Figyeljük a világot
A mellrák korai felismerése
A brazil nők körében a mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, amely becslések szerint 12 személyből 1-et sújt — számol be róla a brazil Medicina Conselho Federal folyóirat. A folyóirat minden 25 év fölötti nőt arra buzdít, hogy rendszeresen végezze el mellének az önvizsgálatát. A Medicina azt is javasolja, hogy a nők 35—40 évesen végeztessék el az első mammográfiát, 40—50 év között kétévenként, azután pedig évenként csináltassanak mammográfiát. Bár azok a nők, akik sok telített zsírból álló étrenden élnek, valamint azok, akiknek a családjában már volt kórelőzmény, nagyobb veszélyben vannak, a mellrákos betegek 70 százaléka azonban nem illik bele egyik magas rizikójú csoportba sem. A Medicina megjegyzi, hogy ez a tény „világosan mutatja, mennyire fontos a korai felismerésre törekedni”. (Lásd: Ébredjetek!, 1994. április 8.)
Recept nélküli függőség
Észak-Írországban növekvőben van a recept nélkül kapható gyógyszerektől való függőség — jelenti a The Irish Times. Észak-Írországban, más országokhoz hasonlóan, recept nélkül lehet kapni olyan termékeket, mint például a fájdalomcsillapítók és köhögéscsillapítók, amelyek kodeint, illetve más, potenciálisan függőséget okozó kábítószereket tartalmaznak. Néhány személy, aki szándékolatlanul függőségbe került, azért küszködik, hogy fenntartsa szokását, mivel a leszokás gyötrelmes lehet, valamint hányingert és depressziót is előidézhet. Az egyik függőségben levő erre költötte az örökségét, eladta az otthonát, és 18 000 font (5 850 000 Ft) adósságot halmozott fel azért, hogy kielégítse heti 70 üvegből álló függőségét. Frank McGoldrick, a Belfast’s Research on Chemical Dependency Group (belfasti Kémiai Függőségek Kutatócsoportja) tagja azt mondja, hogy a legtöbb recept nélküli gyógyszerekkel visszaélő személy vonakodik elismerni függőségét, és mintegy mellékesen azzal intézi el ezt a véleményt, hogy önmagának okoz kárt. „Nem szegik meg a törvényt — jegyzi meg McGoldrick. — Legtöbben nincsenek is tudatában, hogy visszaélést követnek el.”
Iskolás lányok hatalma
Japánban a középiskolás lányok lettek azok, akik meghatározzák a fogyasztói szokások irányzatait — írja a The Daily Yomiuriban megjelent egyik beszámoló. A divathóbortok gyorsan elterjednek „élőszavas hálózatukon”, amelybe akár 1000-nél több ismeretség is beletartozhat. Szüleik és testvéreik által más korcsoportokra is kiterjed a befolyásuk. A „lányok ideális vásárlói tulajdonságokkal vannak megáldva: van pénzük, kíváncsiak a legújabbra, és van idejük, hogy belemerüljenek abba”. A japán tizenéveseknek mintegy 68 százaléka átlagosan 40 000 forint értékű zsebpénzt kap havonta; közülük sokan ezenkívül még az elkényeztető nagyszülőktől és részidejű munkákból is jutnak pénzhez. A szociológusok aggódnak a lányok gendzai siko, vagyis élj a pillanatnak szemléletmódja miatt, és amiatt, hogy általánosságban nincsenek tartalmasabb személyes céljaik. Egy nem régi tanulmány megállapította, hogy a mai középiskolás lányok „szenvednek az unalomtól, hogy erőfeszítés nélkül megszereznek mindent, amit csak akarnak”.
Meghalt a világ legidősebb embere
Jeanne Louise Calment, aki a Guinness rekordok könyve szerint a világ legidősebb embere, 1997. augusztus 4-én, 122 éves korában meghalt — számol be a francia Le Figaro című újság. Jeanne 1875. február 21-én született Arles-ban, Franciaország délkeleti részén — még mielőtt feltalálták volna a villanykörtét, a fonográfot és a gépkocsit. 1896-ban ment férjhez, volt egy lánya, akit 63 évvel élt túl, és egy fiúunokája, aki 1963-ban halt meg. Visszaemlékezett arra, hogy 1888-ban, tizenévesen találkozott Vincent van Goghgal, a festővel, és hogy az 1904-ben Nobel-díjat nyert költő, Frédéric Mistral volt a barátja. Jeanne sok szellemes megjegyzést tett a hosszú élet titkáról, többek között azt említette, hogy nevetésre, tevékeny életre és „struccgyomorra” van szükség.
Kétnyelvű gyermekek
Amikor a kisbaba megtanulja anyanyelvét, agyának azon a területén rögződik a beszéd megvalósítási képességének nagy része, amelyet Broca-mezőként ismernek. Nemrégiben a New York-i Memorial Sloan-Kettering Cancer Center kutatói funkcionális mágneses rezonancia tomográfiát használtak azért, hogy meghatározzák, az agy melyik területe van működésben, amikor kétnyelvű személyek az egyik vagy a másik nyelvet használják. Felfedezték, hogy amikor valaki fiatal gyermekként egyszerre tanul meg két nyelvet, akkor mindkettő a Broca-mezőnek ugyanazon a részén tárolódik. Ha azonban serdülőkorban vagy később tanulnak meg egy második nyelvet, akkor úgy tűnik, hogy az az első nyelv mellett, nem pedig azzal keveredve helyezkedik el. A londoni The Times című újság megjegyzi: „Úgy tűnik, hogy az első nyelv megtanulása meghatározta az idegpályákat a Broca-mezőben, ezért aztán a második nyelvet valahol máshol kell elhelyezni.” A kutatók úgy vélik, hogy ez segíthet annak megmagyarázásában, miért nehezebb az élet későbbi szakaszában megtanulni egy idegen nyelvet.
