A Biblia nézőpontja

Összhangban van egymással a tudomány és a Biblia?

A REPÜLŐGÉPEKTŐL és az atombombáktól a genetikailag manipulált sejtekig és a juhok klónozásáig korunkat, a XX. századot a tudomány uralja. A tudósok feljuttatták az embert a holdra, véget vetettek a himlőnek, forradalmasították a mezőgazdaságot, és emberek milliárdjait azonnal működő, az egész világra kiterjedő kommunikációs rendszerrel látták el. Nem meglepő hát, hogy amikor a tudósok beszélnek, az emberek hallgatnak rájuk. De vajon mit mondanak a tudósok a Bibliáról, ha egyáltalán mondanak róla valamit? Másrészt mit mond a Biblia a tudományról?

A csodák tudománytalanok?

Egy mai enciklopédia a következő megjegyzést teszi: „A tudományos gondolkozású emberek az ok-okozati összefüggésben hisznek. Úgy gondolják, mindenre van tökéletes, természettudományos magyarázat.” A Bibliát tanulmányozó emberek is elfogadják a megalapozott tudományos alapelveket. Elismerik azonban, hogy a Biblia gyakran olyan természetfölötti eseményekről ír, amelyeket a jelenlegi ismeret szerint nem lehet tudományosan megmagyarázni. Erre példa, amikor Józsué napjaiban a nap megállt, és amikor Jézus a vizen sétált (Józsué 10:12, 13; Máté 14:23–34). Ezeknek a csodáknak a bemutatása azonban Isten természetfölötti módon tevékenykedő erejének volt az eredménye.

Ez egy fontos pont. Ha a Biblia azt állítaná, hogy az emberek isteni segítség nélkül sétálhatnak a vizen, vagy hogy a napnak az égen látható áthaladását minden ok nélkül meg lehet zavarni, úgy tűnne, hogy ellentmond a tudományos tényeknek. Ha azonban az ilyen eseményeket Isten erejének tulajdonítja, akkor nem mond ellent a tudománynak, hanem a fejtegetést olyan irányba tereli, amit a tudomány még nem ért.

A Biblia ellentmond a tudománynak?

Másrészt mi a helyzet azokkal a példákkal, melyek során a Biblia az emberek életéből vett mindennapos eseményeket tárgyalja, vagy ahol a növényekről, állatokról, illetve természeti jelenségekről mellesleg tesz megjegyzést? Érdekes módon olyan esetekben, ahol a megjegyzések szövegkörnyezetét figyelembe vesszük, egyetlen bizonyított bibliai példa sincs arra, hogy az ellentmondana az ismert tudományos tényeknek.

Például a Biblia gyakran költői nyelvezetet használ, mely visszatükrözi az évezredekkel ezelőtt élt emberek felfogását. Amikor Jób könyve arról ír, hogy Jehova kikovácsolja az eget, „a mely szilárd, mint az aczéltükör”, megfelelően írja le az eget acéltükörnek, amint az fényes visszatükröződést ad (Jób 37:17). Éppen úgy nem kell szó szerint venni a szemléltetést, mint ahogyan azt a szemléltetést sem vennénk szó szerint, hogy a földnek „oszlopa” vagy „szegeletköve” van (Jób 38:4–7).

Ez azért fontos, mert számos szövegmagyarázó szó szerint vette ezeket a szemléltetéseket. (Lásd: 2Sámuel 22:8; Zsoltárok 78:23, 24.) Ezek az emberek azt a következtetést vonták le, hogy a Biblia valami ahhoz hasonlót tanít, amit a következőkben a The Anchor Bible Dictionary című könyvből idézünk:

„A földet, melyen az emberiség lakik, egy kerek, szilárd tárgynak tekintik, talán egy korongnak, ami határtalan vízkiterjedésen lebeg. Ezzel a lenti vízzel párhuzamban, van egy második víz is, s az előzőhöz hasonlóan ez is végtelen; ez fölöttünk van, és ebből a víz, átlyukasztva az égi víztárolót, lyukakon és csatornákon keresztül eső formájában esik le. A hold, a nap és más világítótestek egy íves építményre vannak erősítve, amely boltívet emel a föld fölé. Ez az építmény a papi beszámoló ismert »égboltja« (rāqîa‛).”

