Figyeljük a világot

Brazília elpazarolt élelme

A Brazil Mezőgazdasági Minisztérium szerint „az ország évente 2,34 milliárd dollárt tékozol el rizs, bab, kukorica, szója, búza, zöldség és gyümölcs formájában — írja az O Estado de S. Paulo. — Ha ehhez még hozzászámoljuk más [mezőgazdasági] termékek veszteségét és a fogyasztók pazarlását, az összeg 4 milliárd dollárt tesz ki.” De miért pazarolják el a mezőgazdasági termés 20 százalékát és a gyümölcstermés 30 százalékát? A megadott okok között szerepel, hogy keveset tudnak tárolni a gazdaságoknál, nem megfelelő a termelési technológia, veszélyesek az országutak és rosszul kezelik a terményt. Benedito Rosának, a Mezőgazdasági Minisztérium munkatársának szavait idézték, amint kesergett amiatt, hogy nincsenek szabályok a pazarlás korlátozására: „Az ilyen elpazarolt élelem táplálná azokat, akiknek szükségük van rá.”

Hétfő reggeli tünetegyüttes

„Az a stressz, mely abból ered, hogy az emberek hétfőn reggel újra munkába állnak, 33 százalékkal növeli a szívinfarktus kockázatát” — tudósít a Jornal do Brasil. Egy német tanulmány, melyet 2636 esetről készítettek, „feltárta, hogy a szívelégtelenség kockázata a hét napjától és órájától függően változik”. De arra is rájöttek, hogy a hétfők különösen veszélyesek voltak, és hogy reggelente háromszor nagyobb valószínűséggel következik be szívinfarktus, mint a nap többi részében. A gyári munkásokra nagyobb hatással van a hétfő reggeli tünetegyüttes, mint a szellemi pályán lévőkre és az irodai dolgozókra. „Azt gyanítjuk, hogy a [szív]infarktusok oka az, hogy közvetlenül a hétvégi lazítás után átváltanak egy feszítettebb tempóra” — mondja Stefan Willich professzor, aki a kutatást irányította. Javasolták, hogy a szívbeteg emberek nyugodtabban kezdjék a heti munkájukat.

„A szerencsejátékban a világ élenjáró országa”

„A szerencsejátékban a világ élenjáró országa Japán lett” — írja az Asahi Evening News. A legtöbb pénzt (65 százalékot) a pachinkóra költik, melyhez jágót használnak. A japánok a helyi lóversenyre is minden más országnál többet költenek. 1992-ben az eladás kétszerese volt az Egyesült Államokénak, és több mint négyszerese volt annak, amit Hongkongban, Nagy-Britanniában és Franciaországban adtak el. Az eladás növelésére most fiatalasszonyokat vesznek célba. Egy nagoyai fiatalasszony ezt mondta: „A szüleim nagy hűhót csapnak, de én mindig azt mondom nekik: »Az országos és helyi kormányzatok rendezik ezeket. Hogy lennének rosszak?«” A japán törvény tulajdonképpen tiltja a szerencsejátékot, de a nyilvános szerencsejáték „valóságos gazdaság” — állítja Hiroshi Takeuchi kutató. Szerinte, amikor a szerencsejátékból származó haszon meghaladja az ország bruttó nemzeti termékének 4 százalékát, akkor már társadalmi problémává válik. Japáné most 5,7 százaléknál tart.

A templomokra is kiterjed a bűnözési hullám

Az elmúlt néhány évet megelőzően az ausztráliai templomokat általában nyitva hagyták, még akkor is, ha éppen nem tartottak misét. Ám a rablások, betörések, a templomépületek elleni vandalizmus miatt, és mert több esetben a papokat is megtámadták, mostanra megváltoztak a dolgok, jelenti a The Weekend Australian című újság. „Attól tartok, a legtöbb parókiánk most bezárja a templomait. Úgy vélem, ez nagyon szomorú — nyilatkozta John Bathersby katolikus érsek. — Azt hiszem csökken a vallás iránti tisztelet. Véleményem szerint a társadalom teljes elvilágiasodása valójában olyan helyzetet teremtett, melyben sok ember már nem úgy tekinti az egyházat, mint ami különbözik a társadalom bármelyik másik intézményétől, ezért tűnt el az őt körülövező különleges tisztelet. Néhány ember a többihez hasonló épületnek tartja a templomot.”

Sokoldalú pápa

II. János Pál pápa nem csupán a római katolikus egyház feje, hanem színműíró, író és művész, akivel felvételeket készítenek. Legújabb könyve, A remény földjén járva több hétig a bestseller listán volt. A színművet, mely a The Jeweler’s Shop (Ékszerészbolt) című zenés dráma, múlt decemberben korlátozott időre műsorra tűzték New Yorkban. Ezt 1960-ban írta a pápa, Andrzej Jawien álnéven. „A pápa színműíró, színész, igazgató, fordító és a krakkói helyi lap drámakritikusa volt” — magyarázta a darab producere. Az eladási lista élén áll az a dupla CD is, melyen a pápa a rózsafüzért ismételgeti. Azonkívül a főpap híres világjáró, aki azt tervezi, hogy ebben az évben meglátogatja az öt kontinenst. Januári 63. útja — a The New York Times írása alapján — „kísérlet arra, hogy a 74 éves pápa eloszlassa a hanyatlóban lévő pápaságról alkotott elképzelést, és azt a gondolatot ébressze az emberekben, hogy sem az egészsége, sem a kora nem riasztja el attól, hogy erkölcsi meglátását foganatosítsa a világ ügyeiben”.

