Figyeljük a világot
Bűnözés — jövedelmező üzletág
Évente hozzávetőleg 200-240 milliárd dollár között van a szervezett bűnözés bevétele Olaszországban — írja egy olasz üzletemberekből álló szervezet, a Confcommercio 1997-es beszámolója. Azt állítják, hogy legalább 18 milliárd dollár drogüzérkedésből, 11 milliárd dollár prostitúcióból és 15-18 milliárd dollár uzsorakamatból és csalásból származik. „Minden tíz kereskedelmi vállalatból hármat olyan személy vagy társaság irányít, amely kapcsolatban van bűnöző szervezetekkel; a napi bankügyletek 20-25 százalékának eredetét homály fedi” — állapítja meg a La Repubblica című újság.
Népszerű marad a könyvek olvasása
A Policy Studies Institute felmérése szerint, a számítógépes technikának még nem sikerült változtatnia a britek olvasási szokásain. A The Times jelentése szerint „a megvizsgált személyeknek csaknem a fele azt mondta, hogy jelenleg is olvas kedvtelésből; ez az arány kis eltérést mutat az 1989. évihez képest”. A nők többet olvasnak, mint a férfiak, és a leglelkesebb olvasók az 55 évesnél idősebb személyek. Legnépszerűbbek a szakácskönyvek, majd a dobogón a bűnügyi történetek, vagy rémregények, romantikus regények és a XX. századi fantasztikus regények következnek. Bár a családok 30 százalékának van számítógépe, csak 7 százalék felszerelt arra, hogy használja a könyv vetélytársát, a CD-ROM-ot. És a hordozható személyi számítógéptől eltérően, írja a The Times, egy érdekes könyv mechanizmusát nem teszi tönkre homokszem a tengerparti vakáció alatt, vagy zsúfolt metrón lökdösődő tömeg; azonkívül a gyönyörűen elkészített könyv „olyan tetszetős lehet, mint amilyen elgondolkodtató a tartalma”.
Vissza a vízhez
„Az olyan tűzoltó vegyületért folytatott hosszú kutatás, amely nem teszi tönkre az ózonpajzsot, végül elvezetett . . . a vízhez — állapítja meg a New Scientist. — Próbatüzek százainak eloltása után arra a következtetésre jutott a norvég, tűzzel kapcsolatos kutatásokat végző laboratórium Trondheimben, hogy a vízpermet megfelelő helyettesítője az ózonpusztító halonoknak, melyeket tűzoltó készülékekben még mindig széles körben használnak.” A szénből, brómból és fluorból álló halonok elfojtják a tüzet. A vízcseppek ugyanezt megteszik, gőzölögnek, és az eredeti térfogatuk 1700 szorosára növekednek, kiszorítva az oxigént. Egyedül a kicsi, füstölgő tüzeknél találták a halonokat hatásosabbnak, amikor a tűz nem érte el a víz gőzölögtetéséhez szükséges hőfokot. De a halonok helyett még mindig mesterséges helyettesítőket keresnek, mert a vízzel van egy gond: nem lehet rajta meggazdagodni.
Itt a hepatitis G
Az orvosok Japánban megerősítették, hogy több beteg, aki vértranszfúziót kapott, egy hónapon belül elkapta a hepatitis G-t, a hepatitisnek egy új fajtáját, amelyet az Egyesült Államokban fedeztek fel 1995-ben. Miután újból megvizsgálták azoknak a májrákos betegeknek a vérét, akik 1992 és 1994 között estek át műtéten a tokiói Toranomon Kórházban, a doktorok megállapították, hogy 55 betegből 2 már a műtét előtt, 7 másik pedig a műtét után fertőződött meg. A fertőzött vér — amelyet mind a 7 beteg kapott — átlagosan 71 donortól származott, és az orvosok elmondása szerint ez arra mutat rá, hogy a vérkészlet 1,4 százaléka fertőzött volt az új vírussal. Nagyon keveset tudnak a hepatitis G-vírusról, illetve arról, hogy a vírushordozókban milyen arányban fejlődik majd ki a hepatitis vagy a májrák — írja az Asahi Evening News.
„Az ezredforduló bakija”
„Az ezredforduló bakijaként ismert, a 2000. év gondja, vagy egyszerűen csak »Y2K« egyike a modern számítástechnikában ismert, lehetséges legbénítóbb hatásoknak” — írja az U.S.News & World Report. A gondok 1960-ban kezdődtek, amikor a számítógépek drágák voltak, memóriájuk pedig korlátozott volt. Azért, hogy helyet takarítsanak meg, a programozók dátumként csak az év utolsó két számjegyét határozták meg. A számítógépnek az 1997-es év csupán „97”. Milyen probléma származik ebből? „2000. január 1-jén a világon található számítógépek 90 százalékának hardvere és szoftvere azt »gondolja« majd, hogy ez 1900. első napja.” Adódtak ebből már hibák. „Egy állami fogházból több foglyot elengedtek, amikor e baki miatt a számítógépek elszámolták büntetési idejüket — számol be a Newsweek. — Üzletekben és éttermekben nem fogadtak el néhány hitelkártyát, amikor a »00« lejárati idő összezavarta a számítógépeket. Azonkívül számos államban azt tapasztalták a fuvarozók, hogy államközi fuvarozásra jogosító kérelmüket visszautasították, amikor a számítógép nem tudott mit kezdeni olyan megújítási kérelmükkel, melynek időpontja túllépi az ezredfordulót.” Világszerte csaknem 600 milliárd dollárt kell majd a vállalatoknak arra költeniük, hogy megváltoztassák az időkódokat, és remélik, meg tudják ezt tenni a hátralevő két esztendőben.