Kínai nyugtalanság a gyermekneveléssel kapcsolatban
A China Today arról számol be, hogy nemrégiben széles körű tanulmányt végeztek a gyermekek és szülők kapcsolatairól a Kínai Társadalomtudományi Akadémia égisze alatt. A kutatás feltárta, hogy sok szülő nyugtalankodik a mai gyermekek nevelése miatt. A China Today szerint, „egyesek teljesen bizonytalanok, hogy mire is tanítsák gyermekeiket — a hagyományos kínai erkölcsre, mint becsületességre, szerénységre, béketűrésre és gondoskodásra, vagy pedig a versengés modern erkölcsére”. A szülőknek közel 60 százalékát aggasztja a televízió gyermekekre gyakorolt rossz hatása. Vaj Pu hírelemző azt tanácsolta a szülőknek, hogy gyermekük korának és személyiségének megfelelően szabályozzák, milyen műsorokat nézhet meg, hogy nézzék és beszéljék meg a műsorokat a gyermekkel, és ne hagyják, hogy a gyermek idejének túl nagy részét vegye el a televízió.
A cápa legádázabb ellensége?
A cápák rendszerint félelmet keltenek az emberekben. Úgy tűnik azonban, hogy a cápáknak van több okuk félni az emberektől. A francia Le Monde újság arról számol be, hogy minden évben „alig néhány tucat” ember hal meg cápatámadás következtében, míg a halászok becslések szerint évente 100 000 000 cápát ölnek meg. Ez a tény sok tengerbiológust aggaszt, akik attól félnek, hogy felborulhat az óceánok természetes egyensúlya, ha tovább folytatódik a pusztítás. A cápák létfontosságú szerepet játszanak a tengerben levő populációk egyensúlyának fenntartásában. Mivel a cápák lassan érik el az ivarérettséget, és hosszú vemhesség után csupán néhány utódot hoznak világra, a túlhalászás azzal fenyeget, hogy néhány cápafajt a kipusztulás szélére sodor. Az egyik gyakorlat, amelyet a tengerszakértők különösen helytelenítenek, az „uszonytalanítás” — amikor levágják az uszonyokat, hogy megegyék, a cápát pedig visszaengedik a tengerbe, hogy elpusztuljon.
Terelés az égből
Néhány ausztrál állattenyésztő lassú, ultrakönnyűnek nevezett repülőket használ most hatalmas marhacsordáik és juhnyájaik összeterelésére — jelenti a brisbane-i, ausztráliai The Sunday Mail. Egy queenslandi állattenyésztő azt mondja, hogy az ultrakönnyű repülője minden alkalommal, amikor összeterelte juhait, több ember kétheti bérét takarította meg számára. „A motorbicikli átvette a ló szerepét, most pedig az ultrakönnyű repülő veszi át a motorbicikli szerepét” — mondta. Ezeket a könnyű repülőket nagy hangerejű kazettás magnókkal szerelik fel, amelyekkel kutyaugatást játszanak le. Amikor ezt meghallották, „a megriasztott marhák és a juhok vágtába kezdtek, és a legközelebbi telep felé indultak” — állapítja meg a cikk.
Elfoglalt kanadaiak
A kanadaiak hosszabb ideig dolgoznak, és sokan megsínylik ennek következményeit — írja a The Globe and Mail című újság. A gazdasági félelmek nyomást gyakoroltak a férfiakra és nőkre, a fiatal gyermekek szüleit is beleértve, hogy nagyobb erőkifejtéssel és hosszabban dolgozzanak. Közel 2 000 000 kanadai átlagosan heti kilenc órát túlórázik, 700 000-en pedig másodállást vállalnak, legalább még egy helyen dolgozva. Egyes kutatók azt állítják, hogy a szorongás szintje hirtelen magasra szökött, különösen az irodai dolgozók körében. A szakértőket az is aggasztja, milyen hatással lesz ez az irányzat a gyermekekre, akik alig látják szüleiket. Dr. Kerry Daly, az Ontario állambeli Guelph Egyetem családkutató tanszékének munkatársa megjegyzi: „Az embereknek olyan érzésük van, hogy életük tényleg kikerül az ellenőrzésük alól. Nem tudják, hogyan kerüljenek ki ebből a helyzetből.”
A munkanélküliség okozta stressz
A német Süddeutsche Zeitung című újság által idézett tanulmányok szerint a munkanélküliség által okozott érzelmi és szociális nyomások hatással lehetnek az ember egészségére. Azt mondják, hogy az ilyen nyomás gyengíti a szervezet immunrendszerét. A munkanélküli személyeknek nagyobb esélyük van arra is, hogy magas vérnyomásuk vagy szívrohamuk lesz, mint azoknak, akiknek van munkájuk. „A régóta munka nélkül levők által tapasztalt stressz súlyosabb és több következménnyel jár, mint az, amit a munkában levők tapasztalnak” — állítja Thomas Kieselbach professzor, a németországi hannoveri egyetem munkatársa. „Csaknem minden munkanélküli a depressziós rendellenességek ilyen vagy olyan formájától szenved.” Azt mondják, hogy az Európai Unióban levő munkanélküliek száma körülbelül annyi, mint Dánia, Finnország és Svédország lakossága összesen.