Fiatalok kérdezik:
Tényleg Isten barátja lehetek?
MÉGHOGY Isten barátja? Kizárt dolog, gondolja a 20 éves Doris. „Annyira hitványnak és értéktelennek érzem magam arra, hogy valaki szeressen — siránkozik ez a fiatal nő. — Vonakodom is imádkozni Jehova Istenhez, mert nem hiszem, hogy megérdemlem, hogy elé járuljak.” Néhány fiatal legbelül teljesen értéktelennek érzi magát Isten barátságára. Míg lehet, hogy dédelgetik azt a gondolatot, hogy Isten barátai legyenek, úgy érzik, hogy ilyesmi elérhetetlen számukra. Volt már úgy, hogy te is így éreztél?
Időnként egy fiatal saját gyengesége idézheti elő benne azt az érzést, hogy még Isten megközelítéséhez is értéktelen. Vegyük például az ifjú Michael esetét. Azt mondja, hogy mielőtt eljutott volna ahhoz, hogy értékelje az isteni utat, „szinte minden létező bűnös és ártalmas gondolat és tett háborgatta”. Ám az, amit a Biblia tanulmányozása során tanult, ráébresztette arra, hogy milyen szomorúságot és csalódást okoz ezzel Istennek. Így magyarázza: „Minden egyes gyülekezeti összejövetel legalább egy további hiányosságomat nyilvánvalóvá tette . . . Nem láttam Jehova megbocsátását látszólag végtelenül sok hibámért, amikor még magamnak sem tudtam megbocsátani.”
Más esetekben a mások részéről megnyilvánuló bánásmód idézheti elő valakiben, hogy értéktelennek érezze magát Jehova barátságára. Dorist például, akit előbb idéztünk, kiskorában az édesanyja sorsára hagyta. Kijelentette: „Nem hiszem, hogy valaki is szeret engem. Ha a saját édesanyám és a családom egyedül hagyott, ki más gondoskodna rólam?” Ha egy fiatallal gyermekkorában megalázóan és durván bántak, esetleg komolyan azt hiheti, hogy Isten soha nem tudja barátjának tekinteni.
Másfelől előfordulhat, hogy egy fiatal már barátságban volt Istennel, de gyengesége miatt súlyos bűnbe esik. Ez történt Tracyvel. „Nagyon szégyellem magam — panaszolja ez a 21 éves fiatal lány —, elviselhetetlen a fájdalmam és a bűntudatom. Nagyon megbántottam Atyámat, Jehovát.”
Lehet, hogy te is az előbbiekhez hasonló helyzetben találod magad. De van remény: Isten tényleg a barátod lehet!
Amiért Isten barátja lehetsz
Igaz, hogy a bűnös tettek megakadályozhatnak valakit abban, hogy Isten barátja legyen. Szerencsére szerető Atyánk megtette az első lépést, hogy segítsen nekünk. „Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt” — írja Pál apostol (Róma 5:8). Jézus a halála által váltságot fizetett azért, hogy kiváltsa a hálásakat a bűn teljhatalmából (Máté 20:28). Ezért az apostol hozzáteszi: „Isten ellenségei voltunk, de Fia halála által barátaivá fogadott minket” (Róma 5:10, Today’s English Version).
Néhány fiatal, mint a korábban már említett Michael, súlyos helytelenségeket követett el, mielőtt értékelni kezdte Jehova irányadó mértékeit. Jézus váltságáldozata által viszont megbocsáttathatik valakinek a múltbeli vétke, függetlenül attól, milyen súlyos volt. A Biblia ezt a szívmelengető biztosítékot adja: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól” (1János 1:9). De a személynek lépéseket kell tennie, hogy megmutassa Istennek, értékeli ezt a megtisztítást. Pál apostol ezt az alapelvet állítja fel, melyet alkalmazni lehet: „tisztátalant ne illessetek — mondja Jehova —; és én magamhoz fogadlak titeket, és leszek néktek Atyátok” (2Korinthus 6:17, 18). Milyen megható tudni azt, hogy ha valaki visszafordul ilyen helytelen tettektől és őszinte megbánást tanúsít, akkor Isten kész a kegyébe fogadni őt mint egy barátot.
Mit mondhatunk azokról a fiatalokról, akik durva környezetben nevelkedtek? Értsd meg, hogy Isten nem tekint valakit bűnösnek olyan dolgokért, melyeket akarata ellenére mások tettek vele. Az ilyen személyek áldozatok voltak, nem pedig bűnrészesek. Arra is emlékezz, hogy az értéked mint személyé nem függ más emberek megítélésétől. Jehova a körülményeid ellenére is a barátod lehet. Maureent keresztény édesanya nevelte egy olyan családban, amelyben alkoholista édesapja miatt erőszak uralkodott. Mindamellett ezt mondta: „Mindezen kellemetlenségek közepette valahogy mégis ki tudtam alakítani kapcsolatot Jehovával. Úgy ismertem meg őt mint olyan Valakit, aki soha nem hagyna sorsomra.”
Mi a helyzet akkor, ha súlyos bűnbe esel?
