Ismétlődő túlterhelés okozta sérülések — Amit tudnod kell ezekről
AZ ÉBREDJETEK! BRAZÍLIAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL
MARCELO, egy 24 éves, Brazíliában élő szobafestő csaknem minden reggel gépiesen felrakta az óráját a csuklójára, és a bőrszíjat körbetekerte a csuklóján. De ez alkalommal nehezen ment a szíjak összecsatolása. Ekkor megnézte a csuklóját, és észrevette, mi a gond. Annyira fel volt dagadva, hogy az óraszíj nem érte körbe.
Idővel már a fésű vagy a fogkefe tartása is fájdalmat idézett elő a kezében. Ezért Marcelo felkereste az orvost. Miután az orvos megvizsgálta Marcelót, és megtudta, hogy két éve kaparóval dolgozik, valamint vakolással és falfestéssel foglalkozik, ezt mondta neki: „A fájdalom, melyet érez, a munkájával van összefüggésben. Ismétlődő túlterhelés okozta sérülésben [RSI] szenved.”
Új betegség?
Sok személy, aki gyárban vagy irodában dolgozik, ugyanazt a diagnózist hallja, mint Marcelo. Olyan gyorsan szaporodnak az RSI-s esetek, hogy a Folha de S. Paulo nevű újság „e század vége legfőbb, munkával összefüggő betegségének” nevezte. Nem csoda, hogy sokan azt a következtetést vonják le, hogy az RSI bizonyára egy újabb modern kori betegség. De tényleg az?
Tulajdonképpen, ha Marcelo a XVIII. század elején élt volna Európában, az orvosok talán felismerik a tüneteit. Természetesen ezt a bajt nem ezen a néven ismerték akkoriban. Az olasz orvos, Bernardino Ramazzini csuklóban fellépő ínhüvelygyulladásnak (gyulladás az ínben és a körülötte lévő hüvelyben), s a „másolók és a közjegyzők” betegségének nevezte. Azoktól az ismétlődő mozdulatoktól, melyeket e foglalkozások megköveteltek, a hivatalnokoknál kialakult a XVIII. századi változata az RSI-nek. De a század végére csökkent azoknak a munkásoknak a száma, akik RSI-ben szenvedtek. Miért?
Az RSI-s esetek száma csökkent, majd növekedett
Ramazzini napjaiban a hivatalnokok az úgynevezett ipari korszak előtti időben éltek. Azokban a napokban az emberek hosszú órákat dolgoztak gépek segítsége nélkül. Munkájuk ismétlődő mozdulatokat és állandó figyelmet követelt. Ennek az RSI-féle bajok lettek a következményei.
A XVIII. század végére azonban Európa az ipari korszakba lépett, s az emberi erőt felváltotta a gépek ereje. Ekkor az ember lett az úr, s hagyta, hogy a gépek végezzék el az ismétlődő munkákat. Egy orvos, aki tanulmányozta az RSI történetét, azt a következtetést vonta le, hogy ez a változás csökkenthette az RSI előfordulását a munkások között.
Igaz, az ipari korszak idején emelkedett az üzemi balesetek száma, a gyári munkások között pedig gyakrabban fordultak elő foglalkozásból eredő betegségek. Ám az orvosi irodalom, mely azzal az idővel foglalkozik, csak meghatározott csoportokkal kapcsolatban említ meg RSI-s eseteket. A XIX. századi zongoristáknak és hegedűsöknek például íngyulladásuk volt a felkarjukban, a teniszezőknek pedig teniszkönyökük lett, vagyis begyulladtak a könyöküknél lévő inaik.
Századunkban azonban visszatért a munkával összefüggő RSI. Miért? Ennek egyik oka, hogy gyakran az egyre hatékonyabb gépek mondják meg az embernek, mit tegyen és milyen gyorsan. Ez a szerepcsere elégedetlenné teszi a munkásokat, s egészségi gondokhoz vezet. A munkások hosszú órákon át olyan munkát végeznek, mely gyakran arra kényszeríti őket, hogy ismétlődő mozdulatokat tegyenek, s amelyek állandó figyelmet igényelnek. A következmény? Az RSI olyan egészségi problémává vált, amelyre most az egyesült államokbeli és brazíliai dolgozók — hogy csak két országot említsünk — munkával összefüggő betegségeinek több mint 50 százalékát lehet visszavezetni.
