„Tökéletes időzítésű szimfónia”
AZ ÉBREDJETEK! DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGBELI TUDÓSÍTÓJÁTÓL
AZ EMBERI beszéd egy csoda. A mellkasban, a torokban, az állkapocsban, a nyelvben és az ajakban mintegy 100 izom működik együtt, hogy számtalan különböző hangot hozzon létre. Minden egyes izom több száz és több ezer közötti szövet kötege. Ezeket az izomszöveteket több agysejt irányítja, mint amennyire egy sportoló lábaiban lévő izmok működtetéséhez van szükség. Egyetlen idegsejt elegendő a lábikraizom mind a 2000 szövetének működtetéséhez. Ezzel ellentétben az idegsejtek, melyek a gégét, vagyis a larynxot irányítják, talán csak két-három izomszövethez kapcsolódnak.
Minden egyes szónak vagy rövid kifejezésnek, amelyet használsz, megvan a saját izommozgási módja. Az összes információ, amely egy olyan kifejezésnek az elismétléséhez szükséges, mint például a „Hogy vagy?”, az agyad beszédközpontjaiban van tárolva. Vajon ez azt jelenti, hogy az agyad egy különleges, merev, lépésről lépésre működő izomprogramot használ minden szó vagy kifejezés megismétléséhez? Nem. A beszéd erői ennél jóval lenyűgözőbbek. Például lehet, hogy a szádban valahol seb van, amitől nehezen tudod kiejteni a szavakat azon az egyedülálló módon, ahogyan te szoktad. Tudatos gondolkodás nélkül az agy megváltoztatja a beszélőizmok mozgását, s ezáltal képes vagy úgy artikulálni, hogy a szavak amennyire csak lehet, hasonlítsanak a te normális beszédmódodhoz. Ez egy másik bámulatos tényre mutat rá.
Egy egyszerű szóbeli üdvözlés, mint a „Szia!”, rengeteg jelentést hordozhat magában. A hangszín mutathatja meg, hogy a beszélő boldog, izgatott, unatkozik, siet, ideges, szomorú vagy fél, valamint az ilyen érzelmi állapotok különböző mértékét tárhatja fel. Igen, egy egyszerű kifejezés jelentése megváltozhat a sok különböző izom mozgásának mértékétől és a másodperc töredéke alatti időzítésétől függően.
„Kényelmes sebességgel körülbelül 14 hangot ejtünk ki másodpercenként — magyarázza dr. William H. Perkins a Stuttering Prevented (A dadogás megelőzése) című könyvében. — Ez kétszer olyan gyors, mint ahogyan a nyelvünket, az ajkunkat, az állunkat vagy a beszédünk mechanizmusának bármely más részét irányítani tudnánk, amikor külön-külön mozgatjuk őket. De kapcsold csak össze mindet, hogy beszéd legyen belőle, és úgy működnek, mint egy profi gépíró vagy egy zongoraművész ujjai. Mozgásuk úgy fedi át egymást, mint egy tökéletes időzítésű szimfónia.”
Néhány madár korlátozott mértékben utánozni tudja az emberi beszéd hangjait. De egyetlen állatnak sincs olyan agya, amely be van programozva, hogy úgy tudjon beszélni, ahogyan az ember. Nem meglepő hát, hogy a tudósok sikertelenül próbálták elérni, hogy a majmok tisztán kivehető beszédhangokat adjanak ki. Ronald Netsell neurobiológus szerint a beszédkészséget „egy rendkívüli ember” készségéhez lehet hasonlítani, „aki teljes mértékben »hallás után« zongorázik”. Vagy ahogy egy szótárszerkesztő, Ludwig Koehler következtetett: „Az emberi beszéd titok; isteni adomány, valóságos csoda.”