A diszlexia okozta zavar leküzdése

AZ ÉBREDJETEK! NAGY-BRITANNIAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

„MI A TELEFONSZÁMOD?” — kérdezi Julie. A hívott fél válaszol. Ám a számok, amiket Julie lefirkant, alig függnek össze a megadott számmal.

„A tanárnő eltépte a képet, amit festettem” — panaszolja Vanessa, majd hozzáfűzi: „Soha nem tudtam visszaemlékezni arra, amit mondott.”

A 70-es éveit taposó David küszködik olyan egyszerű szavak kiolvasásával, melyeket több mint hat évtizeddel ezelőtt már megtanult.

Julie-nak, Vanessának és Davidnek tanulási nehézsége, méghozzá egy zavaró nehézsége van. Ez a diszlexia. Mi okozza ezt az állapotot? Hogyan tudják leküzdeni a diszlexiások a zavart, amit ez okoz?

Mi az a diszlexia?

Az egyik szótár úgy határozza meg a diszlexiát, hogy az az „olvasási készség zavara”. Noha a diszlexiát a legtöbben olvasási rendellenességnek tartják, valójában sokkal többet foglalhat magában.a

A magyarul használt szó a görög diszből, jelentése: ’nehézség valamivel’, és a lexiszből származik, melynek jelentése: ’szó’. A diszlexia magában foglalja a szavakkal vagy a nyelvvel kapcsolatos nehézségeket. Sőt, azzal kapcsolatos nehézségeket is magában foglal, mely a dolgoknak — például a hét napjainak vagy egy szó betűinek — a helyes sorrendbe helyezését illeti. Dr. H. T. Chasty, a Nagy-Britanniai Diszlexia Intézet egyik munkatársa szerint a diszlexia „rendszerezési képességzavar, amely károsítja a rövid távú emlékezést, a felfogóképességet és a kézügyességet”. Nem csoda tehát, hogy akik diszlexiások, azok zavarónak találják ezt!

Vegyük például David esetét. Hogyan jutott oda ez a korábban olvasásra éhes és folyékonyan olvasó férfi, hogy szüksége legyen felesége segítségére abban, hogy elölről kezdje az olvasni tanulást? Egy agyérkatasztrófa kárt okozott David agyának abban a részében, amelyik kapcsolatban van a nyelvhasználattal, és ettől gyötrően lassan tudott haladni az olvasásban. A hosszabb szavak mégis kevesebb gondot okoztak neki, mint a rövidebbek. Szerzett diszlexiája ellenére David beszélgetési képessége és éles elméje sohasem szenvedett kárt. Annyira bonyolult az emberi agy, hogy a kutatóknak még meg kell érteniük, mi minden játszik szerepet a hang és látás útján érkező jelek feldolgozásában.

Julie-nak és Vanessának viszont fejlődési diszlexiájuk volt, amely növekedésük közben vált nyilvánvalóvá. A kutatók általában elfogadják, hogy azok a gyermekek lehetnek diszlexiások, akik hét- vagy nyolcéves korukra normális felfogóképességről tesznek bizonyságot, de kivételes nehézséget mutatnak fel az olvasás, az írás és a betűzés megtanulása terén. A diszlexiás gyermekeknél gyakori a tükörírás, amikor a betűket próbálják lemásolni. Képzeld csak el, mennyire zavarhatta Julie-t és Vanessát, amikor a tanárok tévesen butának, piszmogónak és lustának nevezték őket!

Nagy-Britanniában 10-ből 1 személy diszlexiás. Mivel mások nem ismerik fel, hogy a diszlexiások milyen gonddal néznek szembe, ezzel egyszerűen csak fokozzák zavarukat. (Lásd a bekeretezett részt a 14. oldalon.)

Mi okozza a diszlexiát?

A gyenge látás gyakran okoz tanulási nehézségeket. Korrigáld a látási hiányosságot, és eltűnik a diszlexia. Azoknak, akiknek nehézséget okoz az olvasás megtanulása, egy kis hányada azt tapasztalja, hogy jobban tud összpontosítani a szavakra, ha egy vékony, színes műanyag lapot helyez a szövegre. Mások úgy találják, hogy ez nem segít.

