Figyeljük a világot
Szegénység és a környezet
A gazdasági növekedés ellenére világszerte még mindig több mint 1,3 milliárd ember tartja fenn magát kevesebb mint napi két dollárnak megfelelő összegből. Az ENSZ egyik jelentése szerint a szegénység nemcsak hogy tartja magát, de egyre növekedik. Több mint egymilliárd ember keres most kevesebbet, mint 20, 30 vagy akár 40 évvel ezelőtt. Mindez pedig a környezet pusztulásához járul hozzá, mivel — ahogy az UNESCO Sources című folyóirat írja — „a szegénység megköveteli a természeti erőforrások azonnali kizsákmányolását, ami hasztalanná tesz bármilyen hosszú távú megőrzésre tett erőfeszítést. Ha ez így folytatódik, az erdők a Karib-tengeri szigeteken kevesebb mint 50 éven belül teljesen eltűnnek . . . Nemzeti szinten a helyzet még ennél is rosszabb. A Fülöp-szigeteken 30 évre, Afganisztánban 16 évre, Libanonban pedig 15 évre elegendő erdő van.”
A kétségbeesés okozta veszély
„Egyes tudósok . . . szerint a kétségbeesés ugyanannyi kárt tud okozni a szívnek, mint napi 20 cigaretta elszívása” — jelenti a londoni The Times című újság. „Egy négy évig tartó, mintegy 1000 középkorú finn embert magában foglaló vizsgálat szerint a kétségbeesés nagymértékben megnövelte az ateroszklerózis, vagyis az artériafal megkeményedésével járó érelmeszesedés kockázatát.” A vizsgálat kimutatta, hogy az elmeállapot alapvető hatással lehet az egészségre. „Következetesen azt tapasztaljuk, hogy a lélektani és érzelmi állapot szerepet játszik az egészségben — jelentette ki dr. Susan Everson, aki a kutatást vezette. — Az orvosoknak meg kellene érteniük, hogy a reménytelenség kedvezőtlen hatású, és megnöveli a betegség terheit. Az embereknek fel kellene ismerniük, hogy amikor reménytelenséget vagy ezt a fajta kétségbeesést érzik, meg kellene próbálniuk segítséget keresni.”
Forgalomban eltöltött évek
Olaszország nagyobb városainak a lakói rengeteg időt töltenek azzal, hogy munkába vagy iskolába mennek, és onnan haza. Mennyi időt? A Legambiente nevű olasz, környezettel foglalkozó szervezet szerint Nápoly polgárai mindennap 140 percet töltenek a közlekedésben. Feltéve, hogy egy átlagos élettartam 74 év, egy nápolyi lakos így 7,2 évet fog veszíteni az életéből azzal, hogy a forgalomban vesztegel. A napi 135 percet utazással töltő római lakos 6,9 évet fog veszíteni. Más városokban majdnem ugyanilyen rossz a helyzet. A bolognai emberek 5,9 évet, a milánóiak 5,3 évet fognak veszíteni — számol be róla a La Repubblica című újság.
Közel-keleti idő
Az átállás a nyári vagy téli időszámításra bonyolulttá tud válni a Közel-Keleten. Példa erre Irán, ahol évekig „3 és fél órával állították előbbre az órákat a greenwichi időhöz képest, nem egész órákkal, ahogy azt a legtöbb országban teszik” — közli a The New York Times. „Ahhoz például, hogy meghallgasd a BBC Világhíradó reggel 5 órai hírösszefoglalóját, 8.30-kor kell az adóra hangolnod, és meg kell próbálnod figyelmen kívül hagyni a Big Ben harangjátékát, amely szerint az órád rosszul jár.” Míg abban a térségben szeptember utolsó hétvégéjén szokás visszaállni a téli időszámítása, az elmúlt évben Izraelben ezt szeptember 13-án tették. Annak eldöntése, hogy mely napok számítsanak hétvégének, szintén bonyolult. A Perzsa-öböl térségében lévő legtöbb országban a csütörtököt és a pénteket tartják hétvégének. Egyiptomban és a legtöbb vele szomszédos országban viszont a péntek és a szombat számít hétvégének, míg Libanonban a szombat és a vasárnap. „Az az utazó, aki például azt tervezi, hogy szerda délben érkezik Abu-Dzabiba, és péntek este repül tovább Bejrútba, ezzel négynapos hétvégét biztosít magának. A munkamániásnak nagyjából ugyanezt kell beterveznie, csak fordítva” — jegyzi meg a Times.
