A Biblia nézőpontja

Túl nehezek Isten irányadó mértékei ahhoz, hogy elérjük őket?

„ISTEN NEM HÜVELYKRE MÉRI AZ EMBEREKET” (RÉGI SKÓT KÖZMONDÁS).

AZ ISKOLAI dolgozatok, a munkahelyi felvételi beszélgetések és az orvosi vizsgálatok csak néhány fordulópont az életben, melynek során az ember megmérettetik. De amikor arról van szó, hogy naponta Isten irányadó mértékeinek megfelelően kell élni, sokan úgy érzik, valahogyan nem sikerül elérniük azokat. Ez a te véleményed is? Vajon megfelelhetsz Isten irányadó mértékeinek?

A válaszadáshoz nézzük meg először azt, hogy milyen irányadó mértékeket állított fel Isten az imádói számára. A Biblia világossá teszi, hogyan kell járnunk életünk folyamán (Zsoltárok 119:105). A bibliaíró bölcs Salamon király arra a következtetésre jutott, hogy az ember „fődolga”, hogy ’az Istent félje, és az ő parancsolatait megtartsa’ (Prédikátor 12:15). Mikeás próféta megjegyezte: „mit kiván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot, cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel” (Mikeás 6:8).

Isten saját Fia, Jézus Krisztus kijelentette, hogy nincs annál nagyobb parancsolat, mint hogy „szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből” és „szeresd felabarátodat, mint magadat” (Márk 12:30, 31). Továbbá azzal tudjuk kimutatni Isten iránt érzett szeretetünket, ha minden parancsának engedelmeskedünk (1János 5:3).

Egyszerűen kifejezve az embereknek szeretniük és tisztelniük kell Istent, engedelmeskedniük kell a parancsainak, pártatlanul kell viselkedniük, kedvesnek kell lenniük mindenkihez, és kerülniük kell a büszkeséget. Vajon elérhetetlenek számunkra ezek az irányadó mértékek?

Isten engedményeket tesz

Isten joggal várja el az emberektől, hogy elérjék irányadó mértékeit. De legyünk teljesen őszinték: Van olyan ember, aki mindig tökéletesen összhangban van ezekkel az irányadó mértékekkel? Nyilvánvalóan nincs, hiszen tökéletlenséget örököltünk ősatyánktól, Ádámtól (Róma 5:12). Így hajlamosak vagyunk arra, hogy hibázzunk. Ettől azonban még nem válunk alkalmatlanná arra, hogy Istent elfogadható módon szolgáljuk.

Szemléltetésül gondolj azokra a nehézségekre, melyek az autóvezetés tanulása közben merülnek föl. Állandó éberségre és időre van szükség ahhoz, hogy annyira jól megtanuljunk vezetni, hogy átmehessünk az autóvezetői vizsgán. De természetesen még a jogosítvány megszerzése után is dolgoznunk kell azon, hogy jól vezessünk. Ahogy tapasztalatra teszünk szert, csiszoljuk ügyességünket. Ám nem létezik tökéletes vezető!

Javunkra szolgál, hogy Isten tekintettel van a hiányosságainkra. Nem követel meg ésszerűtlenül olyasmit, amit nem vagyunk képesek véghezvinni, és nem is keres állandóan hibát. Megérti gyarlóságainkat és gyengeségeinket. Dávid király, aki súlyos bűnt követett el, elismerte: „Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.” Miért? „Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.” Jóllehet Jehova tudja, hogy követünk el bűnöket, kész arra, hogy „a milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze” vesse el tőlünk vétkeinket (Zsoltárok 103:10–14).

Ne add fel

„Amikor lehangolt vagyok — magyarázza Isten egyik őszinte imádója —, néha úgy következtetek, hogy soha nem leszek képes Isten irányadó mértékeinek megfelelően élni. De amikor pozitívabb szemléletmódot ápolok, úgy érzem, sikerülhet olyan módon élnem, ahogyan Isten akarja. De ez nem olyan egyszerű!” Ne csüggedj el, ha így érzel. Nem te vagy az első, és nem is te leszel az utolsó, akinek ilyen érzései vannak.

A keresztény Pál apostol őszintén beismerte: „a jót akarom cselekedni . . . a bűn megvan bennem. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint; de látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ád a bűn törvényének . . . Óh én nyomorult ember!” Ám nem következtetett úgy, hogy Isten túl nehéz dolgokat vár el, mivel hozzátette: „Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből? Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én az elmémmel az Isten törvényének, de testemmel a bűn törvényének szolgálok” (Róma 7:21–25). Úgy érezte tehát, hogy Isten kedvében járhat, noha még bűnös ember.

Jehova, a mi szerető Teremtőnk megbocsátja hibáinkat és hiányosságainkat drága Fia, Jézus váltságáldozatának érdeme alapján. „Ha valaki vétkezik — írta János apostol —, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus. És ő engesztelő [elfedő] áldozat a mi vétkeinkért” (1János 2:1, 2). Krisztus áldozatának ereje eltávolítja vagy letöri azt a korlátot, ami a bűn miatt áll fenn, és ami meggátol minket abban, hogy elérjük Isten irányadó mértékeit, melyeket a barátságának elnyeréséhez szab meg. Így helyreáll a jó viszony Istennel.

Ha alázatosan elfogadjuk ezt a szerető elrendezést, az megbocsátást eredményez számunkra, mivel Isten „a megrontottal és alázatos szívűvel” lakik (Ésaiás 57:15). Számíthatunk rá, hogy megeleveníti szellemünket. Azt ígéri, hogy „felemeli az alacsonyt a porból”. Nem kell többé lehangoltnak maradnunk, ha nem sikerül tökéletesen engedelmeskednünk Istennek. Ehelyett bízhatunk abban, hogy Isten soha nem hagyja figyelmen kívül annak érdekében tett erőfeszítéseinket, hogy irányadó mértékeinek megfelelően éljünk (Zsoltárok 113:7; Zsidók 6:10–12).

Jóllehet ez egy küzdelem, úgy fogod tapasztalni, hogy boldogabb vagy, ha azt teszed, ami tetszik Istennek. Az Isten iránti odaadás elviselhetőbbé teszi az életet számodra, és azok számára, akik körülötted élnek. Gondolj a jövőre is. Ha most arra törekszel, hogy Isten irányadó mértékei szerint élj, az paradicsomi állapotok közötti örökké tartó élet kilátását eredményezi (Ésaiás 48:17; Róma 6:23; 1Timótheus 4:8).

A tapasztalt hegymászók tudják, hogy ha fölértek a csúcsra, akkor még csak félúton vannak. Le is kell ereszkedniük biztonságosan. Hasonlóképpen az istenfélő embereknek el is kell érniük Isten irányadó mértékeit, aztán ki is kell tartaniuk abban, hogy azoknak megfelelően éljenek (Lukács 21:19; Jakab 1:4).

Vigasztaljon az a tudat, hogy Isten irányadó mértékei nem túl nehezek ahhoz, hogy elérjük őket. Ha alkalmanként nem tudsz tökéletesen összhangban lenni velük, keresd Isten megbocsátását. Bízzál szerető támogatásában (Zsoltárok 86:5). Ezért Jehovának és Fiának segítségével megfelelhetsz Isten irányadó mértékeinek, és elnyerheted a tetszését (Példabeszédek 12:1).