Némelyek megjegyzik, hogy az állapot a családból ered, és genetikai magyarázatot adnak erre. Valóban, a New Scientist című folyóirat nemrégiben beszámolt egy kutatásról, amely „kihasználta az autoimmun betegségekben — mint amilyen a migrén és az asztma — részt vevő gének, valamint a diszlexiáért felelős gének közötti ismert kapcsolatot”. Mivel a diszlexiások és rokonaik nagyobb valószínűséggel szenvednek autoimmun betegségekben, a tudósok úgy vélik, hogy a diszlexiáért felelős géneknek elő kell fordulniuk a genomban, amely ezeknek a betegségeknek a génjeit tárolja. Ám, ahogy Robert Plomin, a viselkedéstan tudósa megjegyzi, a kutatók „csak egy kromoszómaterületet azonosítottak, nem pedig az olvasási zavarért felelős gént”.

Az agynak azt a részét, amely a testtartást, az egyensúlyt és a koordinálást irányítja, kisagynak hívják. Néhány tudós azt állítja, hogy ez is szerepet játszik a gondolkodásbeli és nyelvi feldolgozásban. Érdekes módon Angliában a Sheffield Egyetem kutatói olyan diszlexiatesztet fejlesztettek ki, amelybe az egyensúly és a koordinálás is beletartozik. Azzal érvelnek, hogy a kisagyban keletkezett fogyatékosság arra indítja az agy egészséges részeit, hogy ellensúlyozzák a fogyatékosságot. A gyermekeknek általában aligha okoz nehézséget, hogy megőrizzék egyensúlyukat, amikor megkérik őket, hogy egyik lábukat a másik elé helyezve, és karukat kinyújtva álljanak mozdulatlanul. De takard csak le a gyermekek szemét, és a diszlexiás gyermekek sokkal jobban fognak inogni, mivel az egyensúlyuk megőrzése érdekében nagyrészt a látásukra hagyatkoznak.

Megint más kutatók rámutatnak, hogy a diszlexiás gyermekek agya anatómiai eltéréseket mutat. Normális esetben az agy bal féltekéjének a hátulsó része valamicskét nagyobb, mint a jobb féltekének ugyanaz a része, míg egy diszlexiás esetében a bal és a jobb félteke egyformán fejlettnek látszik. Aztán mások azt állítják, hogy torzulást találtak az agynak a nyelvhasználattal foglalkozó részeiben található idegsejtek elrendeződésében.

Ám tekintet nélkül a diszlexia fizikai okára, hogyan lehet leginkább segíteni azoknak, akiknek ez a bajuk?

Segítség a szülők részéről

Néhány szülő, akinek diszlexiás gyermeke van, hibásnak érzi magát, és magát okolja csemetéje nehéz helyzete miatt. Ha te is így érzel, oszlasd el a lehangoltságot azzal, hogy beismered, egyikünk sem tökéletes, és mindannyian mások vagyunk. Kezdd annak elismerésével, hogy éppen úgy, ahogy egy színtévesztő gyermeknek segítségre van szüksége ahhoz, hogy együtt éljen ezzel a hiányossággal, úgy a te diszlexiás gyermekednek is erre van szüksége. Mint szülő, határozottan szerepet játszol gyermeked oktatásában.

Jóllehet a diszlexiát jelenleg nem lehet megelőzni vagy gyógyítani, enyhíteni lehet. Hogyan? T. R. Miles professzor, az Understanding Dyslexia (A diszlexia megértése) című könyv szerzője azt tanácsolja a szülőknek, hogy először is derítsék fel, hogy a diszlexiás gyermek pontosan mit talál nehéznek. Azután reálisan fel tudják majd mérni gyermekük korlátait, és azt, hogy mit lehet tőle elvárni. „Meg kell kérni a gyermeket, hogy a tőle telhető legjobban végezze el a dolgokat — tanácsolja a Reading and the Dyslexic Child (Az olvasás és a diszlexiás gyermek) című könyv —, de nem kell annál jobban.” A szülők minimálisra csökkenthetik a diszlexia hatásait, és ugyanakkor enyhíthetik a megterhelést, amit a diszlexiás gyermek érez, azáltal hogy megértőek és buzdítóak, valamint különösképpen azáltal, hogy intézkednek hozzá illő tanításról.

