Figyeljük a világot
A Szaturnusznak még több holdját fedezték fel
A Hubble-űrtávcsővel készült fényképek kimutattak a Szaturnusz körül keringő, legalább két, eddig ismeretlen holdat. A képeket akkor készítették, amikor a Föld áthaladt a Szaturnusz gyűrűrendszerének síkján, mely ritka jelenség, amikor is a Földről élével láthatók a Szaturnusz gyűrűi. Ilyen körülmények között a gyűrűk visszavert élénk fénye legyengül, és a holdakat könnyebb megfigyelni. A csillagászok becslése szerint a holdak átmérője 10 és 60 kilométer között van. Az újonnan felfedezett holdak a Szaturnusztól 140 000-150 000 kilométerre keringenek a bolygó középpontjához képest. Ez sokkal közelebb van, mint a Föld és annak holdja közötti 400 000 kilométer. A Szaturnusz körülbelül 1,5 milliárd kilométerre van a Földtől.
Bocsánatkérés — 50 évvel később
„Ezennel mindenekfelett Isten előtt beismerjük, hogy a Meidzsi Gakuin [Egyetem] bűnös abban, hogy része volt a múltban lezajlott háborúban, és ugyanakkor bocsánatot kérünk az idegen országokban élő emberektől, különösen azoktól, akik Koreában és Kínában élnek” — jelentette ki Tokióban az egyetem rektora, Nakajama Hiromasza tavaly júniusban, az egyetem kápolnájában tartott előadásában. A Meidzsi Gakuin Egyetem „keresztény” missziós iskola. Az Aszahi-sinbun című újság szerint először fordult elő, hogy az iskola képviselője nyíltan beismerte, hogy az iskola részt vett a háborús törekvésekben. A háború idején az egyetem igazgatótestületének elnöke megszervezte Japánban Krisztus Egyesült Egyházát, hogy egyesítse az egyházakat a háborús törekvésekben. Mint Nakajama elmondta, az Egyesült Egyház anyagi alapot teremtett vadászrepülőgépek gyártásához, és arra buzdította a keresztényeket, hogy feltétel nélkül engedelmeskedjenek az országuknak.
A mormon egyház nem állt ellen a náciknak
Amikor olyan jelentésekkel találták magukat szemben, amely a náci Németországban lévő zsidók elleni erőszakról szólt, „a mormon egyház szinte semmit sem tett” — írja a The Salt Lake Tribune. Néhány mormon, csakúgy, mint más egyházak tagjai, „Hitlernek és a tiszta rasszról szóló üzenetének varázsa alá került, és voltak, akik azt hitték, hogy engedelmeskednek egyházuk tanításának, mely szerint tisztelniük kell az állami vezetőket”. A holocaust alatt a mormonok német szakasza „azt tette, amit a legtöbb egyház; a vezetők egyhúron pendültek” — nyilatkozta Franklin Littell, a philadelphiai Temple University professzora. A lap jelentése szerint Douglas Tobler, a Brigham Young University történelemprofesszora meg akarja vizsgálni, hogy „az egyház miért vallott kudarcot abban, hogy intézményileg állást foglaljon a nácizmussal szemben”. Érdekes módon a Tribune megjegyezte, hogy John S. Conway, a Brit Kolumbiai Egyetem (Kanada) munkatársa szerint Jehova Tanúi voltak az egyetlen vallásszervezet, amely teljesen visszautasította a nácik követését. Hozzátette, hogy ezért több mint a felüket koncentrációs táborokba vitték.
Őrizetlenül hagyott gyermekek
A The Canberra Times beszámolója szerint egy ausztrál országos felmérés rámutatott, hogy már hatéves gyermekek is egyedül vannak otthon, míg mindkét szülő dolgozik vagy társaságba jár. Wendy Reid, a Boys Town National Community Projects szóvivője szerint „a gyermekeknek több mint a fele azt mondta, hogy magányos, és hiányolja a szülei társaságát, míg a 12 éven aluliak nagy százaléka fél — a sötéttől, a viharoktól, a betolakodóktól vagy az emberrablástól”. Azonkívül Reid elmondta, hogy „a gyermekek 71 százalékának nincs stratégiája, amit kövessen, ha bajba kerül, valamint a 12 éven aluli gyermekek fele azt sem tudja, hogyan létesítsen kapcsolatot a szüleivel” — tudósított a Times.
„Erőt adó szundítás”
„A szundítás javítja az ember hangulatát, éberségét és a munkában való teljesítményét” — tudósít a The Wall Street Journal. Egy jó szunyókálás megfiatalító hatásai arra indítottak néhány iparágat, keressék meg a módját annak, hogy a rendes munkanapokba belevegyék a szundítást. Ez különösen olyan helyeken igaz, ahol a biztonsági szempontok a dolgozó éberségétől függnek — mint a teherautósofőrök, a repülőgép-pilóták és az atomerőművek munkásai esetében. Amint Claudio Stampi alváskutató elmondta: „Azt állapítottuk meg, hogy óriási mértékben visszanyeri valaki az éberségét egy — több órával is felérő — 15 perces szundítástól.” A munkahelyen való szundítás azonban még várat magára, míg a legtöbb munkaadó élni fog annak lehetőségével. A Journal írása szerint ahhoz, hogy a „munkahelyi szundítást jóízűbbé tegyék, az indítványozók most úgy utalnak rá, hogy »erőt adó szundítás«”.
Kerti vegyszerek — veszélyesek?
