Fiatalok kérdezik:

Hogyan lehet udvarolni a nagy távolság ellenére?

„Épp a szállodájába kísértem vissza a küldöttek egy csoportját, mely részt vett Jehova Tanúi nemzetközi kongresszusán. Hazafelé készültem, de ekkor egy másik csoport ment el mellettem. Ezért megálltam beszélgetni, és találkoztam Odette-tel. A hét folyamán újból összefutottunk. Elhatároztuk, hogy levelezni fogunk, s miután levélben több évig ismerkedtünk, udvarolni kezdtem neki” (Tony).

A VILÁG kisebb lett. Az utóbbi évtizedekben az olcsó légi utazás kifejlesztése, a világméretű telefonhálózat, a gyors postai kézbesítés és az Internet új utat nyitott ahhoz, hogy romantikus kapcsolatok szövődhessenek. Ezenkívül az olyan udvarlás gondolata, amikor nagy távolságot kell áthidalni, több száz vagy akár több ezer kilométert is, sok szempontból vonzónak tűnhet — különösen, ha valakinek a saját hazájában látszólag korlátozott esélye van arra, hogy megházasodjon.

Néhány pár esetében áldásosnak bizonyult az olyan udvarlás, melyben a feleket nagy távolság választotta el egymástól. „Tizenhat éve vagyunk boldog házasok” — mondja Tony. Némelyek még úgy is érvelhetnek, hogy az olyan udvarlásnak, mely egymástól távol élő személyek között alakul ki, az az előnye, hogy lehetővé teszi a pároknak egymás megismerését, mégpedig úgy, hogy nem vakítja el őket a másik külső vonzereje. Ám bármi legyen is az olyan romantikus kapcsolat előnye, mely nagy távolságban élő személyek között szövődik, az effajta kapcsolattal néhány szokatlan nehézség is jár.

Megismerni egymást

A legjobb, ha a lehető legtöbbet megtudod arról a személyről, akivel a házasságkötést fontolgatod. De egy férj, akinek Frank a neve, a saját tapasztalata alapján azt mondja, hogy „nem könnyű megismerni a valódi személyt, »a szívnek elrejtett emberét«” (1Péter 3:4). Egy másik keresztény, Doug, aki nagyon távol élt attól, akinek udvarolt, beismeri: „Visszatekintve rájövök, hogy nem ismertük egymást valami jól.”

Tényleg lehetséges megismerni valakit, aki több száz vagy több ezer kilométerre lakik? Igen, de lehet, hogy rendkívüli erőfeszítés kell hozzá. „Nem volt pénzünk arra, hogy telefonáljunk, ezért hetente egyszer írtunk egymásnak” — mondja Doug. Joanne és Frank azonban nem érezte elégnek a levélírást. „Eleinte leveleztünk és telefonáltunk — mondja Joanne. — Majd Frank küldött nekem egy kis magnót. Minden héten új felvételt készítettünk.”

Az őszinteség az egyetlen út

A kommunikáció bármelyik formáját alkalmazzátok is, fontos az őszinteség. „Ha hazudsz, később ki fog derülni, és érinteni fogja a kapcsolatot — jegyzi meg egy keresztény feleség, Eszter. — Legyetek őszinték egymással. Légy őszinte magaddal. Ne hagyd figyelmen kívül azt, ha valamivel nem értesz egyet. Beszéljetek róla.” Pál apostol jó tanácsot ad: „szóljatok igazságot, kiki az ő felebarátjával” (Efézus 4:25; vesd össze: Zsidók 13:18).

Mi tartozik azok közé a kérdések közé, amelyekről feltétlenül beszélnetek kell? Minden udvarló párnak beszélnie kell például a célokról, gyermekekről, pénzügyekről és egészségről. De vannak olyan kérdések is, melyek talán különleges figyelmet igényelnek. Például egyikőtöknek — vagy mindkettőtöknek — el kell majd költöznie, ha összeházasodtok. Hajlandó és képes vagy erre mind szellemileg, mind érzelmileg? Honnan tudod? Költöztél már korábban, vagy voltál már távol a családodtól hosszabb időszakokig? Joanne jövendőbelije azt szerette volna, ha mindketten önkéntes munkásként szolgálnak e folyóirat kiadóinak, a Watch Tower Societynak a főhivatalában. „Megkérdezte tőlem, tudnék-e élni egy kis szobában, és úgy, hogy csak kevés pénzünk van — emlékszik vissza Joanne. — Ezt alaposan meg kellett tárgyalnunk.”

Ha az udvarlás olyan személyt érint, aki nem ugyanabban az országban lakik, kész vagy alkalmazkodni egy másik kultúrához? „Már most is élvezitek egymás kultúráját nap mint nap? — kérdezi Frank. — Beszéljetek ezekről a fontos kérdésekről már a kapcsolatotok kezdetén. Minél hamarabb tisztázzátok ezt, annál jobb, mielőtt még túl sok érzelmet vagy pénzt fektetnétek a kapcsolatotokba.” Igen, egészen más nap mint nap egy másik kultúrában élni, mint turistaként néhány napot tölteni benne. Meg kell majd tanulnod egy másik nyelvet? Tudsz-e alkalmazkodni a teljesen eltérő életkörülményekhez? Másrészt elképzelhető-e, hogy a kultúra ejtett rabul, s talán nem is annyira a személy? Az ilyen vonzerő idővel valószínűleg megfakul majd. De a házasság tartósan köt egybe két embert (Máté 19:6).

