Figyeljük a világot
Növekszik a világ írástudatlanjainak aránya
„A világ 5,9 milliárdos lakosságának majdnem az egyhatoda nem tud írni-olvasni” — számol be róla a The New York Times. Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF) szerint az írástudatlanság aránya várhatóan emelkedni fog. Miért? Azért, mert a világ legszegényebb nemzeteiben 4 gyermek közül 3 jelenleg nem jár iskolába. Amellett, hogy az etnikai összetűzések világméretű gazdasági nehézségeket okoznak, több millió gyermeket az oktatástól is megfosztanak. A háborúk nemcsak hogy romba döntik az iskolákat, de sok gyermekből még diák helyett katonát is képeznek. Az írástudatlanság természetesen a szociális nehézségekhez is hozzájárul. Az UNICEF The State of the World’s Children 1999 című jelentése azt mondja, hogy közvetlen kapcsolat van az írástudatlanság és a születési arány között. Például a Times szerint az egyik dél-amerikai országban „az írástudatlan asszonyoknak átlagosan 6,5 gyermekük születik, a középiskolát végzett anyáknak pedig átlagosan 2,5 gyermekük”.
Őrület az ezredfordulón
A Nando Times jelentése szerint „az [izraeli] kormány 12 millió dollárt utalt ki a Templomhegy biztonságának megerősítésére”, azért, hogy felkészüljön az ezredfordulóval kapcsolatos erőszakos cselekményekre. A rendőrség amiatt aggódik, hogy a zsidó, vagy „keresztény” fanatikusok esetleg megpróbálják lerombolni a Templomhegyen álló mecseteket, hogy újraépíthessék a zsidó templomot. Néhány „keresztény” szekta abban hisz, hogy ezáltal megsürgethető a világ vége és Krisztus második eljövetele. A beszámoló szerint a muszlimok által Haram es-Sarimnak nevezett Templomhegy „a közel-keleti konfliktus legérzékenyebb pontja”. Ez „a fallal körülvett jeruzsálemi óvárosban található, amelyet Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalt vissza Jordániától”. Megemlítették azt is, hogy sok „keresztény” már helyet bérelt magának az Olajfák hegyén, mivel várja Krisztus visszatérését.
Aszpirin a növények fájdalmára?
A növények talán nem éreznek olyan módon fájdalmat, mint az emberek, ám mégis reagálnak a sérülésre, mégpedig úgy, hogy jázminsavat termelnek. Néhány növény jázminpárát bocsát ki, amely válaszreakciót válthat ki más növényekből. „A kutatók már évek óta tudják, hogy az aszpirin valamiképp gátolja a növények jázminsav kibocsátását” — jelenti a Science News című folyóirat. Az Arizonai Állami Egyetem tudósai most megfejtették ennek a titokzatos működési rendszernek egy részét. Az aszpirin ugyanazzal a kémiai reakcióval bénít meg egy kulcsfontosságú enzimet a növényekben, mint amellyel egy másfajta enzimet bénít meg az emberekben. Az aszpirinnek a növényekben és az emberekben kifejtett hatása közötti kapcsolat azonban még mindig tisztázatlan, hiszen a két enzim szinte semmiben sem hasonlít egymáshoz.
Utólagos bocsánat a „boszorkányoknak”?
A pápa 1994-ben felszólította a római katolikus egyházat, hogy vizsgálja meg történelmi lelkiismeretét. Ennek egyik eredményeként egy katolikus bizottság (az első ilyen), jött létre a Cseh Köztársaságban, hogy felülbírálja, megbocsásson-e több száz olyan embernek, akiket elevenen elégettek mint boszorkányokat. A XII. és XVIII. század között az egyház által szentesített boszorkányüldözések során emberek ezrei haltak meg Európában, akár megégetés, akár kínzás következtében. VIII. Ince pápa boszorkánybullájának 1484-es kiadását követően a boszorkányüldözések megszaporodtak. Több mint 30 féle kínzásmódhoz folyamodtak azért, hogy megállapítsák, hogy a boszorkánysággal gyanúsítottak boszorkányok-e. Még a kisgyermekeket sem kímélték, amikor megpróbáltak bizonyítékot kicsikarni tőlük szüleik ellen. Németországban égették el a legtöbb boszorkányt, ám Franciaországban és Nagy-Britanniában is mindennaposak voltak az ilyen perek. A londoni The Sunday Telegraph szerint lehet, hogy az egyház fontolóra veszi az utólagos bocsánatkérést.
Megszelídítik a Jangce-folyót
Mihelyt befejezik az építését, a kínai Jangce-folyón emelkedő Három Szurdok-gát lesz a világ leghatalmasabb vízerőműve. A gát 185 méter magas lesz, 2,3 kilométerre terjed ki, és 18,2 millió kilowatt áramot fog termelni. A gát építésének azonban nem a vízerőmű működtetése az elsődleges oka. Inkább az, hogy megfékezzék a Jangce-folyó áradásait. A munkálatok 1994-ben kezdődtek el, és 2009-re tervezik a befejezését. Ehhez az óriási vállalkozáshoz összességében 147 millió köbméter földet és követ kell megmozgatni, 25 millió köbméter betont és közel kétmillió tonna acélt kell felhasználni. A China Today szerint „a legnehezebb feladat azonban a több mint 1,1 millió ember kitelepítése, akik a vállalkozás vonzáskörzetében élnek”.
