Figyeljük a világot
„Csendes holocaust”
A Guardian Weekly című brit lap szerint az OXFAM nevű vezető fejlesztési és jótékonysági szervezet úgy látja, hogy a világ szegényeinek szenvedése annyira súlyos, hogy „csendes holocaustnak” nevezhető. Egy beszámolóban, mely ötéves kampányt indított el a világ szegényeinek megsegítésére, az OXFAM azt találta, hogy a világ lakosságának egyötöde az ötven legszegényebb országban lakik. Ugyanezek az országok azt tapasztalják, hogy a világ jövedelméhez való hozzájárulásuk mindössze két százalékra esett vissza. A gazdagok és a szegények közötti szakadék az egyes országokon belül is növekszik. Mexikóban például súlyos pénzügyi válság van, és széles körű a szegénység, ugyanakkor viszont az tapasztalható, hogy most nő a leggyorsabban a milliárdosok száma. Az OXFAM egyik szóvivőnője így fogalmaz: „Úgy érezzük, hogy a világ vezetői és az ENSZ . . . eltévedt. Az új évezredre új szemléletmódra van szükségünk.”
Károsabb, mint a cigaretta
Ilyen következtetésre jutott egy parlamenti bizottság Indiában a szegény ember cigarettájaként is ismert bidivel kapcsolatban. Becslések szerint naponta több mint négymillió férfi, nő és gyermek több mint 300 millió bidit készít olyan módon, hogy dohányport csomagol tendulevélbe, majd a kis hengert cérnával összekötözi. A The Times of India szerint egy nemrégiben készült jelentés rámutat, hogy a bidi két és félszer rákkeltőbb, mint a cigaretta, szilikózist és tuberkulózist okozhat, és 47 százalék kátrányt, valamint 3,7 százalék nikotint tartalmaz, míg a normális indiai cigarettában 36 százaléknyi kátrány és 1,9 százaléknyi nikotin van. Nemcsak a bidiszívók vannak veszélyben. A több millió ember, aki elkészíti a bidit, általában hosszú órákon át nem higiénikus körülmények között dolgozik, miközben beszívja a dohányport a rossz szellőzésű kunyhókban. Különösen a gyermek munkások szenvednek.
Az írni-olvasni tudás hatása az anyákra
Az egészségügyi szakemberek régóta úgy gondolják, hogy a fejlődő országokban nagyobb a túlélési esélye az olyan gyermekeknek, akiknek az édesanyjuk tud írni és olvasni — de még nem tudták az olvasást mint döntő tényezőt elkülöníteni. A New Scientist folyóirat szerint egy Nicaraguában végzett kutatás „az első olyan, mely bemutatja, hogy a nők oktatása közvetlenül hatással van gyermekeik egészségére”. A kutatás olyan analfabéta nők esetét vizsgálta, akik 1979 és 1985 között felnőttekként részt vettek Nicaragua nagyméretű, írás-olvasást oktató programjában. Az 1970-es évek végén az analfabéta anyák gyermekei körében 1000 élveszülésre körülbelül 110 halálozás jutott. 1985-re az olyan anyák gyermekeinek a körében, akik megtanultak olvasni a program keretében, 84-re csökkent az 1000 születésre jutó halálozások száma. Gyermekeik jobban tápláltak is voltak. A szakemberek még mindig nem tudják biztosan, miért van az, hogy az írni-olvasni tudó anyák gyermekei ennyivel kedvezőbb helyzetben vannak.
Összetört bizalom
A Hudson-öbölben, a kanadai Északnyugati Területeken fekvő Chesterfield Inlet nevű kisvárost az iskolás gyermekek széles körű bántalmazásának vádjai rázták meg. A Maclean’s folyóirat szerint a kormány által a közelmúltban közzétett független beszámoló feltárta, hogy az 1950-es és az 1960-as években egy tizenhét éves időszak alatt a bennszülött inuit gyermekeket szexuálisan és fizikailag bántalmazták a Sir Joseph Bernier Szövetségi Napköziotthonban és egy szomszédos kollégiumban, melyet a katolikus egyház vezet. A rendőrség befejezte a 236 állítólagos bántalmazást magában foglaló, huszonegy hónapig tartó nyomozást, és úgy döntött, hogy nem emel vádat — néhány esetben azért nem, mert lejárt az elévülési határidő; más esetekben azért, mert az állítólagos elkövetők idősek voltak, vagy már meg is haltak; megint más esetekben pedig azért, mert a korábbi diákok nem tudták bizonyossággal azonosítani a vétkeseket. A Maclean’s megjegyezte: „Bár az idő múlása kétségtelenül nehezebbé tette az állítólagos vétkesek megbüntetését, ám nem törölte ki az áldozatok fájdalmát.”
