Figyeljük a világot
Kétségbeesett nemzedék
A mai 15—24 éves és a két nemzedékkel ezelőtti fiatalok magatartását összehasonlító felmérések kimutatták, hogy növekedett a kábítószerrel való visszaélések és az öngyilkosságok száma, valamint a bűnözési arány — tudósít a The Australian című újság. Richard Eckersley stratégiai elemző és tudományos író e szavakkal foglalta össze sok mai fiatal érzéseit: „A fiatalok úgy gondolják, hogy az élet legyen pergő és szórakoztató, hogy meg kell állniuk a saját lábukon, hogy az életformák közül való választási lehetőségeket nyitva kell hagyni, hogy a kormányzatok képtelenek megoldani a társadalom gondjait, és hogy ők maguk is tehetetlenek a társadalmi állapotok megváltoztatását illetően.” Egy Shanu nevű, 15 éves lány ezt mondta: „A népesség növekszik, nekünk pedig versenyeznünk kell, mert kevesebb a munka, kevesebb a lakás és mindenből kevesebb van.”
Rendetlenül heverő limlomok az űrállomáson
A Mir orosz űrállomás használói 11 év után most tanulják egy olyan gond leküzdését, amely sok földi lakos előtt ismerős — mit tegyenek az összes felgyülemlett dologgal. Az űrben tapasztalható súlytalanságban a szükséges eszközöket, például a szkafandereket, a számítógépkábeleket, az élelemcsomagokat, a szerszámokat és a tartalék alkatrészeket a padlóhoz, a mennyezethez és a falakhoz kell erősíteni. De mivel minden oldalon majdnem 30 centiméter vastagon halmozódott fel a rendetlenül heverő limlom, ezért a Mir falai egyre jobban bekerítik az embereket. Amikor az új Nemzetközi Űrállomást felbocsátják, talán lesz egy eszköz az űrhajósok és űrrepülősök számára: egy beépített hulladékprés. Ezt kétségtelenül nagyra fogják értékelni, mivel eddig vacsora után a Mir lakóinak össze kellett zúzniuk a konzervdobozokat, az üreseket vissza kellett tenniük az ételes dobozokba, és a falra kellett erősíteniük azokat.
Háborúskodó páviánok
Az év korábbi részében a Dél-afrikai Köztársaság egyik legforgalmasabb főútján a vezetők szokatlan veszéllyel néztek szembe — egy csapat pávián kőzáport zúdított rájuk. Az International Herald Tribune című újság szerint a páviánok egy hágónál lesből támadtak az autóvezetőkre a Fokváros és Johannesburg közötti úton. Bár sérülésekről vagy karambolokról nem érkeztek jelentések, a közlekedésrendészet kövekre kövekkel válaszolt, így igyekezve elkergetni az állatokat a főúttól. Nem jelentették, hogy lett volna egyértelmű győztese ennek a rendőrség és a páviánok között zajló, kődobálós csatának.
Ázsiai dohányosok
Becslések szerint Vietnamban az összes férfi közel 73 százaléka dohányzik. Ez „a dohányzás férfiak körében megmutatkozó elterjedtségének legmagasabb aránya a világon” — tudósít a The Journal of the American Medical Association című lapban megjelent egyik tanulmány. Összehasonlítás végett: úgy látszik, hogy a vietnami nőknek csupán több mint 4 százaléka dohányzik. A Csendes-óceánt szegélyező, más ázsiai országok hasonló mintát követnek. Indonéziában például a férfiak 53, a nők 4 százaléka dohányzik, míg Kínában a férfiak 61, a nők 7 százaléka.
A papnevelő intézet enyhít a szexualitással kapcsolatos álláspontján
Az episzkopális egyház egyik papnevelő intézete Virginiában „enyhített 25 éves álláspontján, amely tiltotta a diákokat és a tantestületet a házasságon kívüli szexualitástól és a homoszexuális viselkedéstől” — számol be a The Christian Century című folyóirat. A vezetőség elnöke, Peter J. Lee ezt nyilatkozta: „Lássuk be! A papnevelő intézet növendékei közül a legtöbben a 30-as vagy 40-es éveiket tapossák. Nincsenek főnökasszonyok, sem éjjeli szemlék.” Az elmúlt 11 év alatt a papnevelő intézetbe jelentkezők száma 33 százalékkal csökkent. Továbbá az elmúlt 25 év alatt 27-ről 40-re emelkedett a papnevelő intézetbe kerülő diákok átlagéletkora. „Mint a vezetőség elnöke, igyekszem megakadályozni, hogy valamelyik 28 évestől megtagadják a felvételt csak azért, mert rájöttünk, hogy nemi életet él a menyasszonyával” — állította Lee.