Okok és érintett szakmák
Az RSI legfőbb oka, hogy sok munka gyors, ismétlődő mozdulatokat kíván. Sajnos a munkásoknak gyakran nem marad más választásuk, mint hogy olyan munkákhoz ragaszkodjanak, melyek talán tönkreteszik egészségüket. Sokan tudnak együtt érezni azzal a brazíliai asszonnyal, aki egy autógyárban dolgozott, s kevesebb mint egy perc alatt össze kellett szerelnie egy rádiót. Egy másik munkásnő olyan teszteket végzett, melynek során óránként 63 berendezésre kellett ráütnie egy gumikalapáccsal — számol be a Folha de S. Paulo nevű újság. Mindkét asszony fájdalmat kezdett érezni a felkarjában, s később elbocsátották őket RSI okozta munkaképtelenség miatt.
Az olyan erőkifejtések, melyek túlságosan igénybe veszik az izmokat (például nehéz zsákok cipelése), valamint a statikus erőkifejtések (vagyis az, hogy valaki az izmok megfeszítésével a test egyes részeit fix helyzetben tartja) szintén RSI-t idéznek elő. Az ilyen tevékenységek különösen akkor okozhatnak bántalmakat, ha valaki kényelmetlen testhelyzetben dolgozik.
A kutatók többek között a következő munkákat végző személyeket sorolják azok közé, akik különösen hajlamosak az RSI-re: fémmunkások, bankhivatalnokok, billentyűzethasználók, telefonkezelők, bevásárlóközponti pénztárosok, pincérek, szobafestők, játék-összeszerelők, varrónők, fodrászok, kötők, cukornádvágók és egyéb kétkezi munkákat végző személyek.
Nem csupán mozdulatokról van szó
Bár a legtöbb ember azt gondolja, hogy egyedül az ismétlődő mozdulatokat igénylő munkák váltanak ki RSI-t, a szakemberek, akik részt vettek az Első Nemzetközi RSI-szemináriumon Brazília fővárosában, Brasíliában, hangsúlyozták, hogy ennél többről van szó.
Dr. Wanderley Codo, aki elmegyógyászati és munkaügyi tanácsadó a Brasíliai Egyetemen, elmagyarázta: „Az egyik tényező, mely szorosan kapcsolódik a betegséghez az a mód, ahogy megszervezik a munkát — milyen feladatok vannak, milyen a főnök-beosztott kapcsolat, milyen a vállalatnál ténylegesen uralkodó légkör, mennyire van a dolgozónak beleszólása a dolgokba, és milyen a szokásos munkamenet.”
Az RSI-szemináriumon részt vevő más orvosszakértők is hangsúlyozták, hogy kapcsolat van a betegség és aközött, ahogyan a munkahelyen megszervezik a dolgokat. Azt mondták, hogy az új technikák egyik árnyoldala, hogy a munka megszervezésének olyan formáihoz vezetnek, melyekben a dolgozónak egyáltalán nem lehet véleménye a munkájával kapcsolatban — s ez hozzájárul ahhoz, hogy RSI-je legyen.
Az elmúlt évtizedekben egyes munkások úgy tudták ismétlődő mozdulatokkal végezni munkájukat, hogy nem alakult ki náluk RSI, mivel az, ahogy a munkát megszervezik és kivitelezik, szoros kapcsolatban áll az RSI-vel — erre a következtetésre jut néhány szakember is.
A fájdalom azonosítása
Tartsd elmédben, hogy az RSI nem egyetlen betegségre, hanem a betegségek egy csoportjára utal. E csoport összes betegsége az izmokat, inakat, ízületeket és szalagokat érinti, különösen azokat, melyek a felső végtagokban vannak. Mivel az RSI a betegségek egy csoportjára utal, ebből következik, hogy különféle jelei és tünetei vannak. A tünetek talán nem egyértelműek, és esetleg nem lehet azonnal meghatározni a kapcsolatot az okok és a tünetek között. Figyeld meg a következő, fontosabb jeleket.
