Figyeljük a világot
Veszélyben az óceánok
Hatvanöt ország több mint ezerhatszáz óceánkutatója és környezetvédelemmel foglalkozó biológusa támogat egy olyan, „tettekre ösztönző felhívást”, mely az óceánok további károsodástól való védelmét célozza — számol be a The Journal of Commerce. „A tengerek valódi bajban vannak, méghozzá sokkal nagyobban, mint ahogy korábban gondoltuk” — mondja Elliot Norse tengerökológus. Ennek egyik példájaként a Mexikói-öbölben lévő, halálövezetként ismert, 18 000 négyzetkilométer nagyságú óceánrészt említik. Ahogy a neve is sejteti, a halálzónából hiányoznak a halak, a rákok és a tengeri állatvilág legtöbb más egyede is. A tudósok a baj okát a nagy algapopulációra vezetik vissza. Ezek az algák abból a tápanyagban gazdag víztöbbletből táplálkoznak, melyet a Mississippi visz a tengerbe. Amikor az algák elpusztulnak, lehullanak az óceán fenekére. Amint a baktériumok elkezdik lebontani az elpusztult algákat, elhasználják az összes oxigént az óceánfenéken. Dr. Nancy Rabalais óceánkutató ezt mondja: „Végül minden elpusztul, ami nem tudja elhagyni az óceán fenekét.”
Szervdonorok
Akarod, hogy mások igényt tartsanak szerveidre, amikor meghalsz? Ezzel a kérdéssel néz szembe sok brazíliai, amióta egy új törvény érvénybe lépett 1998. január 1-jén. A törvény kijelenti, hogy minden 18 év feletti brazíliai automatikusan szervdonorrá válik, hacsak nem ír alá egy nyilatkozatot, amelyben kéri, hogy tegyenek vele kivételt. De „sok jel arra utal, hogy a brazíliaiak jobban szeretnék, ha egyben hagynák őket a haláluk után — számol be a The Miami Herald című újság. — Az utóbbi hat hónapban négy jogosítványt szerző személyből három visszautasította, hogy szervdonor legyen.” Miért? Néhányan attól tartanak, hogy az orvosokra nyomást gyakorolhatnak mások, hogy idő előtt agyhalált állapítsanak meg a betegnél azért, hogy hozzáférhetőek legyenek a beteg szervei.
A jövendőmondók rossz éve
Németországban a jövendőmondók csaknem teljes „vaksággal” voltak megverve 1997-ben — számol be a frankfurti Nassauische Neue Presse című újság. Abból a körülbelül 70 jóslatból, melyet a Gesellschaft zur Untersuchung von Parawissenschaften (GWUP) elemzett, egy sem vált valóra. 1997 igazán meglepő eseményei rejtve maradtak a látnokok előtt. Például egyetlen jós sem jövendölte meg Diana hercegnő hirtelen halálát. Sok jövendőmondó annyira óvatossá vált, hogy csak az események alakulását próbálja megjósolni, például a gazdasági és politikai nehézségeket. Ezek „olyan dolgok, melyeket az újságolvasók amúgy is kitalálnának” — mondja Edgar Wunder, a GWUP munkatársa.
Nagy kockázattal járó szex
1994 és 1996 között az egyesült államokbeli Rhode Island Hospital és a Boston City Hospital kutatói megkérdeztek 203 HIV-fertőzött beteget szexuális életéről. Mit mutatott a vizsgálat? „Tíz HIV-fertőzött személyből négy nem hozta szexpartnere tudomására állapotát, és ezeknek kétharmada nem mindig használt óvszert” — számol be a The New York Times című újság. A kutatók szerint gyakori, hogy nem tájékoztatják a társat a HIV-fertőzésről. „Nem az ismerettel van a baj — mondja dr. Michael Stein, a providence-i (Rhode Island) Brown University Medical School munkatársa. — Az emberek megértik, milyen kockázattal jár a HIV-vírus átadása. Tudják ezeket a dolgokat. Ez a személyes felelősségérzet kérdése.”
Elhízás és szívbetegség
„Az lehet a felnőttkori CAD [koszorúér-betegség] megelőzésének a leghatásosabb stratégiája, ha megelőzik a gyermekkori elhízást” — számol be a The Journal of the American Medical Association. Az egészségügyi tisztviselők bizonyos ideje tudják már, hogy a gyermekkori elhízás növeli a magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség, hiperlipémia (a vér zsírtartalmának rendkívüli megnövekedése), koszorúér-betegség és más krónikus betegségek kockázatát. Bár az orvosok javasolják a zsírfogyasztás korlátozását és a rendszeres testmozgás elkezdését, az a hír járja, hogy az észak-amerikaiak egyharmada túlsúlyos vagy elhízott. „Mennyi adatra van szükségünk ahhoz, hogy társadalmi szinten a tettek mezejére lépjünk az elhízás megelőzéséért azáltal, hogy jobb étkezési és testmozgási szokásokat csepegtetünk gyermekeinkbe? — kérdezi Linda Van Horn a chicagói Northwestern University Medical School munkatársa. — Mérhetetlen előnyökkel járna, ha ezt megtennénk. Ha nem foglalkoznak az elhízással, előre megjósolhatók azok a szív- és érrendszeri következmények, melyek megnyomorítják az embert, és amelyeknek drága a kezelésük.” A The New England Journal of Medicine-ben megjelent, újabb keletű vizsgálat eredményei azonban azt jelzik, hogy az elhízás nem veszélyezteti olyan nagyon az egészséget. Ez a vizsgálat azt mutatja, hogy az elhízás „növeli az idő előtt bekövetkező halál valószínűségét, de nem annyira, amennyire sok orvosi szakértő gyanította” — számol be a The New York Times.