A francia nyelv körüli aggodalmak
Francia nyelvű országok képviselői nemrég egy háromnapos, Hanoiban (Vietnam) megtartott kongresszuson vettek részt, hogy „a francia nyelv egyetemességét” ünnepeljék — jelentette a Párizsban megjelenő Le Figaro című napilap. Több mint 100 millió ember használja rendszeresen a francia nyelvet. Fénykorában, a XVII. században, a francia volt a nemzetközi diplomácia nyelve. „A megosztott Európában a háborúk és összetűzések franciául írott békeszerződésekkel értek véget” — tájékoztat az újság. Most azonban a francia nyelv „keresi a helyét a világban”. A francia használatában bekövetkező hanyatlás az angol előretörésének tulajdonítható, mivel egyre inkább ez a kereskedelem nyelve. Ennek az egyenlőtlenségnek a csökkentésére tett kísérletként, a francia elnök buzdított a francia nyelv előtérbe helyezésére az információs szupersztrádán. Egy politikus azonban a francia jövőjével kapcsolatos aggodalmai kifejezéseként ezt mondta: „A francia nyelv egész világon történő használatának kérdése nem hozza lázba a közvéleményt, a médiát vagy a politikusokat. Ez az érdektelenség talán még inkább szembetűnő Franciaországban, mint más országokban.”
Törekvés a megvesztegetés felszámolására
Kínában huilu, Kenyában kitu kidogo. Mexikóban az una mordida, Oroszországban a vzjatka, a Közel-Keleten pedig a baksis kifejezést használják. Sok országban a megvesztegetés a mindennapi élet része, és időnként az üzletek megkötésének, bizonyos árucikkek megszerzésének, sőt még annak is az egyetlen módja, hogy igazságot szolgáltassanak valakinek. Nemrég azonban 34 ország írt alá egy szerződést, amely arra irányul, hogy kiküszöbölje a megvesztegetést a nemzetközi üzleti kapcsolatokból. Köztük van a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 29 tagja, valamint Argentína, Brazília, Bulgária, Chile és Szlovákia. A hivatali korrupció ellen lépéseket tevők között ott vannak a világ vezető pénzügyi szervezetei is, mint például a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap. Ezeket a lépéseket azután tették, hogy a Világbank által végzett egyik felmérés kimutatta, hogy 69 országban a megkötött üzletek 40 százalékánál fizettek kenőpénzt. A két szervezet most azt fontolgatja, hogy beszünteti a kölcsönök folyósítását a korrupciót elnéző országok számára.
Hernyóőrület
A mopanehernyó már régóta része a Dél-afrikai Köztársaság vidéki területein élő szegény emberek étrendjének, ahol a fehérje egyik forrásának számít. A császárlepkéktől származnak, nevüket pedig a mopane fáról (Colophospermum mopane) kapták, amivel táplálkoznak. Az asszonyok áprilisban és decemberben gyűjtik össze a hernyókat, és miután eltávolították a belső részeiket, megfőzik, majd megszárítják azokat a napon. A bennük levő fehérje-, zsír- és vitaminmennyiség, valamint kalóriaérték kedvezőbb, mint a húsban vagy a halban. Akárhogy is van, mostanában a mopanehernyó kezd egyre népszerűbb, hóbortból fogyasztott étellé válni a Dél-afrikai Köztársaság éttermeiben. Ez a hóbort Európába és az Egyesült Államokba is átterjedt, ami rémületet okozott Afrika vidéken élő lakosainak. Miért? „A kereslet növekedése nyugtalanságot okoz, hogy vajon fennmarad-e a faj — állítja a londoni The Times. — A szomszédos Botswana és Zimbabwe óriási területeiről már eltűntek a mopanehernyók.”
Maradandó a dohányzás okozta károsodás?
Az ütőerek dohányzásból származó károsodása végleges lehet — közli egy nemrég készült tanulmány. A The Journal of the American Medical Association című lapban azt közölték a kutatók, hogy mind az aktív, mind a passzív dohányzás maradandóan károsíthatja az artériákat. A tanulmány 10 914 férfit és nőt kísért figyelemmel, akiknek életkora 45 és 65 év között volt. A csoportban voltak olyan dohányosok, akik már leszoktak a dohányzásról, valamint passzív dohányzásnak rendszeresen és nem rendszeresen kitett nemdohányzók. A kutatók ultrahangot használva mérték a fejverőér vastagságát. A méréseket három év múlva megismételték.
Ahogy várható volt, a rendszeres dohányosoknak jelentősen megkeményedtek az ütőereik — 50 százalékkal azok esetében, akik 33 éven keresztül átlag napi egy doboz cigarettát szívtak. A már leszokott dohányosok ütőerei szintén szűkültek, a nemdohányzókénál 25 százalékkal gyorsabban — néhányuknak még azután is, hogy 20 éve abbahagyták a dohányzást. A passzív dohányzásnak kitett nemdohányzók ütőerei 20 százalékkal nagyobb vastagodást mutattak azokénál, akik nem voltak kitéve ilyesminek. A tanulmány szerint minden évben csak az Egyesült Államokban 30 000-60 000-re becsülhető azoknak a haláleseteknek a száma, amelyek a passzív dohányzásnak tulajdoníthatók.
Elmaradt az arcfiatalítás
Hét évig tartó helyreállítási munka után az egyiptomi szfinx végre megszabadult az őt körülvevő állványzattól. „Százezer követ használtak fel 1990 és 1997 között, hogy helyreállítsák a szfinxet” — mondta Ahmad al-Haggar, aki a környéken található antikvitásokért felelős. Hozzátette azonban, hogy az aprólékos helyreállítási munka nem érintette a „félig oroszlán félig ember, mészkő kolosszus” megrongálódott arcát.