Ez a leírás nyilvánvalóan nincs összhangban a modern tudománnyal. De vajon ez helyénvaló megállapítás a Bibliának az egekre vonatkozó tanításával kapcsolatban? Egyáltalán nem. A The International Standard Bible Encyclopaedia megjegyzi, hogy a hébereknek a világegyetem ilyenfajta leírásai „a valóságban inkább azokon az elképzeléseken alapulnak, amelyek Európában a sötét középkorban voltak elterjedtek, nem pedig az Ó T[estamentum] valamilyen valós kijelentésén”. Honnan eredtek ezek a középkori elképzelések? Ahogyan azt David C. Lindberg a The Beginnings of Western Science című könyvében magyarázza, ezek nagyrészt az ókori görög filozófus, Arisztotelész kozmológiáján alapultak, kinek munkái sok középkori tanításnak voltak az alapjai.

Értelmetlen és zavaró lett volna Isten részéről, ha a Bibliát olyan nyelvezettel fogalmazta volna meg, amely a XX. századi tudósoknak tetszik. A tudományos szabályok helyett a Biblia megelevenedik azoktól az élénk szemléltetésektől, amelyeket olyan emberek mindennapi életéből vettek, akik először leírták ezeket — ezek olyan képek, amelyek még napjainkban is határtalan erővel tündökölnek (Jób 38:8–38; Ésaiás 40:12–23).

Magasabb forrásból származó ismeret

Érdekes azonban, hogy igenis van néhány bibliai utalás, amelyek olyan tudományos ismeretet tükröznek, amely az akkor élt emberek számára nem volt elérhető. Jób úgy írja le Istent, mint aki ’kiterjeszti északot az üresség fölé, és felfüggeszti a földet a semmiség fölé’ (Jób 26:7). Annak gondolata, hogy a föld fel van függesztve a „semmiség fölé”, messzemenően különbözött a legtöbb ókori nép mítoszaitól, akik azt elefántokra vagy tengeri teknősökre helyezték. A Mózesi Törvény az akkori idők orvostudományát jóval meghaladva tartalmaz követelményeket a higiéniára vonatkozóan. Kétségkívül sok izraelita életét megmentették azok az előírások, melyek szerint a lepragyanús embereket különítsék el, és amelyek tiltották a halott ember megérintését (3Mózes 13. fejezet; 4Mózes 19:11–16). Ezzel éles ellentétben az asszírok orvosi gyakorlatait úgy jellemzik, mint ami „a vallás, a jövőbe látás és a démonizmus keveréke”, és olyan kezeléseket is magában foglalt, amelyeknél kutyaürüléket, valamint emberi vizeletet is használtak.

Mint ahogyan azt a Teremtőtől ihletett könyvtől el lehet várni, a Biblia nyilvánvalóan jó előre tartalmaz a tudomány szempontjából pontos felvilágosítást, bár sohasem ragad le olyan tudományos magyarázatoknál, amelyek értelmetlenek vagy zavarók lettek volna az ókori emberek számára. A Biblia semmi olyat nem tartalmaz, ami ellentmond az ismert tudományos tényeknek. Másrészt a Biblia sok mindent tartalmaz, ami nincs összhangban a bizonyítatlan elméletekkel, mint például az evolúció elméletével.

[Oldalidézet a 27. oldalon]

Jóbnak az a megjegyzése, hogy a föld ’a semmiség fölött függ’, azt mutatja, hogy a kortársai számára nem állt rendelkezésre ez az ismeret

[Kép forrásának jelzése a 26. oldalon]

NASA