Tony ezt mondja el: „Ismerek egy nőt a világ másik részéről, aki hozzáment egy Karib-tenger vidékéről származó férfihoz. De nehéznek érezte az életet a szigeten. Mindig meleg volt az idő, és megbetegedett. Az étel más volt, és hiányzott neki a családja. Ezért megpróbáltak az ő országában élni. De a férfi úgy érezte, hogy abban az országban az emberek nagyon anyagias életmódot folytatnak, s hiányzott neki az a közelség, amelyet korábban élvezett a családja és a szomszédai körében. Most már külön élnek; a férfi is, és a nő is a saját hazájában lakik. Két gyermekük nem érezheti mindkét szülő szeretetét és figyelmét.”

A házasságkötés egy olyan személlyel, aki nagyon messze lakik — talán egy másik kultúrához tartozik —, más nehézségeket is hordozhat magában. Felkészültél az utazás és a kommunikáció megnövekedett költségére? Lydia így emlékszik vissza: „Phil mindig azzal viccelt, hogy össze kell házasodnunk, mivel nagyon magas a telefonszámlája. De most az anyukámat hívom fel, és ezt kell kifizetni.” Mi lesz, ha jönnek a gyermekek? Néhányan úgy nőnek fel, hogy keveset tudnak saját rokonaikról, sőt lehet, hogy még telefonon sem tudnak beszélni velük a nyelvi különbségek miatt. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az ilyen nehézségek leküzdhetetlenek. De mindenkinek ki kell számolnia azokat a költségeket, amelyek egy ilyen házassággal járnak. (Vesd össze: Lukács 14:28.)

Milyen ő valójában?

Hogyan tudod felismerni, hogy barátod igazán egyenes és őszinte-e? „Minden jó fa jó gyümölcsöt terem” — jelenti ki a Máté 7:17. Tehát hogyan cselekszik a barátod? Tettei alátámasztják azt, amit mond? A múltja igazolja az állítólagos jövőbeli céljait? „Először egymás szellemi céljait derítettük ki — magyarázza Eszter. — Ő már nyolc éve teljes idejű evangéliumhirdető volt, s ez biztosított afelől, hogy őszinte volt, amikor azt mondta, hogy folytatni szeretné.”

De tegyük fel, hogy az udvarláskor a másik személy a jelek szerint köntörfalaz. Ne hagyd annyiban az ügyet pusztán abban reménykedve, hogy minden jóra fordul majd. Hatolj mélyebbre! Kérdezd meg: MIÉRT? Egy példabeszéd ezt mondja: „Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt” (Példabeszédek 20:5). „Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz” — figyelmeztet egy másik példabeszéd (Példabeszédek 14:15).

Szemtől szemben

De levelezés vagy telefonálás által nem tudhatsz meg mindent a másikról. Érdekes módon János apostol számos levelet írt keresztény testvéreinek. Bár ezeknek a leveleknek nagy szerepük volt abban, hogy megerősítsék a szeretet kötelékét közöttük, János ezt mondta: „Sok írni valóm volna néktek, de nem akartam papirossal és tintával, hanem reménylem, hogy elmegyek hozzátok, és szemtől szembe beszélhetünk” (2János 12). Éppen így semmi sem lehet jobb, mintha valakivel személyesen töltesz időt. Sőt gyakorlatiasságra vallana, ha egyikőtök ideiglenesen elköltözne, hogy közelebb lehessetek egymáshoz. Ez azt is lehetővé teszi a költöző személynek, hogy tapasztalja, milyen éghajlattal és életkörülményekkel találkozik majd azon a helyen, mely az új otthona lesz.

Hogyan használhatjátok ki legjobban az együtt töltött időt? Olyasmit végezzetek, ami feltárja mindkettőtök egyéniségét. Tanulmányozzátok együtt Isten Szavát. Figyeljétek meg a másikat, miközben közreműködik a gyülekezeti összejöveteleken és részt vesz a szolgálatban. Végezzetek együtt mindennapi házimunkákat, például takarítást és bevásárlást. Sokat elárulhat a másik személyről, ha látod, hogyan viselkedik a zsúfolt időbeosztás nyomása alatt.a

Időt kell tölteni a lehetséges hozzátartozókkal is. Igyekezz jó kapcsolatot kiépíteni velük. Végső soron, ha ti ketten házasságot köttök, ezek a hozzátartozók a családoddá válnak. Ismered őket? Jól kijössz velük? Joanne ezt tanácsolja: „Ha csak egy mód van rá, jó ha mindkét család találkozik egymással.” Tony ezt a további megjegyzést teszi: „Kedvesed úgy fog bánni veled, ahogy saját családjával is bánik.”

Akár úgy udvaroltok egymásnak, hogy szemtől szembe találkoztok, akár úgy, hogy telefonáltok vagy leveleztek, ne hozzatok elhamarkodott döntéseket (Példabeszédek 21:5). Ha nyilvánvalóvá válik, hogy kettőtök között egyszerűen nem lehet házasságról szó, akkor bölcsességre vallana az udvarlás befejezéséről beszélni (Példabeszédek 22:3). Másrészt viszont előfordulhat, hogy csak több időt kell fordítanotok a nyílt és őszinte gondolatcserére.

Nehéz lehet az udvarlás, ha a másik személy messze lakik, de ugyanakkor áldásos is. Mindenesetre az udvarlás nem játék. Ne siessetek el semmit. Ismerjétek meg egymást. Majd ha úgy döntötök, hogy összeházasodtok, az udvarlás olyan idő lesz, amelyet értékelni fogtok, nem pedig megbánni.

[Lábjegyzet]

[Kép a 15. oldalon]

A kapcsolatotok kezdetén feltétlenül beszélnetek kell az olyan kérdésekről, mint például a célok, gyermekek és pénzügyek