Segítség a tanárok részéről

Ne feledd, hogy a diszlexia tanulási nehézség. Tehát a tanároknak időt kell tölteniük az osztályukba járó diszlexiás gyermekekkel, és erőfeszítést kell tenniük azért, hogy segítsenek nekik. Korlátozd a gyermekek zavarát azáltal, hogy tárgyilagos vagy abban, hogy mit vársz el tőlük. Mindennek ellenére bizony előfordulhat, hogy a diszlexiás gyermek úgy válik felnőtté, hogy még mindig gondnak fogja találni, hogy hangosan olvasson.

Ne válj bukást jósló személlyé. Ehelyett inkább dicsérd meg a gyermekeket minden előrehaladásért, amit csak elérnek — és természetesen minden erőfeszítésükért. Azután kerüld a válogatás nélküli dicséretet is. Miles professzor azt tanácsolja, hogy amikor a tanárok némi előrehaladást vesznek észre, mondják azt a diszlexiás tanulónak: „Igen, egyetértek azzal, hogy elkövettél néhány hibát. De mégis azt mondom, hogy jól csináltad; a múlt héthez képest javult, és az akadályozottságodat figyelembe véve kielégítő az eredmény.” Ám amikor nincs javulás, tanácsa szerint mondják ezt: „Igen, úgy látszik, ez és ez még mindig nehézséget okoz neked; nézzük csak, fel tudunk-e deríteni néhány különböző módot, ahogyan segíthetünk rajtad.”

Őrizkedj attól, hogy becsmérlő megjegyzéseket tegyél a diszlexiás gyermek olvasására. Igyekezz élvezetessé tenni számára a könyveket és az olvasást. Hogyan? Mind a szülők, mind a tanárok azt javasolhatják a gyermeknek, hogy tegyen egy jelzőt, talán egy kis vonalzót, az alá a sor alá, amelyiket olvassa, mivel az, aki nagyon lassan olvas, gyakran engedi, hogy elkalandozzon a figyelme. Ha az a gond merül fel, hogy a szó betűit rossz sorrendben olvassa, kedvesen kérdezd meg tőle: „Melyik az első betű?”

Képzeld csak el, milyen elkedvetlenítő a diszlexiás gyermeknek, ha a matematikatanára sokszor mondja neki, hogy rosszul válaszol. Mennyivel jobb, ha egy kicsit könnyebb feladatokat adsz neki, hogy a hibázásból eredő zavar helyett megelégedettséget érezzen, amiért helyesen oldotta meg azokat.

„A diszlexiások problémájának nyitja — egy erre szakosodott tanár szerint — az, hogy minden érzékük felhasználásával tanuljanak.” Kösd össze a látást, a hallást és a tapintást, hogy segíts a gyermeknek helyesen olvasni és betűzni. „A tanulónak figyelmesen kell néznie, figyelmesen kell hallgatnia, figyelmet kell fordítania a kézmozdulataira, amikor ír, és figyelmet kell fordítania a szájmozdulataira, amikor beszél” — magyarázza Miles professzor. Ezáltal a diszlexiás gyermek azonosnak fogja tekinteni a betű írott formáját mind a betű hangjával, mind pedig a kézmozdulatokkal, melyekkel leírja. Úgy segíthetsz a gyermeknek különbséget tenni azok között a betűk között, amelyek összezavarják, ha megtanítod neki, hogy minden egyes betű leírását a betű más-más pontján kezdje el. „Ideális esetben — javasolja a Reading and the Dyslexic Child című könyv — minden egyes [diszlexiás] gyermekkel naponta egy órát kell tanulni egyéni foglalkozás keretében.” Sajnos a körülmények ritkán teszik ezt lehetővé. Mindazonáltal a diszlexiások magukon is tudnak segíteni.

Segíts magadon

Ha diszlexiás vagy, törekedj arra, hogy az olvasás zömét akkor végezd el, amikor a legfrissebb vagy. A kutatók megfigyelték, hogy a diszlexiás diákok jó eredményeket érnek el, ha körülbelül másfél órán keresztül folyamatosan olvasnak, de aztán romlik a munkájuk. „A naponkénti rendszeres, ám korlátozott mennyiségű tanulás valószínűleg hasznosabb, mint a bizonyos napokon végzett intenzív erőfeszítés” — jegyzi meg a Dyslexia at College című könyv. Igaz, neked tovább fog tartani, hogy helyesen olvass és betűzz. De tarts ki.