Doug, akit istenfélő szülők neveltek, 18 éves korában szexuális erkölcstelenségbe keveredett. Ez a rossz társaság miatt volt. „Tudtam, hogy rossz, de tovább csináltam, mert jól akartam érezni magam” — vallotta be Doug. Nem sokkal később Doug megértette ennek az életútnak a hiábavalóságát. Beismerte: „Kezdtem észrevenni, hogy az összes úgynevezett barátom csak arra használ, hogy hozzájusson a pénzemhez vagy hogy jól érezze magát.” Akkor lépéseket kezdett tenni, hogy visszanyerje Jehovával való barátságát. De egy hatalmas akadály gátat vetett a fejlődésének.
„A legfontosabb dolog, ami nehézzé tette a visszajövetelemet az volt, hogy értéktelennek éreztem magam — közölte bizalmasan Doug. — Úgy éreztem, hogy minden, amit tettem, rossz volt Jehova szemében. Attól a tudattól, hogy ő milyen jó és milyen sok mindent eltűrt nekem, úgy látszott, kizárt dolog, hogy ő meg akarjon bocsátani, amiért olyan nagyon rossz voltam.” Doug egy gyülekezeti vén segítségével, és azáltal hogy figyelmesen megvizsgálta a Biblia feljegyzését Manasséról, mégis túl tudott jutni ezen az akadályon.
Ki volt Manassé? Az ókori Júda egyik királya. A Biblia utal rá, hogy istenfélő édesapja, Ezékiás megtanította Jehova szeretetére. De apja halála után és azután, hogy 12 évesen király lett, azt gondolta, hogy már azt csinálhatja, ami neki tetszik. Elhagyta Jehovát Baál imádatáért. Az effajta imádatot súlyos erkölcstelenség és féktelen szexuális orgiák jellemezték. Manassé „sok gonoszságot cselekedett az Úr szemei előtt, hogy őt haragra indítaná”. Hűséges szószólók által „noha megszólította az Úr Manassét és az ő népét; de nem figyelmezének reá”. Ekkor Jehova ítéletének kifejezéseként Manassét megbilincselt rabként Babilonba hurcolták (2Krónika 31:20, 21; 33:1–6, 10, 11).
Amikor Manassé elgondolkodott múltbeli tettein, és összehasonlította azokat azzal, amire emlékezett Jehova törvényeiből, úrrá lett rajta a bűntudat és megbocsátásért könyörgött. Megalázta magát Isten előtt és ’könyörgött hozzá’. Isten pedig „megkegyelmeze néki, és meghallgatván könyörgését, visszahozá őt Jeruzsálembe, az ő országába”. Igen, „az irgalmasságnak atyja” kész volt megengedni ennek a bűnbánó vétkesnek, hogy újra közeledjen hozzá. Miután Manassénak ilyen könyörületben volt része, személyes tapasztalata révén ekkor „ismeré meg Manasse, hogy az Úr az igaz Isten” (2Krónika 33:12, 13; 2Korinthus 1:3).
Ha Jehova vissza tudta fogadni Manassét, biztosan ma is meg fogja engedni egy akaratos fiatalnak, hogy visszanyerje Vele a kapcsolatát, amennyiben a fiatal bűnbánó magatartást tanúsít. Doug válaszolt a gyülekezete szellemi pásztorainak segítségére. Segítséget kapott, hogy világosan lássa, Isten „nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké” (Zsoltárok 103:9).
Maradj Isten barátja
Ha egyszer Isten a Barátod, becsben kell tartanod ezt a kapcsolatot ahhoz, hogy az is maradjon. Egy 18 éves, megkeresztelt lány leányanya lett. Mégis segítséget kapott, hogy rendezze a dolgokat Jehovával. (Lásd: Ésaiás 1:18.) Mi volt a fordulópont a felépülésében? „Megtudtam, hogy Jehova szerető Atya, nem pedig hóhér — fejtette ki. — Rájöttem, hogy megbántottam azzal, amit tettem. Nagyon fontos, hogy úgy tekintsünk Istenre, mint egy Barátra, akinek vannak érzelmei, és nem csak egy elvont Szellem, akinek hódolattal tartozunk, de sohasem szeretjük igazán.” Manasséhoz hasonlóan ő is arra érzett indíttatást, hogy teljesen belevesse magát Jehova imádatába (2Krónika 33:14–16). Ez védelemnek bizonyult számára. Ezt tanácsolja a fiataloknak: „Továbbra is törekedjetek Jehova dicsőítésére, még akkor is, ha az út göröngyössé válik. Jehova újra kiegyenesíti utatokat.”
Az is fontos, hogy olyanok barátságát keresd, akik Isten barátai. Ám mint a tűztől, úgy óvakodj azoktól, akik nyilvánvalóan nem tisztelik az isteni irányadó mértékeket (Példabeszédek 13:20). A fiatal Linda szexuális erkölcstelenségbe keveredett egy fiatallal, akinek a barátsága „mindennél fontosabb” lett számára. Szellemi felépülése után Linda beismerte: „Az egész életedet tönkreteheted azzal, ha nincs személyes kapcsolat közted és Jehova között.”
Van ilyen kapcsolatod? Ha nem, dolgozz azon, hogy legyen. Linda így foglalja össze annak értékét, hogy Istennel barátságban van: „Az egész világon az a legfontosabb dolog, hogy jó személyes kapcsolatod legyen Jehovával. Egyetlen fiú, lány, sem semmi más nem ér többet ennél. Ha nem vagy barátságban Jehovával, akkor a többi nem ér semmit.”
[Kép a 15. oldalon]
Néhány fiatal értéktelennek érzi magát arra, hogy Isten barátja legyen