Hogyan tudjuk a legjobban kihasználni az agyunkat?
E szavak olvasása közben az agy olyan emlékeket idéz fel, amelyeket évekkel ezelőtt raktározott el, amikor először tanultunk olvasni. De ahhoz, hogy bölcsen és körültekintően mérlegelni tudjuk a tanult dolgokat, gondolkodóképességnek kellett kifejlődnie az agyunkban.
A TUDÓSOK felfedezték, hogy az agy idegsejtjei között a kapcsolatok állandóan változnak. Használat és inger nélkül az idegsejtek elhalnak, és a közöttük levő kapcsolatok megszűnnek. „Az agy a használattal fejlődik — jegyzi meg egy nemrég készült beszámoló. — Azok számára, akik aggódnak az agyuk állapota miatt, vagy szeretnék az agyukat csúcsformában tartani, a legjobb tanácsnak tűnik, hogy változatos szellemi étrenden éljenek, és sokat dolgoztassák az elméjüket.”
Az elme dolgoztatása létfontosságú
Ahhoz, hogy tisztán lássuk annak az értékét, ha sokat dolgoztatjuk az elménket, figyeljük meg, mit fedeztek fel a tudósok a kisgyermekekkel kapcsolatban. Születéskor a kisbabák normális esetben nem vakok. Egyszerűen csak ki kell fejleszteniük a látóképességüket. Eleinte csak a közeli tárgyakra tudják összpontosítani a látásukat. Később, amint kezdenek különbséget tenni azok között a képek között, amelyekről a szemük információt küld, térbeli sztereoszkópos látást fejlesztenek ki. De ha az egyik szemet bekötik a fejlődése közben, a gyermek talán úgy nő fel, hogy rosszul lát majd arra a szemére. Miért? Mivel a másik szemből származó ingerület hatása érvényesül az agy látókérgében.
A játékok, melyek felkeltik a gyermek érdeklődését, segítenek felkészíteni az agyát arra, hogy felfogja, mi zajlik körülötte.
Egy nemrégiben végzett kutatás szintén azt sugallja, hogy a zene ügyesebbé tehet a nyelvtanulásban, illetve segíthet a beilleszkedésben. Azoknak a gyermekeknek, akik külön zeneórákat vettek, jobban ment a nyelvtanulás, és a társaiknál sokkal könnyebben tanultak meg olvasni. Azok, akik együtt zenéltek másokkal, nagyobb együttműködési készséget is mutattak.
Bár az agy két féltekéből áll — a balból és a jobból —, mindkettőnek létfontosságú szerepe van. A jobb agyfélteke például általában abban segít, hogy érzéseink legyenek és felfogjuk a dallamokat. Mindamellett a két rész kapcsolatban áll egymással. Egy beszámoló megjegyzi, hogy amikor a zenét tanuló diákok elkezdték a tanulmányaikat, a zenehallgatás főleg a jobb agyféltekéjüket hozta működésbe. Három évvel később, a zeneelméletben és a zeneszerzésben való elmélyedés után, a bal agyféltekéjük szorgalmasan elemezte azt, amit hallottak. Ebből az következik, hogy úgy kell dolgoztatni az elmét, hogy ez a munka az egész agyat megmozgassa ahhoz, hogy az elemző és az érzésekkel kapcsolatos részek is tevékenyek legyenek
Változatos szellemi étrend
Sok ember annak a vallásnak a hitnézeteit sajátította el, melyet a családja gyakorolt. De amint elkezdtek érvelni ezeknek az egyházaknak a tanításai mellett, észrevették a következetlenségeket és azt, hogy a tanítások nem tárnak igazi célt eléjük. Ez arra indít némelyeket, hogy a hitnézetek olyan rendszere után kutassanak, amely válaszol a kérdéseikre, és egyben szilárd reményt is nyújt a jövőre nézve.
„Az életem a kamaszkorom kezdete óta telis-tele volt szívfájdalommal és nehézséggel — mondja Jean. — Bár az anglikán egyház tagja voltam, nem kaptam irányítást, s nem volt béke az elmémben sem. Az egyház sok tanítása — például a pokoltűzről és halottak állapotáról szóló — nyugtalanított. A pap azt mondta, hogy Isten biztosan büntet engem.
Ennél a pontnál úgy döntöttem, hogy elhagyom az anglikán egyházat, s később hozzámentem egy férfihoz, aki nem gyakorolt semmilyen vallást sem. Szorongással töltött el, hogy erőszakos volt otthon.” Jean ezután úgy döntött, hogy öngyilkosságot követ el. De mielőtt megtette volna, egy utolsó imát mondott Istenhez. Abban a pillanatban kopogtattak az ajtaján. Miután ajtót nyitott, két asszonyt pillantott meg, akik Jehova Tanúi voltak. Beszélgettek arról, hogy az életnek célja van, s átadtak Jeannek néhány Biblián alapuló kiadványt, hogy többet is megtudhasson.
„Miután elmentek — folytatja Jean —, visszamentem a lakásba, és azonnal elkezdtem olvasni a tőlük kapott könyvet. Úgy éreztem, mintha lepel hullott volna le a szememről, és most látnék először. Minél többet olvastam, annál világosabbá vált előttem, hogy ez az igazság.” Jean olyan eledelt talált, amely megnyugtatta az elméjét.
A Bibliában a Példabeszédek könyve kiemeli a tisztánlátás és az isteni bölcsesség értékét. Ezek megszerzéséhez azonban személyes erőfeszítésre van szükség, valamint arra, hogy egy személy akarjon Istenről tanulni. A Példabeszédek könyvének a 2. része kihívás elé állít minket: „Fiam, ha befogadod az én beszédeimet, és gondosan megőrzöd magadnál az én parancsolataimat, úgy, hogy füleddel figyelmet fordítasz a bölcsességre, és szívedet a tisztánlátásra hajtod; azonkívül, ha értelemért kiáltasz, és tisztánlátásért emeled fel szavadat, ha szakadatlan keresed, akár az ezüstöt, és mint rejtett kincseket, kutatod azt szüntelen, akkor megérted Jehova félelmét, és megtalálod Isten igazi ismeretét. Mert maga Jehova ad bölcsességet: szájából ismeret és tisztánlátás származik” (Példabeszédek 2:1–6, NW).
William Lyon Phelps pedagógus ezt írta a Bibliáról: „Azt, aki alaposan ismeri a Bibliát, méltán lehet műveltnek nevezni.” Lépjen kapcsolatba a közelében élő Jehova Tanúival, vagy írjon az 5. oldalon felsorolt címek közül az önhöz a legközelebb esőre. Örömmel segítenek majd önnek, hogy megtudja, hogyan tud a Biblia válaszolni a kérdéseire, és megbízható forrást kínálnak az elméje sokoldalú ösztönzésére. Használja úgy az elméjében rejlő gondolkodóképességet, hogy megértse a Bibliában körvonalazott igazságot. Ha az ember az agyát ilyen módon a legjobban kihasználja, az örökké tartó boldogságot eredményezhet számára.