Vulkánok — Kockázatnak vagy kitéve?
A KITÖRŐ vulkánok, melyek forró hamut és izzó lávafolyásokat hánynak ki magukból, a föld természetes energiájának leglátványosabb bemutatóit idézik elő. Talán személyesen még nem voltál szemtanúja ilyen eseménynek, de esetleg már élvezettel fürödtél vulkanikus hévforrásokban, vagy jóízűen ettél már vulkáni hamuból képződő termékeny talajon termesztett élelmet. Egyesek még a geotermikus energia előnyeiből is részesülnek az otthonukban.
Ám sokan azok közül, akik aktív vulkánok közelében élnek, mostanában halálnak és pusztításnak voltak szemtanúi, melyeket vulkáni katasztrófák okoztak. Az Egyesült Államok Washington államának délnyugati részén található Mount St. Helens heves kitörése óta — mely 1980. május 18-án volt — a világ különböző részei voltak kitéve a halálos vulkánkitörések láthatólag könyörtelen kirobbanásának. Az ez idő alatt elhunytak száma meghaladja az előző hét évtized során feljegyzett összes halálos áldozat számát együttvéve, az anyagi kár pedig több százmillió dollárra rúg. Kis híján katasztrófák történtek, amikor a levegőben lévő vulkáni hamu energiaveszteséget okozott a repülőgépeknek, és kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk.
A Fülöp-szigeteken a Pinatubo-hegy kitörései és azt követő iszapárai voltak a legpusztítóbbak, melyek több tízezer otthont töröltek el a föld színéről. Ilyen volt a Nevado del Ruiz is Kolumbiában, mely több mint 22 000 ember életét oltotta ki. Nincs kizárva, hogy még több katasztrófa fog történni. Az U.S. Geological Survey vulkánszakértői, Robert Tilling és Peter Lipman azt állítják, hogy „2000-re valószínűleg legalább 500 millióra fog emelkedni azoknak a lakosoknak a száma, akik kockázatnak vannak kitéve a vulkán veszélye miatt”.
Ezért lehet, hogy bölcs dolognak találod megkérdezni: „Aktív vagy potenciálisan aktív vulkán közelében élek? Milyenfajta kitörések a legveszélyesebbek, és esetleg még szörnyűbb, egyéb veszélyekhez vezethetnek? Ha olyan területen élek, ahol fennáll a vulkánkitörés veszélye, mit tehetek azért, hogy a lehető legkisebbre csökkentsem a veszélyt?”
Aktív vulkánok — hol vannak?
Talán meglep, ha megtudod, hogy szunnyadó vulkán közelében élsz, és hogy elkerülhetetlenül kihatással lesz rád, ha történetesen feléled. A vulkánokat tanulmányozó tudósok (akik vulkanológusokként ismeretesek) az elmúlt évtizedekben nemcsak hogy sikeresen azonosították az aktív és szunnyadó vulkánokat, de azt is megértették, hogy bizonyos helyek miért alkalmasak arra, hogy ott vulkánok legyenek.
Vess egy pillantást a térképre (a 17. oldalon), amely a több mint 500, aktívként feljegyzett vulkán némelyikének a helyét mutatja. Egyikük közelében élsz? Másutt gejzírek, fumarolák és hévforrások árulkodnak más szunnyadó vulkánok jelenlétéről; lehetséges, hogy a jövőben tevékenyek lesznek. Az aktív vulkánoknak több mint a fele a Csendes-óceán partjainál húzódik, és a tűzgyűrűként ismert láncot alkotja. Ezek közül némelyik vulkán a szárazföldön található, mint amilyen a Cascade-hegység Észak-Amerikában és az Andok Dél-Amerikában; míg más vulkánok szigetláncokat alkotnak az óceánban, mint például az Aleut-szigetek, a Fülöp-szigetek, Japán és Dél-Indonézia. Szintén gyakoriak a vulkánok a Földközi-tengerben és körülötte.
A tudósok megállapították, hogy ezek a vulkánok hatalmas, mozgó kéregtáblák vagy kéreglemezek szegélyén találhatók meg, különösen ott, ahol egy óceáni lemez egy kontinentális lemez alá bukik. Ezt a folyamatot szubdukálódásnak hívják. Az e folyamat során keletkező hő hatására magma (olvadt kőzet) jön létre, amely a felszínre tör. Azonkívül a lemezek közötti hirtelen elmozdulások erős földrengéseket okoznak, sokszor ugyanott, ahol vulkánkitörések tapasztalhatók.
Ott is alakulhatnak ki vulkánok, ahol az óceáni lemezek eltávolodnak. Ezek közül a kitörések közül sok az óceán fenekén megy végbe, és az ember számára nem látható. Ha viszont Izland szigetországán élsz, akkor a Reykjanesi-hátság tetején csücsülsz, amely kapcsolódik a Közép-Atlanti-hátsághoz, ahol is az Észak- és Dél-Amerikát is magában foglaló lemezek távolodnak azoktól, amelyek Európát és Afrikát foglalják magukban. Néhány más példában a kéreglemezek alatti, elszigetelt hőgócok nagy vulkánokat hoztak létre Hawaiiban és az afrikai szárazföldön.