Eltűnő erdők
Mostanra eltűnt azoknak az erdőknek csaknem a kétharmada, melyek az emberi civilizáció térhódítása előtt borították a földet — mondja a Természetvédelmi Világalap (WWF). A fáradhatatlan emberi erőfeszítések ellenére, hogy figyelmeztessenek másokat a problémára, az erdőirtás ebben az évtizedben olyan mértékűvé vált, hogy sok ország hamarosan természetes erdei nélkül maradhat. A növény- és állatfajokat megtizedeli, ha kivágják az erdőket a faanyagért és szántóföldért. Ezenkívül a faégetés miatt szén-dioxid kerül a föld légkörébe, ez pedig sokak félelme szerint globális felmelegedéshez vezet. A WWF arra ösztönöz, hogy 2000-re kerüljön védelem alá a világ minden erdőfajtájának legalább 10 százaléka — számol be a londoni Guardian című újság.
Világméretű élelmiszerhiánnyal számolnak
A Johns Hopkins University egyik tanulmánya szerint „ha drámaian nem lassul le a népességnövekedés és nem nő a mezőgazdasági termelés, 2025-re nem lesz mit enni adni a világ, becslések szerinti 8 milliárd éhes szájának” — jelenti az Associated Press egyik tudósítása. A kutatók azt jósolják, hogyha a „termékenység aránya nem csökken le asszonyonként körülbelül két gyermekre”, az élelemtermelésnek 2025-re meg kell majd kétszereződnie ahhoz, hogy „elegendő egészséges és tápláló élelmük legyen” az embereknek, hogy egészségesek maradhassanak. Ehhez a nehézséghez hozzájön még a vízhiány, a föld beszennyezése, a termőréteg erózió miatti folyamatos csökkenése és az éghajlatváltozások. Már napjainkban is mintegy 18 millió ember hal éhen évente, noha elegendő táplálékot termelnek ahhoz, hogy meglegyen a betevője annak a közel 6 milliárd embernek, amely most él a földön.
Eltűnik az orinokói krokodilus
A caracasi Estampas című folyóirat szerint a venezuelai Orinoco folyó krokodilusai veszélyben vannak. Az állatokra 1930 óta vadásznak a bőrükért. Abban az időben „a krokodilusfélék populációja Venezuelában nagyobb volt, mint az embereké” — jelenti ki a folyóirat. De 1931 és 1934 között csaknem 1,5 millió kilogramm krokodilusbőrt exportáltak, és ez legalább 4,5 millió krokodilust jelent. 1950-re a „szüntelen vadászat sok éve után” a krokodiluspopuláció annyira megcsappant, hogy „csak” 30 000 kilogramm bőrt tudtak exportálni. Mára kevesebb mint 3000 orinokói krokodilus maradt, s a szakértők azt mondják, hogy 312 további venezuelai állatfajjal együtt a kipusztulás fenyegeti az emberek miatt.
Lenyűgöző erejű csillag
A Hubble-űrtávcső egyik újabb képe további bizonyítéka annak, hogy galaxisunkban az egyik csillag a „fényes kék változó”-nak nevezett ritka csillagfajtához tartozik. A csillagászok szerint a fényes csillagnak és a körülötte lévő ködnek olyan a formája, mint egy fegyvernek, így hát Pisztolynak nevezték el. A becslések szerint a Napunknál a Pisztoly legalább 60-szor nagyobb tömegű és csaknem 10 milliószor akkora teljesítményű. Ez lehet „a legerősebben sugárzó csillag az égen” — mondja a Science News című folyóirat. De a környező por miatt a csillag helyét csak infravörös tartományban fényképező műszerekkel lehet megállapítani. Ez a magyarázat arra, hogy a Földtől 25 000 fényévnyire lévő Pisztolyt miért nem fedezték fel az 1990-es évek elejéig. Ebből a csillagfajtából még csak hat másikat fedeztek fel galaxisunkban.
Vezetés és telefonálás — veszélyes kombináció
Azok az autóvezetők, akik telefonálnak a volánnál, súlyos hibákat követhetnek el, anélkül hogy tudatában lennének. Erre a következtetésre jutottak egy kísérlet kapcsán, melyet az Allgemeiner Deutscher Automobil Club megbízásából végeztek el. Arra kérték a vezetőket, hogy háromszor végezzék el a kísérletet: egyszer úgy, hogy nem telefonálnak, két másik alkalommal pedig telefonálás közben — először kihangosítóval, másodszor pedig úgy, hogy kezükben fogják a telefont. Mennyire szerepeltek jól a kísérletre felkért vezetők? A nem telefonáló vezetők átlagosan 0,5 hibát követtek el a fékezésben és a saját sáv tartásában, akik kihangosítót használtak, azok 5,9-et, azok a vezetők pedig, akik kezükben fogták a telefont, 14,6-ot. Így hát a tanulmány azt a következtetést vonta le, hogy kézben fogni a telefont vezetés közben „jelentős mértékben veszélyezteti a biztonságot” — számol be a Süddeutsche Zeitung című újság.