Dengue láz — Csípés okozta láz

Az Ébredjetek! Fülöp-szigeteki tudósítójától

ÉSZREVÉTLENÜL a kislány meztelen karjára száll egy szúnyog. A rovar gyorsan megszúrja a bőrét, és a véráramból lakmározik. Néhány pillanat múlva az anyuka rápillant a kislányára, és észreveszi a szúnyogot. Gyorsan rácsap a szúnyogra, mire az eltűnik. Ezzel véget is ért a történet? Talán nem. Lehet, hogy a szúnyog már nincs ott, de azzal, hogy rövid ideig a gyermek véráramába hatolt, olyan nemkívánatos élőlényeket hagyott maga után, amelyek képesek betegséget okozni.

A gyermek két héten belül hidegrázást, fejfájást, szem mögötti fájdalmat, rendkívüli ízületi fájdalmat és magas lázat tapasztal. A betegség előrehaladtával vörös bőrkiütések jelennek meg rajta, és a kislány teljesen kimerül. Megkapta a szúnyogcsípés okozta dengue lázat.

A kislánynál azonban, különösen akkor, ha korábban már volt dengue lázas fertőzése, a betegség súlyosabb változata, a vérzéses dengue láz (DHF) léphet fel. Ennek során a hajszálerek áteresztenek, és ez a bőr bevérzését idézi elő. Belső vérzés is kialakulhat. Megfelelő kezelés híján a beteg igen súlyos sokkos állapotba kerülhet, és keringési elégtelenség alakulhat ki nála, amely gyors halálhoz vezet.

Mi is pontosan a dengue láz? Téged is megtámadhat? Miként óvhatod meg magadat és családodat ettől? Nézzük meg ezeket a kérdéseket egy kicsit közelebbről.

Mi a dengue láz?

A dengue láz, amelyet csonttörő láznak is neveznek, csupán egy a közül a számos betegség közül, amelyet szúnyogcsípés okozhat. A betegség tényleges okozója egy vírus. A fertőzött szúnyog (ez olyan szúnyog, amely korábban már megcsípett egy fertőzött embert) a nyálmirigyeiben hordozza a vírust. Mialatt megcsípi az embert, hogy vérhez jusson, átviszi a vírust az emberre.

Négyféle dengue vírus létezik. Ha valaki megfertőződik az egyik fajta vírussal, az még nem nyújt immunitást a többi három típussal szemben. Ha az áldozatot a fertőzés után megcsípi egy olyan szúnyog, amely más típust hordoz, akkor DHF alakulhat ki nála.

„A világ lakosságának kétötöde” van veszélyben

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a dengue láz „a világ lakosságának kétötödét”, 2,5 milliárd ember életét fenyegeti. Az Asiaweek erről számolt be: „Több mint 100 trópusi és szubtrópusi ország tett már jelentést a dengue láz járványos kitöréseiről, és minden évben több tízmillió esetet vesznek nyilvántartásba — a fertőzöttek 95 százaléka gyermek.”

Még nincs tisztázva, hogy mikor ismerték fel először a világon a dengue lázat. Egy 1779-es kairói tudósítás beszél a „térdlázról”, mely tulajdonképpen a dengue lázra utalhat. Azóta a világ minden tájáról érkeznek beszámolók a dengue lázról. A dengue láz — mely Délkelet-Ázsiából indult el — főleg a II. világháború óta van jelentős hatással az emberek egészségi állapotára. A vírus sok fajtája kezdett elterjedni, és ez vezetett a veszélyesebb, vérzéssel járó változat kialakulásához. A WHO egyik kiadványa ezt írja: „A vérzéses láz első igazi kitörését Ázsiában, Manila városában ismerték fel 1954-ben.” Ezután más országokban, nevezetesen Thaiföldön, Vietnamban, Malajziában és a környező területeken jelentkezett a betegség. Délkelet-Ázsiában ezek során a korai kitörések során a megbetegedések 10-50 százaléka volt végzetes kimenetelű, ám amint többet megtudtak erről a betegségről, ezek az arányok csökkentek.

Az 1960-as évektől elhanyagolták a vírust hordozó szúnyogok irtását, és ez hozzájárult a dengue láz robbanásszerű elterjedéséhez. Ahogy terjedt a dengue láz, úgy terjedt a DHF is. 1970 előtt csupán 9 országban volt járvány, 1995-re azonban ez a számadat 41-re emelkedett. A WHO becslése szerint évente 500 000 DHF-ben szenvedőnek van szüksége kórházi kezelésre.

