Olvasóink írják
Túszok Rab vagyok, és még két évem van hátra a büntetésemből. Kétszer olvastam el a „Túszok voltunk egy börtönlázadás alatt” (1996. november 8.) című cikket. Mindkét alkalommal az örömtől könnybe borult a szemem, és gombóc lett a torkomban. Mindig nagyon várom, hogy Jehova Tanúi ellátogassanak ebbe a börtönbe. Annyira felüdítőek ezek a látogatások!
J. K., Egyesült Államok
Eddig még sohasem írtam nektek egy cikkről sem, de a túszokról szóló cikk nagyon hiterősítő volt. Újból biztosított afelől, hogy Jehova tényleg megerősíti a népét, amikor az gyötrelmek között van.
K. D., Egyesült Államok
Vezetés Igazán élveztem „A Biblia nézőpontja: Kinek a vezetésében bízhatsz?” (1996. november 8.) című cikket. Nagyon vigasztaló és buzdító volt számomra. Sok más emberhez hasonlóan, régen én is szörnyen csalódtam, amikor azok, akiknek az irányítására számítottam, cserbenhagytak. Az édesapa kezét fogó gyermekről szóló szemléltetéstől egyszerűen könnybe lábadt a szemem. Annyira szívet melengető tudni, hogy az Ésaiás 41:13-ban Jehova azt mondja, hogy ’fogja’ az ő népének ’kezét’.
M. S., Egyesült Államok
Tizenhét éves vagyok, és az utóbbi időben sok gondom van. Az egyik barátom azt mondta, hogy imádkozzak és olvassak valami szellemi dolgot. Miután elolvastam a „Kinek a vezetésében bízhatsz?” című cikket, úgy döntöttem, hogy nem adom fel a reményt, hanem még szorosabban ragadom meg égi Atyám kezét!
C. G., Egyesült Államok
Jelnyelv Nagyon szépen köszönöm az „Ahhoz, hogy beszélgessek gyermekemmel, megtanultam egy másik nyelvet” (1996. november 8.) című cikket. Egyedül álló anyuka vagyok, és van egy siket fiam, aki most 24 éves. Így hát személyes tapasztalat révén tudom, hogy min ment keresztül Cindy Adams, s nagyon tisztelem őt azért, amit elért.
H. B., Németország
A cikk arra indított, hogy elkezdjem tanulni a jelnyelvet, s így meg tudjam osztani a Biblia üzenetét a siket emberekkel, valamint hogy tudjak kommunikálni a gyülekezetembe járó hallássérült testvérekkel.
B. L., Venezuela
Tanulmányoztam a Bibliát egy siket, tizenéves lánnyal. Rengeteget tanultunk egymástól, noha mindkettőnknek csak alapismeretünk van a jelnyelvből. Amikor Cindy Adams elhatározásáról olvastam, hogy a fia érdekében megtanulja ezt a nyelvet, ez arra buzdított, hogy javítsak a képességeimen e gyönyörű nyelv terén, hogy meg tudjam osztani a Biblia jó hírét a társadalmamban élő siket emberekkel.
S. T., St. Martin-sziget, Holland Antillák
Nekem is van egy hallássérült gyermekem, és mi a szóbeli módszert választottuk a kommunikáláshoz. Ez a módszer a beszéd és a szájról olvasás készségének fejlesztésére összpontosul. A fiamnál jó választásnak bizonyult. Először csak kevés hasznot merített a gyülekezeti összejövetelekből. De most már jól tud figyelni a szájról olvasás segítségével, amikor én és mások fordítunk neki. Előadásokat tart a Teokratikus Szolgálati Iskolán, és kereszteletlen hírnök. A sokéves munka kifizetődött. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy vagy az amerikai jelnyelv, vagy a szóbeli módszer hasznos lehet, amennyiben a szülők és a helyi gyülekezet keményen dolgoznak azon, hogy buzdítsák a gyermeket és kommunikáljanak vele.
M. T., Egyesült Államok