Mik a veszélyek?
Azt, hogy egy vulkán milyen mértékű kockázatot jelent, az határozza meg, hogy az utóbbi időben milyen volt az aktivitása, s ezzel együtt milyen nagyságrendűek voltak a vulkánkitörések és az azzal járó kockázati tényezők. A kockázat mértéke attól is függ, mekkora és mennyire felkészült a kockázatnak kitett övezetben élő lakosság. Először is vizsgáljuk meg a kockázati tényezőket.
Általában a szilícium-dioxidban gazdag magma okozta heves kitörések veszélyesebbek. Ez a fajta magma sűrű halmazállapotú, és átmenetileg elzárhatja a vulkánt, amíg a gázok elegendő nyomást nem hoznak létre ahhoz, hogy kirobbantsák a vulkánt. A szilícium-dioxidban gazdag magma világos színű kőzetté szilárdul, és a lemezek szegélyei mentén létrejövő vulkánoknál gyakori. Akkor is keletkezhetnek robbanások, amikor az emelkedő magma vízzel találkozik, és a víz azon nyomban gőzzé alakul. A robbanásszerű kitörés hatására keletkező forró hamu halálos lehet — Közép-Amerika Karib-tengeri térségében 1902-ben, hat hónap leforgása alatt több mint 36 000 embert ölt meg három vulkán.
Másrészről az óceáni hőgócoknál és a lemezek távolodása során létrejövő vulkánok, valamint sok más vulkán többnyire sötét bazaltból áll, amely szilícium-dioxidban szegény, de vasban és magnéziumban gazdag. A bazaltmagma folyékony, és általában enyhe robbanásokat, vagy robbanás nélküli kitöréseket, valamint lassan folyó lávaömléseket okoz, melyeket az emberek viszonylag könnyen el tudnak kerülni. Ezek a kitörések viszont hosszú életűek lehetnek — a Hawaii-szigeteki Kilauea-vulkán 1983 januárja óta folyamatosan működésben van. Jóllehet az ilyen kitörésekből jelentős anyagi kár származik, ritkán okoznak sérülést vagy halált.
Néhány kitörés hatalmas mennyiségű laza hamut szór a vulkán oldalára, mely földcsuszamlásokat eredményezhet, vagy amikor nagy mennyiségű hóval, jéggel illetve vízzel elegyedik, akkor óriási iszapárakat hozhat létre, amelyek gyorsan elmoshatnak völgyeket is. Az ilyen iszapárak (melyek laharként ismeretesek, s amely a láva szó indonéz megfelelőjéből ered) a vulkántól sok-sok kilométeres távolságra is elérhetnek, talán hosszú idővel azután is, hogy a kitörések megszűntek.
Különösen nagy horderejűek, történelmi szempontból viszont ritkák a cunamik — az óriási óceáni hullámok, melyeket az óceánban történő kitörések, vagy a duzzadó vulkán oldala mentén lévő, tenger alatti földcsuszamlások idéznek elő. Ezek az erőteljes hullámok több száz kilométeres óránkénti sebességgel képesek száguldani. Noha a mély óceánban a cunamik nagyon alacsonyak, tulajdonképpen nem jelentenek veszélyt az arra haladó hajókra nézve, a szárazföld közelében azonban gyorsan megnő a magasságuk. Ezek a hullámok magasabban tajtékoznak, mint a házak és sok épület teteje. Amikor 1883-ban a Krakatau vulkánja kitört, 36 000 ember vesztette életét, midőn a cunamik becsapódtak Jáva és Szumátra partjainál.
További, vulkánnal kapcsolatos kockázati tényezők, amelyek megsebesíthetnek valakit, vagy tönkretehetik az életét, magukban foglalják a vulkáni hamu és törmelék széthullását, a heves légáramlat következtében fellépő légköri rengéshullámokat, a mérgező füstöt, a savas esőt és a földrengéseket. Mivel sok, igen veszélyes vulkán van megnevezve a világon, és mivel számtalan lehetséges veszélyt jelentenek, a vulkánokkal kapcsolatos kockázati tényezők jelentőségteljes felbecsülése valóban összetett és kihívást jelentő feladat.
Minimálisra tudod csökkenteni a kockázatot?
Ahogy növekszik a világ népessége, egyre több ember él olyan területen, amely vulkáni tevékenység szempontjából veszélyes lehet. Ez okból kifolyólag, valamint azért, mert az utóbbi időben világszerte megnövekedett a vulkáni tevékenység, a vulkanológusok fokozott erővel igyekeznek csökkenteni a vulkánnal kapcsolatos kockázatokat. Némely esetben sikeresek voltak a kitörésprognózisok és -előrejelzések, s életeket mentettek meg általuk. Mi képezi alapját az ilyen előrejelzéseknek?