Bár ez a betegség a trópusi területeken kívül nem nagyon ismert, volt már rá eset, hogy azok az utazók, akik olyan területekre mentek, ahol ki voltak téve a veszélynek, hogy megkapják a betegséget, megfertőződtek, és hazavitték magukkal ezt a betegséget. Például az 1996-os év vége felé a The New York Times beszámolt arról, hogy dengue lázas eseteket fedeztek fel az Egyesült Államokban: Massachusetts, New York, Oregon és Texas államban.

A DHF rendkívüli veszélyei

Amint azt korábban már megjegyeztük, a DHF a dengue láznak az életet veszélyeztető fajtája. A DHF egyik veszélye, hogy az emberek azzal a gondolattal áltatják magukat, hogy ez a betegség nem is olyan komoly. Sokan összetévesztik az influenzával. A halogatott cselekvés azonban előidézheti, hogy a betegség a súlyosabb stádiumába lépjen — ekkor a vérlemezkeszám drasztikusan lecsökken, megindul a vérzés (belső vérzés vagy az íny, az orr, illetve a bőr vérzése), a vérnyomás pedig leesik. A beteg még el is ájulhat. Mire a család ráeszmél az állapot súlyosságára, a beteg már a sokkos állapot felé tart. Sürgősen kórházba viszik. Az orvosok ott megállapítják, hogy a beteg már keringési elégtelenségben szenved. A kritikus helyzet miatt intravénás folyadékpótlót rendelnek el.

Családod megvédése

Mit lehet tenni e betegség hatásainak csökkentésére? Ha a család olyan területen él, ahol a dengue láz elterjedt, és az egyik családtagnak több mint egy napig tartó, magas láza van, a család bölcsen tenné, ha orvoshoz fordulna. Ez különösen akkor fontos, ha a betegnél más, dengue lázra utaló tünetek is jelentkeznek: bőrkiütés vagy izom- és ízületi fájdalmak és fájdalom a szem mögött.

Az orvos talán vérvizsgálatot végez. A vérzés nélküli dengue láznál lehet, hogy csak egyszerű kezelésre van szükség. Ha azonban a vizsgálat DHF-re utal, az orvos valószínűleg folyadékkezelést fog javallni. E kezelés során szájon át adhatják be a betegnek a folyadékpótló oldatokat — olyanokat, amelyeket a hasmenéses betegeknél alkalmaznak —, kritikusabb helyzetekben viszont intravénásan adják be a folyadékpótlót, például a Ringer-oldatot, sóoldatokat vagy más oldatokat. A sokkos esetek kezelésekor az orvos bizonyos gyógyszereket írhat elő, hogy ezzel segítsen emelni a vérnyomást és helyreállítani a vérlemezkeszintet.

Komoly vérzés esetén az orvosok hajlamosak lehetnek vértranszfúziót javasolni. Egyesek gyorsan, anélkül javasolhatják ezt a lehetőséget, hogy fontolóra vennének más lehetőségeket is. De azon kívül, hogy a vértranszfúzió ellentétben van Isten törvényével, általában nincs is rá szükség (Cselekedetek 15:29). A tapasztalatok szerint a kezelés legfontosabb tényezője az, hogy már a betegség kezdetétől fogva folyadékokkal végzett, gondos kezelésben részesüljön a beteg. Ha a beteg és az orvos együttműködnek ebben, az segíthet kiküszöbölni a vértranszfúzió kapcsán felmerülő nézeteltéréseket. Mindez a gyors cselekvés fontosságát hangsúlyozza, ha egy személy DHF-re gyanakszik. (Lásd a „Mik a tünetek?” című bekeretezett részt.)

Óvintézkedések

A dengue vírus egyik fő hordozója az Aedes aegypti nevű szúnyog. Ez a faj a világ trópusi és szubtrópusi területein terjedt el. (Lásd a fenti térképet.) Az Aedes aegypti szúnyog a sűrűn lakott területeken tenyészik. A betegség leküzdésének egyik kulcstényezője, ha irtjuk ezt a szúnyogot.