Egyik jel, hogy az illető nehéznek érzi az érintett testrészt (például a vállát és/vagy a karját), s kellemetlen érzései vannak itt, majd ez állandó fájdalommá és zsibadásszerű érzéssé alakul át. Ezenkívül csomócskák, vagyis kis dudorok jelenhetnek meg a bőr alatt. Az előrehaladottabb RSI-nél a duzzanat és a fájdalom olyan súlyossá válhat, hogy a személy nem képes olyan egyszerű feladatokat sem elvégezni, mint a fésülködés és a fogmosás. Ha nem kezelik, az RSI még alaki rendellenességekhez és rokkantsághoz is vezethet.
Harc az RSI-vel
Ha jelenlegi munkád ismétlődő mozdulatokat tesz szükségessé, és már észreveszed magadon az RSI jeleit, igénybe vehetnéd a munkahelyeden lévő orvosi szolgáltatást. Ha ez nem lehetséges, talán felkereshetsz egy orvosi rendelőt, ahol egy ortopéd szakorvos megállapíthatja a betegségedet, s megteheti a szükséges lépéseket, hogy segítsen neked. Sokkal nagyobb esélyed van arra, hogy javuljon az állapotod, ha a betegség korai szakaszaiban odafigyelsz az RSI-re.
Egy másik fontos mód, ahogyan harcolni lehet az RSI ellen, ha figyelnek az ergonómiára. Mi az ergonómia? A szó meghatározása: „alkalmazott tudomány, mely az ember által használt tárgyak megtervezésével és kialakításával foglalkozik, annak érdekében, hogy az ember és a tárgyak a leghatékonyabb és legbiztonságosabb kölcsönhatásban legyenek egymással.”
Ezért az ergonómia azt jelenti, hogy a munkahely ugyanúgy alkalmazkodik az emberhez, mint az ember a munkahelyéhez. Ez azonban többet jelent annál, hogy javítanak a billentyűzet vagy a kalapács formáján. Azt is magában foglalja, hogy gondolnak a dolgozó értelmi és érzelmi szükségleteire. Hogy ezt elérjék, az ergonómiában „felhasználják azokat az adatokat, információkat és ismereteket, melyek az összes érintett tudományágtól származnak, [és] erőfeszítéseket tesznek, hogy új és széles körű ismeretre tegyenek szert az emberről és annak munkájáról” — mondja dr. Ingeborg Sell ergonómus.
Igaz, a munkahely ergonómiájának a megváltoztatása talán kívül esik a legtöbb dolgozó hatáskörén, de ahogy az orvosszakértők a brasíliai RSI-szemináriumon elmagyarázták, ez nem így van a „részvételi ergonómiával”. Mit jelent a részvételi ergonómia?
A munkáltató, aki támogatja a részvételi ergonómiát a munkahelyen, figyelembe veszi a dolgozó véleményét. Ösztönzi a dolgozót, hogy vegyen részt annak megállapításában, miként lehetne javítani a munkahelyi környezetén. Az ilyen munkaadók támogatni fogják azt is, hogy a vállalaton belül legyen egy RSI-bizottság, mely néhány dolgozóból és a vezetőségből áll. Ez a csoport gondosan ügyel arra, hogy megőrizzék a biztonságos és kellemes munkakörnyezetet a munkahelyen. Szembeszáll az RSI okaival, előmozdítja a megelőzést, valamint meghatározza, milyen kötelezettségei vannak a munkaadónak és a munkavállalóknak abban, hogy a vállalaton belül megfékezzék vagy akár véget is vessenek az RSI-s eseteknek.