Vegyél igénybe egy hordozható írógépet, vagy, ami még jobb, egy olyan szövegszerkesztőt, amelyiknek van olyan programja is, ami segít ellenőrizni a bevitt szavak betűzését. Ezt kapcsold össze azzal, hogy megtanulod, hogyan kell rendszerezni az információt, és hogyan kell ügyesen bánni azzal. (Lásd a bekeretezett részt a 13. oldalon.)

Élvezd a könyveket azáltal, hogy hallgatod azokat, amelyek fel vannak véve audiokazettára. Igazából ez a folyóirat és társfolyóirata, Az Őrtorony sok nyelven most rendszeresen megjelenik kazettán, mint ahogy a teljes Biblia is.

Ha a bekeretezett rész elolvasása után úgy gondolod, hogy diszlexiás vagy, ne titkold a bajt. Fogadd el, és vedd figyelembe. Például lehet, hogy egy állással kapcsolatos felvételi beszélgetésre készülsz. Sok emberhez hasonlóan talán te is úgy találod, hogy a helyzetből adódó nyomás miatt nehezen tudod világosan és tömören kifejezni magad. Miért ne próbálnád el előtte néhányszor úgy, mintha már ott lennél?

A diszlexia okozta nehézségeket nem könnyű helyrehozni. De az agy, lévén egy csodálatos szerv, ellensúlyozza a gondot. Ezért nem valószínű, hogy állandóan boldogtalan leszel. Julie, Vanessa és David mind keményen dolgoztak azon, hogy leküzdjék zavarukat. Te is megteheted ezt. Ismerd el, hogy a különleges nehézségednek nem kell visszatartania a tanulástól. Tarts ki a helyes olvasás, írás és betűzés érdekében tett próbálkozásodban. Ez segíteni fog abban, hogy leküzdd a diszlexia okozta zavart.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 13. oldalon]

Tippek saját magad rendszerezésére

Használd ki a következő dolgokat:

• személyes faliújság

• határidőnapló

• elintézendő ügyiratok tálcája

• személyes iratgyűjtő

• napló

• címjegyzék

[Kiemelt rész a 14. oldalon]

A diszlexia felismerésének módja gyermekek esetében

Ha az alábbi kérdések közül háromra vagy négyre igennel válaszolsz bármelyik korosztályban, akkor lehetséges, hogy a szóban forgó gyermekek valamilyen mértékben diszlexiások.

8 éves vagy azon aluli gyermekek:

Későn tanultak meg beszélni?

Még mindig van valamilyen konkrét nehézségük az olvasással vagy a betűzéssel? Meglepő ez számodra?

Az a benyomásod, hogy olyan dolgokban, amelyek nem kapcsolódnak az olvasáshoz és a betűzéshez, fürgék és élénkek?

Fordítva írják a betűket és a számokat?

Számolás közben már hosszabb ideje van szükségük az építőkockák, az ujjaik vagy papírra vetett jelek segítségére, mint az ő korosztályukba tartozó más gyermekeknek? Szokatlan nehézséget okoz nekik, hogy megjegyezzék a szorzótáblát?

Nehézséget okoz nekik, hogy megkülönböztessék a bal és jobb oldalt?

Szokatlanul ügyetlenek? (Nem mindegyik diszlexiás gyermek ügyetlen.)

8—12 év közötti gyermekek:

Szokatlan betűzési hibákat követnek el? Néha kihagynak betűket a szavakból, vagy rossz sorrendben fűzik össze őket?

Elkövetnek látszólag figyelmetlenségből eredő hibákat az olvasás során?

Az olvasottakat látszólag lassabban értik meg, mint ami a velük egykorú gyermekektől elvárható?

Nehézséget okoz nekik az iskolában a tábláról másolni?

Amikor hangosan olvasnak, kihagynak szavakat vagy egész sorokat, illetve kétszer olvassák fel ugyanazt a sort? Nem szeretnek hangosan olvasni?

Még mindig nehéznek találják, hogy megjegyezzék a szorzótáblát?

Gyenge a tájékozódási képességük, összekeverik a bal és jobb oldalt?

Nincs önbizalmuk, és kevés az önbecsülésük?

[Forrásjelzés]

(Awareness Information, megjelent a British Dyslexia Association kiadásában; és Dyslexia, készült a Broadcasting Support Services, a Televízió 4. csatornája által, London, Anglia.)

[Kép a 12. oldalon]

Annak érdekében, hogy a figyelmed az adott dologra összpontosuljon, tegyél egy jelzőt a felolvasandó sorok alá