Nem könnyű ennek a szúnyognak a világméretű irtása. Több dolgot is megtehetsz azonban, hogy otthonod környékén lecsökkentsd a kockázatot. A nőstény szúnyog a vízbe rakja le petéit. A lárva bármilyen víztartályban fejlődni tud, amelyben körülbelül egy hétig áll a víz — ilyen tartályok lehetnek például az elhagyott gumiabroncsok, eldobott konzervdobozok, üvegek vagy felnyitott kókuszdióhéjak. Ha megszabadulsz ezektől a tárolóktól, azzal megsemmisíted a szúnyog tenyészhelyeit. Ezenkívül ajánlatos lefordítani a vödröket, illetve csónakokat. Az is segít, ha eltávolítod az állott vizet a csatornákból. Érdekes, hogy az 1997/98-as tanév kezdetén a Fülöp-szigeteki Egészségügyi Minisztérium ebből az okból kifolyólag ellenezte a virágcserepek használatát az osztálytermekben.

Ha valaki otthon kapja meg a dengue lázat, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy azt a személyt ne csípje meg egy másik szúnyog is, amely átviheti másokra a fertőzést. Védelem lehet egy olyan épület, amely jól fel van szerelve szúnyoghálóval, vagy amely légkondicionált.

Mit mondhatunk az oltásról? Jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő oltóanyag. Folynak a kutatások a kifejlesztésére, de bonyolítja a munkát, hogy a teljes védelem megkívánná, hogy az immunitás a dengue láz mind a négy fajtájára kiterjedjen. Ha csupán egyetlen típus ellen van oltóanyag, az valójában megnövelheti a DHF kockázatát. A kutatók remélik, hogy öt-tíz éven belül talán lesz majd hatásos oltóanyag.

Néhány kutató egy másik megoldással próbálkozik. Azt remélik, hogy a génsebészettel megakadályozhatják, hogy a dengue vírus szaporodjon a szúnyog nyálában. Ha ez az eljárás a terveknek megfelelően fog működni, akkor ezek a génsebészet által megváltoztatott szúnyogok az utódaiknak át fogják örökíteni a dengue vírussal szembeni ellenállást. Bár némi előmenetelt már elértek ezen a téren, majd meglátjuk, mennyire lesz sikeres a módszer.

Jelenleg valószínűtlennek tűnik a dengue láz teljes felszámolása. De ha gyakorlatias óvintézkedéseket teszel, az mind neked, mind pedig a szeretteidnek segíthet, hogy elkerüljétek a csípés okozta dengue láz életet veszélyeztető komplikációit.

[Kiemelt rész a 22. oldalon]

Mik a tünetek?

A dengue láz és a vérzéses dengue láz (DHF) tünetei

• Hirtelen fellépő, magas láz

• Gyötrő fejfájása

• Fájdalom a szem mögött

• Ízületi és izomfájdalom

• Duzzadt nyirokcsomók

• Bőrkiütések

• Kimerültség

Inkább a DHF jellegzetességei

• Ájulás

• Bőrvérzés

• Általános vérzés

• Hideg, nedves bőr

• Nyugtalanság

• Sokkos állapot gyenge pulzussal (dengue sokk tünetegyüttes)

Haladéktalanul keresd fel az orvost, ha észleled a tüneteket. A gyermekek különösen ki vannak téve a kockázatnak.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 23. oldalon]

Tanácsok utazóknak

A trópusi övezetekbe utazók néha megfertőződnek a dengue lázzal, a vérzéses dengue lázban azonban sokkal ritkábban betegszenek meg, mivel a betegségnek ez a komolyabb formája általában akkor alakul ki, ha már másodjára kapja meg valaki a dengue lázat. Íme néhány biztonsági tanács az utazóknak:

• Viselj hosszú ujjú inget és hosszúnadrágot

• Használj szúnyogriasztó szert

• Maradj távol a sűrűn lakott területektől

• Olyan helyen szállj meg, ahol be tudod zárni az ablakot, és meg tudod tenni, hogy nem engeded be a szúnyogokat

• Ha a hazatérés után lázasodsz be, mondd el az orvosnak, hol voltál

[Térkép/kép a 23. oldalon]

Területek, ahol mostanában dengueláz-fertőzés volt

Területek, amelyek ki vannak téve a dengueláz-járvány kockázatának

A dengue lázat hordozó „Aedes aegypti” szúnyog elterjedési területe

[Forrásjelzés]

Forrás: Centers for Disease Control and Prevention, 1997

© Dr. Leonard E. Munstermann/Fran Heyl Associates, NYC

[Képek a 24. oldalon]

Lehetséges tenyészhelyek: 1. elhagyott gumiabroncsok, 2. esőcsatornák, 3. virágcserepek, 4. vödrök vagy egyéb tárolók, 5. eldobott konzervdobozok, 6. hordók

[Kép forrásának jelzése a 21. oldalon]

© Dr. Leonard E. Munstermann/Fran Heyl Associates, NYC