Megelőzés otthon és a munkahelyen
Az RSI megelőzése otthon kezdődik. Mit tehetsz? Amikor felébredsz, utánozd a kutyádat vagy a macskádat. Figyeld meg kedvenc háziállatod, hogyan nyújtóztatja meg izmait, mielőtt nekivág az új napnak. Te is ugyanezt tedd. S ha már reggel csinálod, ismételd meg ezeket a nyújtózásokat néhányszor a nap folyamán. Ez lényeges ahhoz, hogy egészségesnek őrizd meg a csontjaidat és az izmaidat. Végezz néhány testgyakorlatot, hogy bemelegítsd az izmaidat. Ez felgyorsítja a vérkeringést, s több oxigént juttat az izmaidnak a feladataik elvégzéséhez. Természetesen ez a lépés még fontosabb, ha hideg van, valamint sportolás előtt. Végezz néhány testgyakorlatot, amely konkrétan azokat az izmokat erősíti, melyeket leginkább igénybe veszel. Az erősebb izmok segítenek, hogy a munkahelyeden elvégezd a szükséges feladataidat.
Ezeken az otthoni intézkedéseken kívül szükség van egy megelőző programra a munkahelyeden is. A munkaadó megelőzheti az RSI-gondokat a munkásai között, ha olyan időtervet készít, melyben időt hagy a szünetekre, vagy gondoskodik változásokról, vagyis arról, hogy a dolgozók felváltva végezhessenek különféle munkákat.
Az RSI megelőzésének egy másik oldala, hogy ellátják a dolgozót megfelelő szerszámokkal. Ez többek között megfelelő magasságú íróasztalokat és székeket foglalhat magában, valamint könyökvédőket, fúrókat és fogókat, melyek nem tesznek szükségessé nagy kézi erőkifejtést, felhasználóbarát számítógép-billentyűzeteket, a nehéz eszközöknél pedig rezgéscsillapítókat, hogy megakadályozzák a túlzott rezgést.
A bevezetőben említett Marcelo ezek közül a javaslatok közül sokat átültetett a gyakorlatba. Ez, azzal az orvosi kezeléssel együtt, amelyet kapott, megszüntette az RSI-tüneteket, melyek jelentkeztek nála. Lehetséges, hogy meggyógyul. Nem kétséges, hogy az RSI elleni harchoz személyes erőfeszítésre és szervezési változtatásokra van szükség, de mivel nő a munkahelyeken az RSI-s betegek száma, ezeknek a változtatásoknak a haszna nagyobbnak bizonyulhat, mint az ára.
[Kiemelt rész a 17. oldalon]
Az RSI a zenészek között
Az ismétlődő túlterhelés okozta sérülés (RSI) gyakori a hivatásos zenészek között. Egy tanulmány szerint, melyet 1986-ban adtak közre, nyolc európai szimfonikus zenekarban az összes zenész fele RSI-ben szenvedett. A XIX. században a betegséget a zenészek görcsének nevezték. Az első nyilvántartott esetek között volt Robert Schumann. Az RSI arra kényszerítette, hogy hagyja abba a zongorázást, és a zeneszerzésre összpontosítson.
[Kiemelt rész a 17. oldalon]
Tényezők, melyek hozzájárulnak az RSI kialakulásához
1. Rossz testtartás
2. Hosszú órákon át végzett munka
3. Stressz a munkahelyen
4. Korábbi sérülések az izomzatban és az inakban
5. Elégedetlenség a munkával
6. Ha valaki hidegnek van kitéve
[Kiemelt rész a 18. oldalon]
Az RSI megelőzése
AMIT KERÜLNI KELL:
1. Nehéz tárgyak tartása hosszú ideig
2. Túl nagy súly nehezedjen az ízületekre
3. Sokáig tartani a kart a szív szintjénél magasabban
4. Kényelmetlen testtartásban dolgozni
AMIT TENNI KELL:
1. Felváltva használni a karokat a feladatok elvégzésénél — még a könnyűeknél is
2. A nap folyamán egymás után különböző feladatokat beütemezni
[Kép forrásának jelzése a 16. oldalon]
16. és 17. oldal: The Complete Encyclopedia of Illustration/J. G. Heck