Növekszik az asztmás megbetegedések száma
Az Egészségügyi Világszervezet jelentései arra engednek következtetni, hogy az elmúlt évtizedben az asztma elterjedtsége és a vele kapcsolatos kórházi kezelések száma 40 százalékkal emelkedett világszerte. Mi okozza a növekedést? Egy amerikai egyetemnek (légzőszervi megbetegedésekkel foglakozó orvosok egyetemének) a tagjai rámutattak arra, hogy ugrásszerűen megnövekedett a háziállatokat tartók száma, amihez hozzájárul, hogy ma egyre többen élnek zsúfolt, rosszul szellőző lakásokban. A The Toronto Star szerint az asztmás rohamokat kiválthatja az „állati (bőrből, szőrbundából és tollakból származó) hámpikkely, a poratkák, a penészedés, a cigarettafüst, a virágpor, a környezetet szennyező anyagok és az erős szagok”. A legtöbb esetben allergiát kiváltó anyag azonban a macskából származó hámpikkely. Az újság elmondta, hogy az asztmára különösen oda kell figyelni, hiszen a legtöbb ebből eredő haláleset megelőzhető. Jelenleg körülbelül 1,5 millió asztmás beteg él Kanadában, és körülbelül 500 személy hal bele évente a betegségbe.
Az időjárás által okozott kár rekordot dönt
Az 1998-as év 11 hónapja során rekordot jelentő 89 milliárd dollár kár keletkezett világszerte az időjárással kapcsolatos katasztrófákban. Ez a kár az Associated Press beszámolója szerint „jóval meghaladta az 1980-as években keletkezett 55 milliárd dollárnyi veszteséget”. A beszámoló ezt írja: „Még ha az inflációhoz igazítjuk is az 1980-as évek veszteségeit, amely ma 82,7 milliárd dollárt jelentene, akkor is kevesebbek, mint [1998] 11 hónapjának veszteségei.” Az anyagi kár mellett a természeti csapások, mint például a viharok, árvizek, tüzek és a szárazságok, a becslések szerint 32 000 ember életét oltották ki. A Worldwatch Institute munkatársa, Seth Dunn azt mondja, hogy „az emberi beavatkozás egyre nagyobb mértékben felelős a természeti katasztrófákért”. Hogyan? Dunn szerint az erdőirtás hozzájárult a nehézséghez azáltal, hogy megfosztotta a földet a fáktól és a nedves területektől, amelyek a „természet szivacsaiként” működnek.
Nyomás nehezedik a családokra
Egy közvélemény-kutatás a kanadaiak között kimutatja, hogy a családok ma nagyobb gazdasági és érzelmi nyomás alatt érzik magukat, mint fél évszázaddal ezelőtt, a háború után élt családok. A National Post című újság a válást és a családok széthullását említi meg a nyomás elsődleges okaként. Ezt követően a családra nehezedő nyomás sorrendben a következő okokból ered: „a szülők túl sokat és túl sokáig dolgoznak, bizonytalan a munkahely, szélsőségesen magasak az adók, ezenfelül pedig hiányzik a tisztelet azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a szülők a gyermekeik felnevelésére fordítanak.” A közvélemény-kutatásban megkérdezettek szerint a legtöbb egyszülős családban ezek a fajta nyomások még erőteljesebben jelentkeznek.
Betakarítják a jéghegyeket
„Új-Fundland lakosai már régóta tudják, hogy a jéghegyekben felhalmozódott víz rendkívül tiszta” — számol be róla a londoni Financial Times, most azonban betakarítják „ezt a partjaik előtt úszó kimeríthetetlen tartalékot”. Az úszó jéghegyet hálókkal kerítik körül, dagálykor pedig egy vontatóhajó húzza a part felé. A vontatóhajó teljes gőzzel halad előre, majd a part közelébe érve éles fordulatot vesz, elereszti a hálókat, és a partnak lódítja a jéghegyet. Amikor a dagály visszahúzódik, a jéghegy a parton reked. Ekkor egy hatalmas daru segítségével tömbökké törik a jeget, a tömböket pedig egy uszályba rakodják át. Itt „összezúzzák, felolvasztják és átszűrik, majd ultraibolya-sugárzásnak vetik alá”, hogy megtisztítsák.
Nők elleni erőszak
„Brazíliában a nők elleni testi erőszak 63 százaléka az otthonokban történik, és ennek csupán egyharmadát jelentik” — tájékoztat az O Globo című napilap. Majd hozzáfűzi: „A családon belüli erőszak elsősorban szegény nőket érint, és ők azok, akik a leggyakrabban jelentik az erőszakot a rendőrségen. Gazdag nők alig szerepelnek a statisztikában.” Más országok hasonló statisztikákról számolnak be. Például az USA Igazságügyi Minisztériuma által kiadott felmérés szerint „az USA-ban élő nőknek több mint a fele szenvedett már el életében testi bántalmazást, és majdnem minden ötödik volt már nemi erőszak, vagy nemi erőszak kísérletének áldozata” — mondja a Reuter hírszolgálat. Donna Shalala asszony, az USA Egészségügyi és Humán Szolgálati Titkára ezt mondja: „A felmérés minden számadata mögött lányaink, anyáink és szomszédaink állnak.”