A Terre Sauvage című, természetet bemutató, francia folyóirat szerint a gyepen és a kertben használt vegyszerek veszélyt jelenthetnek gyermekeid egészségére. A folyóirat arra figyelmeztet, hogy „azoknál a 14 éven aluli gyermekeknél, akik olyan házban laknak, ahol a kertet gyomirtó vagy növényvédő szerekkel kezelik, négyszer nagyobb a veszélye annak, hogy kifejlődik a rák egyik fajtája, a szarkóma”, mint azoknál a gyermekeknél, akik nincsenek kitéve ilyen vegyszereknek. A beszámoló hozzáfűzi, hogy egy gyermek környezetében a rovarirtó szerek használata 1,5-3-szorosan növeli annak a veszélyét, hogy leukémia fejlődik ki nála. Mivel a francia háztartások több mint a felénél használnak kerti vegyszereket, sokan figyelmetlenségből olyan környezetet teremthetnek a gyermekeiknek, mely mérgezőbb, mint egy szennyezett nagyváros.
Forró hangyák
Két svájci kutató rájött, hogy a Szaharában élő bizonyos hangyák miért tudnak ellenállni a perzselő 60 Celsius-foknak. Rüdiger Wehner, a Zürichi Egyetem Zoológiai Intézetének munkatársa, és Walter Gehring, a Bázeli Egyetem genetikusa megállapította, hogy a hangyák „hősokk proteinek (HSP-k) néven ismert anyagokat” termelnek, „melyek segítenek megvédeni testük proteinjeit a hőség okozta károktól” — jelenti a Science folyóirat. Amikor rendkívüli hőségnek van kitéve, akkor „minden állat termel valamennyi HSP-t, miután a [hősokkból eredő] kár kezdetét veszi” — állítja a folyóirat —, ám „a hangyák megelőző jeleket idéznek elő”. Hogyan? A kutatók megállapították, hogy a hangyák imitálják a hősokkokat, és HSP-ket termelnek, még mielőtt elhagynák a hangyabolyt. Gehring hozzáfűzi: „Nem voltunk elég okosak ahhoz, hogy erre gondoljunk, ám a hangyák azok voltak.” Vagy a Teremtőjük volt az?
Szüntessék meg a zajt
„Kérjük, hogy szüntessék meg ezt a zajt” — esedezik egy szalagcím a The Toronto Star című újságban. A benzines fűnyírók, a levélfújók, a légkalapácsok, az autódudák, az autóriasztók, a bömbölő hordozható magnók, az ugató kutyák, a síró babák és a késő esti partik szűnni nem akaró városi zaja arra késztette a zajellenes lobbikat, hogy folytassanak hadjáratot a nyugalomért és a csendért. Ha valaki huzamosabb ideig ki van téve ilyen zajnak, az „növelheti a fáradtságot és a szorongást” — állítja a Star. Hozzáteszi még: „Az orvosi kutatások rámutatnak, hogy a vérnyomás emelkedhet, a pulzusszám megváltozhat, és a test adrenalint, valamint más hormonokat termel, melyek kihatnak a véredényekre.” Az egészségügyi hatóságok szerint ha valaki nyolc óránál tovább bármilyen, 85 decibelnél erősebb hangnak van kitéve, mint amilyen egy hangos fűnyírógép vagy egy motorkerékpár hangja, az káros a hallásra.
Harc a csontritkulás ellen
A Jornal do Brasil című újság írása szerint a fizikai tevékenység segíthet visszanyerni a csontritkulás következtében elveszített csonttömeget. A Rio de Janeiró-i Traumaklinika szakemberei testmozgásos kezelést ajánlanak, de arra is megtanítják a betegeket, hogyan „kell helyesen járni és felvenni a hibátlan tartást”. Miután két évig dolgoztak egy 45—77 éves korú nőkből álló csoporttal, a csoport 80 százaléka figyelemre méltó növekedést tapasztalt a csonttömegében. Az alatt az idő alatt a nők ritkábban tapasztaltak reumatikus hátfájdalmat, és egyiküknek sem tört el a csontja. Dr. Theo Cohen, a klinika igazgatója olyan étrendet is javasol, mely kalciumban gazdag, és zsírban szegény. Azonkívül arra buzdítja az embereket, hogy találjanak célt az életükben. „Nem akarjuk azt látni, hogy az idősek ülnek és kötnek — jegyzi meg Cohen doktor. — Az agysejtek megdolgoztatásához éppolyan fontos, hogy kimenjenek sétálgatni, mint a keresztrejtvényfejtés.”
Aggodalom a vérből eredő betegségek miatt
Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája Orvostudományi Intézetének beszámolója szerint jobb biztonsági stratégiákra van szükség a vérkészlet védelméhez. A beszámoló bizonyítékként mutat rá arra, hogy a humán immunelégtelenséget okozó vírus (HIV) az AIDS-járvány kezdeti éveiben vérátömlesztések útján terjedt el. Áttekintve a beszámolót a The New York Times kijelenti: „Az Egyesült Államokban lévő 16 000 vérzékeny személynek több mint a fele, és azok közül, akik vérátömlesztést vagy vérkészítményt kaptak, több mint 12 000 beteg lett H.I.V.-fertőzött.” Az intézet beszámolója aggodalmat fejez ki a HIV-hez hasonló ismeretlen, veszélyes fertőző anyagok miatt, melyek újra felkészületlenül érhetik a nemzeti egészségügyi rendszert. Javasolta, hogy hozzanak létre egy rendszert, hogy „a vért és vérkészítményeket kapó személyeknél kimutassák és megfigyeljék a káros hatásokat, valamint figyelmeztessék őket ezzel kapcsolatban”.