Csipegetés és a fogak romlása
Már régóta ismeretes, hogy ha valaki kevesebb édes csipegetnivalót fogyaszt, az segíthet a fogak romlása elleni harcban. Ami viszont különösen fontos, hogy figyelj oda, mikor és milyen gyakran csipegetsz — erről számol be a How to Keep Your Family Smiling (Ahogyan elérheted, hogy a családod továbbra is mosolyogjon) című családi fogászati tanácsadó. Amikor az édességek vagy a finomított szénhidrátok kapcsolatba kerülnek a fogadon lévő lepedékkel, sav keletkezik. A füzet szerint ez a sav pedig körülbelül 20 percig támadja a fogzománcodat. Eközben lyukak alakulhatnak ki. Ráadásul „ez minden alkalommal megtörténhet, amikor csak édességet vagy magas keményítőtartalmú csipegetnivalót eszel”. Ha tehát csipegetsz, „jobb egyszerre megenni az egészet”, ezáltal csak egy alkalommal teszed ki a fogaidat savnak. Máskülönben, ha ugyanazt a csipegetnivalót hosszabb időn keresztül majszolod, annak az lesz a következménye, hogy huzamosabb ideig tart a savtámadás. A fogorvosok, ahhoz hogy segítsenek a fogaid romlásának megakadályozásában, azt tanácsolják, hogy naponta legalább kétszer moss fogat. Ezenkívül a fogaid közötti részt se felejtsd el naponta kitisztítani fogselyemmel.
A tudósok Istenbe vetett hite
James Leuba amerikai pszichológus 1916-ban megkérdezett 1000, találomra kiválasztott tudóst, hogy hisz-e Istenben. Mit válaszoltak? A The New York Times című újság beszámolója szerint a válaszoló tudósok 42 százaléka azt nyilatkozta, hogy egy fajta hite van Istenben. Leuba azt jósolta, hogy az Istenbe vetett hit az oktatás terjedésével csökkenni fog. Most, több mint 80 év múltával Edward Larson, a Georgiai Egyetem munkatársa megismételte Leuba híres felmérését. Ugyanazokat a kérdéseket és módszereket alkalmazva, Larson biológusokat, fizikusokat és matematikusokat kérdezett meg, hogy hisznek-e egy olyan Istenben, aki tevékenyen kommunikál az emberiséggel. Az eredmények azt mutatják, hogy a mai tudósoknak hozzávetőlegesen ugyanannyi száma, mintegy 40 százaléka nyilatkozta azt, hogy hisz Istenben. Dr. Larson szerint „Leuba vagy az emberi elmét, vagy a tudomány azon képességét becsülte alá, hogy ki tudja elégíteni minden ember szükségleteit”.
Világjáró vírusok
A repülőgépek szennyvíztartályai olyan vegyszereket tartalmaznak, amelyek a feltételezések szerint megölik a vírusokat, ám néhány vírus még akkor is életben marad, amikor fertőtlenítőszernek van kitéve — erről tudósít a New Scientist című folyóirat. Mark Sobsey, az Észak-karolinai Egyetem környezettel foglalkozó tudósa megállapította, hogy az Egyesült Államokban leszálló, nemzetközi repülőjáratokból származó, általa megvizsgált szennyvíznek majdnem a fele élő vírusokat tartalmazott. Az Egyesült Államokban a repülőgépből kiürített szennyvizet általában nyilvános szennyvíztisztító telepeken kezelik, később pedig a környezetbe öntik. Így fennáll annak a veszélye, hogy ezek közül a vírusok közül némelyik olyan betegségeket terjeszt, mint a hepatitis A és E, az agyhártyagyulladás és a gyermekbénulás. Sobsey hozzáfűzi még: „Meglehetősen aggasztó azoknak a betegségeknek a sora, amelyek a világ légitársaságai által terjeszthetők.”
Eltűnőben a Gangesz
A Gangeszt, melyet Indiában Ganga néven ismernek, hinduk százmilliói tartják szentnek. A Gangesz egyben teljes hosszúságában elsőrendű fontosságú a mezőgazdaság szempontjából. Most azonban az India Today című folyóirat szerint a vize gyorsan apad, széles sávokban száraz földet hagyva a folyó és korábbi partvonala között. A drasztikusan megfogyatkozott árt úgy tekintik, mint annak a következményét, hogy nem elegendő az eső, valamint hogy a folyón felfelé fokozott mértékben használják a folyóvizet öntözésre. A vízhiány következtében keletkező iszaplerakódás, amellett hogy a térségben veszélyezteti a mezőgazdaságot, hajózásra alkalmatlanná teheti Kalkutta kikötőjét — állítja a beszámoló.
Elszaporodik a kalózkodás
A Nemzetközi Tengerészeti Hivatal szerint növekvőben vannak a kalóztámadásokról szóló beszámolók — az 1994-es 90 zavarkeltő esemény száma mindössze két évvel később 226-ra emelkedett. Ez a növekedés nyugtalanítja mind a kereskedelmi flotta tisztjeit, mind pedig a turistákat. Ám lehet, hogy a tényleges szám több mint kétszer ekkora, mivel „sok hajótulajdonos nem bajlódik azzal, hogy jelentse a zavarkeltő eseményeket, ugyanis az azt követő nyomozások költséges késéseket okozhatnak” — írja a londoni The Sunday Telegraph című újság. Az utóbbi időben különösen veszélyes területnek számít az Albánia és Líbia közelében lévő Földközi-tenger, valamint a Dél-kínai-tenger. A Brit Kereskedelmi Flotta egyik képviselője arra ösztönözte Nagy-Britanniát, hogy ragadja magához a kezdeményezést a kalózok elleni harcban az ENSZ egyik nemzetközi különleges alakulatában. Ám a lap jelentése szerint a hajótulajdonosok egyik szóvivője azt nyilatkozta, hogy „nem hiszi, hogy az ENSZ egyik különleges alakulata bármit is tudna tenni a gonddal kapcsolatban, ugyanis a legtöbb támadás felségvizeken történik”.