Melegvízi fóka?

A FÓKÁT gyakran az Északi-sark vagy az Antarktisz kiterjedt vizeinek jeges, fehér környezetében festik le. De tudod-e, hogy néhány fóka jól megvan a mérsékelt éghajlaton is, sütkérezve az elhagyatott tengerpartok homokján?

Ismerkedj meg a barátfókával. Ennek a majdnem három és fél méter hosszú melegvízi fókának fehér hasa és mellkasa, valamint rövid, sűrű szőre van, melyet fekete foltok tarkítanak. Ezek a jellegzetes színek, amelyek hasonlítanak egyes vallási rendek öltözékéhez, magyarázatot adhatnak nevére.

Több bibliavers is megemlít egy (héberül) tá·chaš nevű bőrt, amellyel a sátort és a szentélyben levő edényeket takarták be (2Mózes 25:5; 26:14; 4Mózes 4:8). Egyes kutatók feltételezik, hogy a tá·chaš fókabőrre utal. Lehetséges, hogy az a földközi-tengeri barátfóka bőrét jelenti? Ennek az állatnak a jelenléte az ókori Földközi-tenger vizein igazolhatóvá teszi ezt a feltételezést.

Az ókori néphagyomány különleges erővel ruházta fel a barátfókát. Némelyek azt hitték, bőre képes elhárítani a villámcsapást és megakadályozni azt, hogy jégeső hulljon a megművelt földekre. A fóka szőréről azt mondták, hogy ha feláll, akkor a vihar kitörését, ha lesimul, akkor a közelgő végét jelzi.

Feltételezett ereje miatt a barátfókát majdnem kipusztították a könyörtelen vadászok. Mostanában azonban a kelet-közép Szardínia körüli vizekben látták. Amikor Isten új világában helyreáll az ember és állat közötti összhang, akkor a földközi-tengeri barátfóka kétségtelenül újból elfoglalja a nyugodt és békés partokat, ahol majd a kapzsi emberek fenyegetése nélkül sütkérezhet a napon (Ésaiás 11:6–9).

[Kép forrásának jelzése a 31. oldalon]

Panos Dendrinos/HSSPMS