A méh a számítógéppel szemben

MENNYIRE értelmes a háziméh? Nyilvánvalóan sokkal értelmesebb, mint napjaink legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépe. És a méhek a miniatürizálás csodái.

A világ egyik legnagyobb teljesítményű számítógépe elérheti a másodpercenként tizenhatmilliárd lebegőpontos művelet elvégzési sebességének bámulatos gyorsaságát. Laikus nyelven egy ilyen számítógép tizenhatmilliárd egyszerű számtani műveletet — mint például két szám összeadása — képes elvégezni másodpercenként. Ezzel szemben egy méh agyában végbemenő minden elektromos és kémiai esemény számának megközelítő értéke azt mutatja, hogy az egyszerű méh másodpercenként tízbillió műveletet hajt végre. Elképesztő!

A méh elvégzi mindezeket, mialatt sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint egy számítógép. A Byte folyóirat szerint „egy méh agya kevesebb mint tíz mikrowattot használ fel . . . Hét nagyságrenddel kiválóbb, mint a napjainkban készített számítógépek leghatékonyabb változata.” Ezért több mint tízmillió méhagy tudna működni azzal az energiával, amely egy egyszerű, százwattos izzólámpához szükséges. Napjainkban a leghatékonyabb számítógépek több százmilliószor nagyobb energiát használnak fel ahhoz, hogy ennek megfelelő számú műveletet végezzenek el.

A méhek mégis sokkal többet tesznek, mint a számítógépek. Látják a színeket, érzik az illatokat, repülnek, járnak és megőrzik egyensúlyukat. Képesek hosszú távolságokat megtenni, hogy felfedezzék a nektárforrásokat, majd visszatérnek a kaptárba és közlik az útvonalat méhtársaikkal. Igen jártas kémikusok is. Különleges enzimeket adnak a nektárhoz, hogy mézet készítsenek. Méhviaszt termelnek, hogy azt kaptáraik építésénél és javításánál használják fel. Olyan különleges táplálékokat készítenek, mint amilyen a méhpempő és a fiataloknak a méhkenyér. Megvédik otthonukat, mivel felismerik és visszaverik a betolakodókat.

Jó takarítók, rendszeresen eltávolítják a szemetet és más hulladékot a kaptárból. Szabályozzák a klímát a kaptárban: szorosan összebújnak meleget keltve télen, vagy friss levegőt legyeznek és vizet permeteznek nyáron. Amikor az otthonuk túlzsúfolttá válik, a méhek elég okosak ahhoz, hogy észrevegyék: egyeseknek távozniuk kell. Ezért kiválasztanak egy új királynőt a régi kaptár számára, a régi királynő pedig és sokan a dolgozók közül kirajzanak, hogy megalapítsanak egy új kolóniát. Először azonban felderítőket küldenek ki, hogy új helyeket kutassanak fel. Miután ezek visszatérnek és megosztják — jelképes értelemben elmondják — az információjukat, a „sávhúzó” méhek elvezetik a rajt az új otthonába.

Az egyszerű méhek mindezt anélkül teszik, hogy bármilyen külső segítséget vagy irányítást kapnának. Önállóan tevékenykednek. Ezzel szemben a szuperszámítógépek programozók, mérnökök és technikusok csapatait követelik meg. Nincs verseny! A méhek valóban a miniatürizálás csodái.

[Kép forrásának jelzése a 25. oldalon]

L. Fritz/H. Armstrong Roberts