Romlik a családi élet
Milyen mostanában a családi élet? Az ENSZ Tájékoztatási Bizottsága szerint az apák világszerte átlagosan naponta kevesebb mint egy órát töltenek csak a gyermekeikkel — Hongkongban az átlag mindössze hat perc. Növekszik az egyszülős családok száma. Az Egyesült Királyságban például 1990-ben a gyermekek fele nem házas nők gyermekeként született meg. Növekszik a családon belüli erőszak is. Becslések szerint minden évben az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában élő gyermekek négy százaléka súlyos erőszaknak van kitéve otthon. Az idősek is gondokkal küzdenek. Az ENSZ jelentése megállapítja: „Még az Európai Unión (EU) belüli úgynevezett »fejlett« országokban is viszonylag szegényen él az idős lakosság egyötöde, gyakran városi gettókban elszigetelten, a nagyobb család támogatását nélkülözve.”
A nemzetközi házasságközvetítés veszélyei
Az a tény, hogy szabadabban lehet Kelet-Európából Nyugat-Európába utazni, magával hozott egy visszataszító mellékterméket is: a nemzetközi házasságközvetítést. Úgy becsülik, hogy 1991 óta 15 000 nő került Kelet-Európából Nyugat-Európába mint „postán rendelt” menyasszony. Sok nő szegénységben él, és jobb életről álmodik, ezért válaszol egy házasságközvetítő iroda hirdetésére. Ám az álom leggyakrabban rémálommá válik, amikor egy nő elszigetelve köt ki egy idegen országban, brutális férjének kiszolgáltatva. Egy lengyel fiatalasszonyt olyan kegyetlenül megvert a férje Németországban, hogy a nő az erdőbe menekült, és két napig bujdosott ott fagypont alatti hőmérsékleten. Mivel a bal lábfeje és a jobb lába megfagyott, le kellett amputálni. Az angol Guardian Weekly című újság megjegyezte: „Sok házasságközvetítő iroda prostitúciót támogató csoportként is működik. Nőket csalogatnak külföldre, aztán bordélyházakba kényszerítik őket. Akik megpróbálnak ellenállni, azokat rutinszerűen meggyilkolják.”
Utazási betegség
Utazási betegségben szenvedsz? Ha igen, nem vagy egyedül. Az International Herald Tribune jelentése szerint minden tíz ember közül kilenc különböző mértékben hajlamos az utazási betegségre. A kutyák, különösen a kölyökkutyák szintén érzékenyek. Sőt, a háborgó tengeren hajóval szállított halak is tengeribeteggé válhatnak! Hogyan lehet ezt orvosolni? Sokan gyógyszerekhez fordulnak, melyek a legtöbb patikában kaphatók. Íme néhány egyéb javaslat, mely segíthet: Ne olvass mozgó járművön. Olyan helyre ülj, ahol a legkevesebb a mozgás: például az autó első ülésére, vagy a repülőgép szárnya fölé. Távoli tárgyakra figyelj, például a horizontra. Ha ehhez nincs kedved, csukd be a szemed.
Erősödik a levegőszennyeződés Franciaországban
A levegőszennyeződés elleni küzdelemben tett összehangolt erőfeszítések ellenére az egyre erősödik, és több millió embert tesz ki komoly egészségi kockázatnak Párizsban és más francia városokban. Míg a múltban elsősorban a nehézipar volt a bűnös, ma az autók okozzák a városok levegőszennyeződésének nyolcvan százalékát. Franciaországban 1970 óta megkétszereződött — 12 millióról 24 millióra emelkedett — a járművek száma, s ebből csak a párizsi körzetben 3,2 millió található. A párizsi Le Monde című lap elmondja, hogy egy nemrégiben készült kormányzati tanulmány rámutat, hogy minden esetben, amikor a párizsi körzetben megnőtt a mérgező gázok koncentrációja, ennek megfelelően megemelkedett a légzőszervi megbetegedések miatti halálozások és kórházi kezelések száma is. Eddig kevés tényleges lépést tettek. A politikusok nyilván attól félnek, hogy minden olyan intézkedés, mely elég komoly ahhoz, hogy valamilyen hatást érjen el, megharagítaná azokat a szavazóikat, akik vezetnek.
Beszédhibás gyermekek
A mainzi (Németország) Kommunikációs Rendellenességekkel foglalkozó Egyetemi Klinika kutatói feltárták, hogy az iskoláskor előtti gyermekek egynegyede valamilyen beszédhibával küzd. „Nem tudtam hinni a számoknak” — ismerte be Manfred Heinemann professzor, a klinika igazgatója. Az orvosi személyzet három-, illetve négyéves gyermekeket vizsgált, és úgy találta, hogy 18-34 százalékuk beszédhibás. 1982-ben mindössze négy százalék volt ugyanez az arány. Mi okozza a növekedést? „A családok túl sokat néznek tévét, és túl keveset beszélgetnek” — jelenti a Der Steigerwald-Bote című német újság. Úgy tűnik, hogy sok családban a videofilmek, a tévé és a számítógépes játékok veszik át a szülők szerepét. A kutatók megfigyelték, hogy néhány gyermek, aki alig tudott beszélni, villámgyorsan reagált a számítógépes játékokban.