A kitöréseket általában a vulkánban vagy az alatta elhelyezkedő függőleges rendszerben lejátszódó földrengések előzik meg, melyek jelzik a magma felfelé áramlását. Ahogy a magma egyre magasabbra halmozódik fel a vulkánban, megnő a nyomás. Gázok szabadulnak fel, és növekedhet a talajvíz hőmérséklete és savassága. Egy nagy kitörés előtt kisebb kitörések is lejátszódhatnak. Mindezeket a tevékenységeket meg lehet figyelni.
Jóval a kitörés előtt a geológusok abból gondolhatják, hogy mekkora kockázat léphet fel, ha megnézik a kőzet kialakulásának történetét. Sokszor ugyanolyanfajta vulkáni árak keletkeznek, és megismétlődnek a másodlagos kockázatok, vagy a kitörések más, korábban már tanulmányozott vulkánokhoz hasonlóan viselkednek. Az ilyen adatokra alapozva már sok vulkánról készítettek olyan térképeket, amelyek a legveszélyesebb területeket ábrázolják.
Az életek vulkánokkal kapcsolatos kockázatoktól való megmentésének nyitja ezért a kockázatok felbecsülése, a vulkanológusok végezte vulkáni megfigyelések, valamint a helyi hatóságok korai figyelmeztetése a közeledő veszélyre. A földrengésekkel ellentétben, melyek között még mindig nagyon sok az olyan, amelyiket nem tudják előre jelezni, sok kitörő vulkánt elég pontosan meg tudnak figyelni ahhoz, hogy a veszélyeztetett területen élő embereket kitelepítsék a pusztító esemény előtt. A veszélyes területet nagyon fontos elhagyni, hiszen az ember készítette építmények általában alig, vagy egyáltalán nem védenek meg tomboló és forró vulkáni áraktól s légáramlatoktól, valamint a földcsuszamlások, iszapárak és cunamik pusztító erejétől.
Jóllehet az ember dicséretes erőfeszítéseket tesz, hogy a vulkánkitörések és az azzal járó kockázatok minél kevesebb emberáldozatot követeljenek, mégis képtelen teljes pontossággal előre jelezni a kitöréseket és az azzal összefüggő végzetes tevékenységeket, hogy teljes biztonságot nyújtson a vulkánnal kapcsolatos kockázati tényezők ellen. Még azok közül is meghaltak néhányan, akik a vulkánokat figyelték, mivel váratlan kitörések áldozatai lettek. Ám ha egy potenciálisan aktív vulkán közelében élsz, vedd figyelembe a helyi hatóság minden figyelmeztetését. Ha így teszel, jóval nagyobb esélyed lesz arra, hogy túlélsz egy vulkáni katasztrófát. (Egy asztrogeológus beküldött cikke alapján.)
[Kiemelt rész a 18. oldalon]
Vulkánkitörések előrejelzése az űrből?
Képzeld el, hogy a vulkánok felszíni mozgásait 1 centiméteres pontossággal méred a műholdakról, melyek 20 000 kilométerre vannak a földtől, és nem kevesebb mint 5 kilométeres másodpercenkénti sebességgel haladnak! Ez vált lehetségessé a Globális Helymeghatározó Rendszer (GPS) segítségével, amely a földön stratégiailag elhelyezett rádióvevőkön kívül több műholdból áll. Minden egyes méréshez legalább négy műhold helyzetét követik pontosan. Az időt atomórával mérik, amely rendkívül pontos. Ezeknek a méréseknek, melyek a legtöbb időjárási viszony között lehetségesek, számtalan előnyük van a földről végzett vizsgálati módszerekhez képest. A GPS-mérések jelentősen javíthatják a vulkánkitörések előrejelzését, mivel a vulkánkitöréseket évekkel előtte megelőzheti a vulkán kiterjedése. Ezt a technikát már alkalmazták egyesült államokbeli, izlandi, japán és olasz vulkánoknál.
[Térkép a 17. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
A világ aktív vulkánjai és földkérgei
Aktív vulkánok
Lemezhatárok
Fent a több mint 500 aktív vulkán némelyike van feltüntetve
[Forrásjelzés]
Mountain High Maps™ copyright © 1993 Digital Wisdom, Inc.
[Kép a 16. oldalon]
Az Unzen-vulkánból (Japán) származó hamu, amely lakott területre esik
[Forrásjelzés]
Orion Press-Sipa Press
[Kép a 16. oldalon]
A Mount St. Helens kitörése
[Forrásjelzés]
USGS, David A. Johnston, Cascades Volcano Observatory
[Kép a 16. oldalon]
Az Etna (Szicília) nemrégiben 15 hónapon át préselt ki magából lávát
[Forrásjelzés]
Jacques Durieux/Sipa Press
[Kép a 17. oldalon]
A Kilauea-kráter (Hawaii) 200 hektárnyi területtel toldotta meg a szigetet
[Forrásjelzés]
©Soames Summerhays/ Photo Researchers