Stressz — „Lassú méreg”

„Halljuk, hogy az emberek mindig ezt mondják: »Ne légy annyira kimerült a stressztől, hogy az már beteggé tegyen.« Ezek az emberek valószínűleg nem ismerik fel, hogy ennek valóságos biológiai alapja van” (dr. David Felten).

JILLNEK, egy egyedül álló anyának, akinek van egy tizenéves fia, a bankszámláján az egyre csökkenő pénzösszeg és a szüleivel való feszült viszonya már elég okot adott arra, hogy stressztől kimerültnek érezze magát. Majd váratlanul viszkető, égő bőrkiütés keletkezett a karján. Antibiotikumokkal, kortizonkenőcsökkel és antihisztaminokkal próbálkozott, de egyik sem segített. Ehelyett a bőrkiütés Jill egész testére, még az arcára is átterjedt. A stressz már nemcsak az idegeire ment, hanem a bőrére is kihatott.

Jillt beutalták egy bőrgyógyászati klinikára, ahol a betegek érzelmi állapotát is vizsgálják. Dr. Thomas Gragg, a klinika társalapítója ezt mondta: „Megpróbáljuk kideríteni, mi megy végbe az életükben.” Ez az orvos gyakran úgy látja, hogy azoknak az embereknek, akiknek makacs bőrbetegségeik vannak, a szükséges orvosi ellátáson kívül még a stressz kezelésében is segíteni kell. „Túlságosan egyszerű volna azt mondani, hogy az a mód, ahogyan érzel vagy ahogyan cselekszel, bőrbetegséget okoz — ismeri el dr. Gragg. — De azt igenis elmondhatjuk, hogy egy személy érzelmi állapota nagy szerepet játszhat a bőrön kialakult rendellenességekben, és nem kellene állandóan úgy szteroidkenőcsökről recepteket írnunk, hogy közbe ne segítenénk egy személynek az életében jelentkező stresszen dolgozni.”

Jill úgy érzi, hogy amint megtanulta kezelni a stresszt, az szó szerint megmentette a bőrét. Ezt mondja: „Még mindig megjelennek rajtam bőrpírek, de a bőröm már korántsem olyan katasztrofális, mint amilyen volt.” Szokatlan eset? Aligha. Sok orvos úgy gondolja, hogy gyakran a stressz az egyik tényezője számos bőrgyógyászati panasznak, beleértve ebbe a csalánkiütést, pikkelysömört, pattanást és az ekcémát. De a stressz nem csak a bőrödre lehet hatással.

A stressz és az immunrendszered

Egy nem régi kutatás megmutatja, hogy a stressz akadályozhatja az immunrendszered működését, s ezzel talán számos fertőző betegség előtt nyitja meg az ajtót. Ronald Glaser víruskutató ezt mondja: „A stressz nem betegít meg. De amiatt, amit az immunrendszereddel tesz, megnöveli a megbetegedés kockázatát.” Gyakorlatilag meggyőző bizonyíték alapján kapcsolják a stresszhez a megfázást, az influenzát és a herpeszt. Jóllehet állandóan ki vagyunk téve az ilyen vírusoknak, az immunrendszerünk normális körülmények között legyőzi őket. Néhány szakértő azonban azt mondja, hogy amikor egy személy érzelmileg le van sújtva, a védelem kudarcot vallhat.

A közreműködő biológiai folyamatokat még nem értjük teljesen, de néhányan olyan elméletet alkotnak, hogy azok a hormonok, amelyek felkészítenek a cselekvésre, stresszes állapotban akadályozhatják az immunrendszered működését, amint keresztüláramlanak a véráramon. Általában ez nem ad okot az aggodalomra, mivel ezeknek a hormonoknak csak ideiglenesen van megbízatásuk. Ennek ellenére néhányan azt mondják, hogy ha egy személy folyamatos és nagyfokú stresszel néz szembe, ez az immunrendszerére olyannyira hatással lehet, hogy az illető fogékony lesz a betegségekre.

Ez segíthet megmagyarázni, hogy a kanadai orvosok miért becsülik úgy, hogy a rendelőikben megforduló embereknek mintegy 50—70 százaléka stresszel kapcsolatos panaszokkal keresi őket fel, melyek általában magukban foglalják a fejfájást, álmatlanságot, fáradtságot és gyomor-bél bajokat. Az Egyesült Államokban ez a számadat a becslések szerint 75—90 százalék. Dr. Jean King úgy érzi, nem túloz, amikor ezt mondja: „A krónikus stressz olyan, mint a lassú méreg.”

Nem az egyedüli ok, és nem is az egyedüli gyógymód

Az eddig elmondottak ellenére a tudósok nem biztosak abban, hogy egyedül a stressz van olyan hatással az immunrendszerre, hogy az már egészségi gondot okoz egy személynél. Így nem is lehet dogmatikusan kijelenteni, hogy mindenki, aki stresszel néz szembe, nem tud ellenállni egy betegségnek — még akkor sem lehet ilyet mondani, ha a stressz krónikus formájáról van szó. És fordítva, azt sem lehet mondani, hogy a stressz hiánya a jó egészséget fogja biztosítani, és az sem bölcs, ha azon téves elképzelés alapján utasítjuk el az orvosi kezelést, hogy optimista és pozitív gondolkodással, az akaraterő által is elhárítható a betegség. Dr. Daniel Goleman elővigyázatosságra int: „Annak a fellengzős kifejezésnek, hogy »gondolkodásmóddal minden gyógyítható«, az lett az eredménye, hogy széles körű zavart és félreértést teremtett azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet egy betegségre hatással az elme, és ami talán még ennél is rosszabb, az emberekben néha a bűnösség érzését kelti, ha beteg, mintha ez valami erkölcsi vétek vagy a szellemi gyarlóság jele volna.”

Ezért hát fel kell ismerni, hogy egy betegség okát csak ritkán lehet egyetlen tényezőre szűkíteni. Mégis, a stressz és a betegségek közötti kapcsolat azt a bölcsességet hangsúlyozza, hogy tanuljuk meg, miként gyengítsük minden lehetséges alkalommal ezt a „lassú mérget”.

Mielőtt megvizsgálnánk, hogyan lehet ezt megtenni, nézzük meg közelebbről a stressz jellegét, és azt, hogy néhány esetben miként lehet még hasznos is a számodra.

[Kiemelt rész az 5. oldalon]

A stresszhez kapcsolódó néhány rendellenesség

• allergiák

• álmatlanság

• asztma

• bőrbetegségek

• depresszió

• fejfájás

• gyomor-bél baj

• gyomorfekély

• hasmenés

• hát-, nyak- és vállfájás

• influenza

• ízületi gyulladás

• migrén

• nátha

• rendellenes szexuális működés

• szívpanaszok

[Kép a 6. oldalon]

Az orvoshoz járók nagy százaléka a stressz miatt megy orvoshoz