Vér — veszélyes „gyógyszer”

„Lehetséges, hogy Jehova Tanúinak igazuk van, amikor visszautasítják a vérátömlesztéseket?” — teszi fel a kérdést Anglia Sunday Telegraph című újsága. A vérátömlesztéssel kapcsolatos ijedelmet jelenleg a hepatitis C-vel és az AIDS-vírussal fertőzött vér okozza. „De a fertőzés csak egyike annak a számos veszélynek, melyről a szaklapok írnak — jelenti ki a Telegraph. — A tanulmányok, például az, amelyik több mint 20 százalékra becsülte annak esélyét, hogy a vérátömlesztésre ellenreakció lép fel, a nyilvánosság előtt kevésbé ismertek. Ugyanúgy nem ismeretesek azok a tanulmányok, melyek felfedezték, hogy ha valaki vérátömlesztést kap, biztosra veheti, hogy nehezen fog felépülni a hasi vagy végbélműtétek után.” A tanulmányok arra is rámutatnak, hogy a vérátömlesztések nagy százalékát feleslegesen adják, és a vérátömlesztés gyakorlata nagyon eltérő, valamint többnyire szokáson, nem pedig tudományos adatokon alapul. Tom Lennard, a Royal Victoria Infirmary sebész konzultánsa „erőteljes gyógyszernek” nevezte a vért, mellyel „a legtöbb sebész túlságosan könnyedén bánik”, majd megjegyezte: „Ha a vér új gyógyszer lenne, nem kapná meg a termékengedélyt.”

Védd meg a kisbabádat a zajtól

„A túl nagy zaj káros lehet a még meg nem született magzatra és az újszülött babára” — mondja a Radio France Internationale egyik híre. Az anyuka méhében lévő magzat különösen érzékeny a nagy zaj okozta traumára, melynek az anya ki van téve. Mivel az anyuka hasfala és az amnionfolyadék vajmi kevessé véd a külső zajoktól, a gyermek már a születés előtt fogyatékos lehet. A nagyfrekvenciára bekövetkező hallásvesztés kockázata például háromszor nagyobb azok között a gyermekek között, akiknek az édesanyja 85 és 95 decibel közötti zajszintnek volt kitéve — mely szintek nagyon gyakoriak sok rockkoncerten és diszkóban. A halláskárosodás tetejébe néhány kutató arra figyelmeztet, hogy ha a magzat gyakran van kitéve nagy zajnak, különösen az anyuka terhességének utolsó hónapjában, akkor attól szaporább lehet a magzat szívverése.

„Érzelmi elsősegély”

A baleset helyszínén az elsősegélynek többet kellene magában foglalnia annál, hogy a fizikai sérülésekre figyelnek. A német Süddeutsche Zeitung című újság jelentése szerint a sérülteknek érzelmi segítségre is szükségük van. Milyen segítségre? A Berufsverband Deutscher Psychologen nevű társaság négy egyszerű lépést javasol az „érzelmi elsősegély” kapcsán. A javaslatok, melyek mindegyike B betűvel kezdődik, hogy könnyebb legyen megjegyezni, baleset áldozataival és szakértőkkel készült interjúk eredményei. A javaslatok a következők: „Biztosítsd afelől, hogy mellette vagy. Borítsd be védelmeddel a sebesültet. Bátran érintsd meg. Beszélj és hallgass.” Erőfeszítéseket tesznek, hogy az orvosok és az autósiskolák révén elérjék, hogy támogassák e lépéseket, valamint hogy ezeket is belefoglalják az elsősegély-tanfolyamokba.

„India kis »teherhordó állatai«”

A Times of India című újságban megjelent egyik beszámoló így nevezte India 17-44 millió gyermekmunkását. Annak ellenére, hogy mintegy 23 millió életerős, munkanélküli felnőtt áll rendelkezésre, a gyártulajdonosok gyakran úgy döntenek, hogy gyermekeket alkalmaznak, akik minden ellenvetés nélkül a felnőttek bérének feléért is dolgoznak, és ritkán kérdeznek rá munkájuk egészséget veszélyeztető kockázati tényezőire. Néhány gyáros csak akkor váltotta fel a gyermekeket felnőttekkel, amikor némelyik nyugati ország nem fogadta el a gyermekmunkával készült import árucikkeket. India kormánya ígéretet tett szigorúbb törvényekre, hogy megakadályozza az effajta visszaéléseket, és hogy kényszerítse a szülőket arra, hogy alapszintű oktatásban részesítsék gyermekeiket. India elnöke, dr. Shankar Dayal Sharma kijelentette: „Sem a hagyomány, sem a gazdasági kényszerűség nem igazolhatja a gyermekmunkát, és az ilyen kizsákmányolás eltörlése korunk egyik fő kihívása.” Sokan azonban az alapján igazolják ezt a szokást, hogy a legsötétebb nyomor „kegyetlen valóság”, és a gyermekek bére jelenti azt a támogatást, melyre a családnak iszonyúan szüksége van.