok tennivalója van, amit az 530 000 házi bibliatanulmányozás is mutat, amelyet jelenleg vezetnek.
Ez nem jelenti azt, hogy Jehova Tanúi minden problémája megoldódott Mexikóban. Gyermekeiknek még mindig nyomással kell szembenézniük az iskolában semleges álláspontjuk miatt. A hatóság azonban arra törekszik, hogy megfelelően alkalmazza az új törvényt az országban levő különböző vallásokkal kapcsolatban. Az új vallási törvénnyel Mexikó valóban nagy lépést tett előre az emberi jogok és a vallásszabadság védelmében.
[Képek a 13. oldalon]
Jehova Tanúi mexikói bejegyzésének okiratai
[Kép a 14. oldalon]
A bibliai oktatás új központja, amelyet Jehova Tanúi létesítettek Mexikóban