Rekordokat döntögető állatok
Bizonyítékok alapján 1996 nyarán egy küszvágó csér „olyan hosszú repülőutat tett meg vándorlása során, mint még egyetlen másik állat sem”, s ezzel új rekordot állított fel — számol be a Corriere della Sera című olasz újság. Gyűrűzése helyéről, Finnországból való felszállása után 18 héttel később fogták be a Délkelet-Ausztráliában lévő Victoria államban, miután megtett 24 400 kilométert, naponta 200 kilométeres utat. A korábbi rekordot egy sarki csér tartotta, amely 22 530 kilométert repült Oroszországból Ausztráliába 1955-ben. A kékhátú lazac, az angolna, a pompás királylepke, a levesteknős, a púpos bálna szintén olyan állat, amely vándorlása során több ezer kilométert tesz meg.
A púpos bálna rendes körülmények között 102 nap alatt teszi meg az Alaszkától Hawaiig tartó vándorutat, de a kutatók felfigyeltek egyre, amely mindössze 39 nap alatt 4465 kilométert úszott! Ez az út átlagosan óránkénti 5 kilométeres sebességet jelent. Ugyanezt a bálnát Mexikóban is látták. A púpos bálna Hawaiira vándorol szülni, mert borjúin nincs elég zsír ahhoz, hogy kibírják Alaszka jéghideg vizeit. A vándorutuk során megtett út egyike a leghosszabbaknak, amit tengeri emlősök megtesznek — számol be a londoni The Times.
Az a megfoghatatlan légy!
Miért olyan nehéz agyoncsapni egy legyet? Hogy tud olyan gyorsan tovaröppenni? Ennek titka a légy agyának egy része, melyet óriásidegrostnak neveznek. Ez egy szalagszerű sejt, amely inkább elektromos, mintsem kémiai úton érintkezik a légy agyának többi részével. Ennek eredményeként az inger gyorsan áramlik agyának abba a részébe, amely ugrásra és repülésre készteti, képessé téve a legyet arra, hogy kimeneküljön egy veszélyes helyzetből a másodperc néhány ezredrésze alatt. Egy átlagos emberben például a másodperc negyedrészéig tart, mire a kéz reagál arra, amit a szem lát. A legyeknek ezzel az ismeretével felvértezve a kutatók a brit Sussex Egyetemen abban reménykednek, hogy olyan rovarirtó szert tudnak kifejleszteni, amely hatásosan teszi képtelenné a legyek reagálását — számol be a londoni The Times.
Tengeri teknősök válságos helyzetben
A tengeriteknős-populáció vészesen megcsappant a túlzott vadászat miatt, amit a Csendes-óceán ázsiai vizében vittek véghez — tudósít a The Weekend Australian. Ez arra indította Ausztráliát és Indonéziát, hogy házigazdái legyenek egy megbeszélésnek Jáván, azzal a célkitűzéssel, hogy fejlesszék a természetvédelmi módszereket. Mivel a teknősök vándorolnak, és nem ismerik az országok közötti határokat, egy adott ország legjobb természetvédelmi programja nem sokat ér, ha egy másik, vándorút területén fekvő ország, nem gondolva a jövőbeni állományra, vadászik a teknősökre. „Balin csak az idegenforgalom kedvéért körülbelül 50 000 teknőst ölnek meg évente — írja a lap —, és étkezéshez a teknőstojások százezreit gyűjtik be.” Pápua Új-Guinea is kereskedik olyan tengeri teknősökkel, mint a veszélyeztetett álcserepesteknős, a sebezhető kérgesteknős és a levesteknős. A cserepesteknős, a laposhátú teknős és a bastard teknős szintén veszélyeztetett faj.
150 év elteltével a morzeábécének csaknem befellegzett
Több mint 150 évvel ezelőtt egy amerikai feltaláló, Samuel Morse, az ábécé valamennyi betűjéhez sajátos pontokból és vonásokból álló kódot jelölt ki. Ez tette lehetővé, hogy rádióhullámokon át üzeneteket vegyenek fel a morzebillentyűként ismert találmány segítségével. Életek ezreit mentették meg a tengeren, amikor bajba jutott hajók használták a segélykérő S. O. S. jelet. A hadseregek is a világon mindenütt hasznát vették a kommunikáció ezen egyszerű eszközének, csakúgy mint a számtalan, kedvtelésből üzeneteket leadó amatőr. A morzeábécé nagy előnye érthetőségében rejlik, ami fontos tényező, ha a rádiókezelőnek erős akcentusa van, vagy nem beszél azon a nyelven, amelyen üzenetét valószínűleg hallgatni fogják. De az élőszavas rádió-összeköttetés és a műholdas kommunikációs rendszerek fokozatosan felváltják a morzeüzeneteket. 1993-ban a tengerjáró hajókon már nem volt többé követelmény a jel használata. Ez év elején Franciaország elhagyta a morzerendszer használatát és 1999-re az egész világon megszüntetik.