Hosszabb és egészségesebb élet

KÉPZELD el azt, hogy az emberi élet egy hosszú, gátfutó verseny — olyan verseny, amelyben a futók akadályokat ugranak át. A futók együtt kezdik el a versenyt, de az akadályok átugrásakor időnként leverik a gátakat, így a futók lassulnak, és egyre többen kiesnek a versenyből.

Ehhez hasonlóan az emberek életének is van egy kiindulópontja, és a „pályán” magas gátak vannak. Az emberek az életük folyamán egyik gát után a másikkal találják magukat szemben. Minden egyes ugrás gyengíti a versenyzőt, és idővel feladja a küzdelmet. Minél magasabbak a gátak, annál hamarabb esik ki a mezőnyből, vagyis annál előbb hal meg. Ha valaki valamelyik fejlett országban él, a kiesés időpontja úgy 75 éves korában következik be. Ezt az időszakot az emberek átlagos élettartamánaka hívjuk — ezt ahhoz a távhoz hasonlíthatjuk, amelyen a legtöbb futó halad. (Vesd össze: Zsoltárok 90:10.) Vannak azonban olyanok is, akik hosszabb ideig futnak, és néhányan még a maximálisnak gondolt élettartamot, a 115-120 éves kort is elérik. Annyira ritka, hogy valaki megéri ezt a kort, hogy ha ez mégis bekövetkezik, akkor szerte a világon az újságok szalagcímeire kerül.

A gátak azonosítása

Az emberek manapság szinte kétszer olyan hosszú ideig lehetnek versenyben, mint e század elején. Miért? Alapjában véve azért, mert képesek alacsonyabbra tenni a gátakat. Mik is ezek a gátak? És vajon még lejjebb lehet őket tenni?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik közegészségügyi szakértője elmagyarázta, hogy az ember várható élettartamára ható főbb gátak, vagyis tényezők többek között a szokások, a környezet és az orvosi ellátás.b Tehát minél jobb szokásaid vannak, minél egészségesebb a környezeted, és minél jobb a számodra is elérhető orvosi ellátás, annál alacsonyabban vannak ezek a gátak, és annál tovább élhetsz. Bár az emberek körülményei igen változók, gyakorlatilag mindenki — a sydneyi bankigazgatótól kezdve a São Pauló-i utcai árusig — tehet valamit, hogy csökkentse életében a gátak magasságát. Hogyan?

Szokások, amelyek hatással vannak a teljesítményedre

„Azok az emberek, akiknek jobbak az egészséggel kapcsolatos szokásaik, nemcsak hogy tovább élnek, de később is rokkannak meg; csupán életük utolsó néhány évére korlátozódik ez az állapot” — írja a The New England Journal of Medicine című lap. Való igaz, hogy az első gátat úgy lehet lejjebb tenni, ha változtatunk például az evési, ivási, alvási, dohányzási és testmozgási szokásainkon. Nézzük meg például a testmozgási szokásainkat.

Testmozgási szokások. A mérsékelt fizikai testmozgásnak igen sok haszna van. (Lásd a „Mennyi és milyenfajta testmozgás?” című bekeretezett részt.) A tanulmányok azt mutatják, hogy az otthon, vagy az otthon körül végzett egyszerű testmozgási gyakorlatok segítenek az idősebbeknek, még az „aggkorú embereknek” is, hogy visszanyerjék erejüket és vitalitásukat. Például egy csoportnál, amelyben 72 és 98 év közötti idős emberek voltak, megfigyelték, hogy gyorsabban tudnak sétálni, és könnyebben tudnak lépcsőzni, ha csupán tíz héten keresztül bizonyos mennyiségű súlyemelő gyakorlatokat végeznek. És ezen nem is kell meglepődni. A testmozgási program után készített vizsgálatok kimutatták, hogy a programban részt vevők izmai több mint kétszer olyan erősek lettek, mint előtte voltak. Egy másik csoport, melyet főképp 70 év körüli, ülőmunkát végző asszonyok alkottak, heti két alkalommal végzett testedzést. Az asszonyok egy év múlva visszanyerték izomtömegüket, valamint erejüket, meg tudták tartani az egyensúlyukat, és a csontozatuk is tömörebb lett. „Mikor elkezdtük a programot, attól féltünk, hogy el fognak szakadni a szalagjaik, az inaik és az izmaik — mondta a tanulmányok készítője, Miriam Nelson fiziológus. — Ehelyett azonban a csoporthoz tartozó asszonyok erősebbek és egészségesebbek lettek.”

Az öregedésről és a testmozgásról szóló számos tudományos tanulmány eredményeit összegezve egy tankönyv ezt írja: „A testmozgás lassítja az öregedést, meghosszabbítja az életet, és csökkenti a másoktól való függés időszakát, amely a halál előtt igen gyakran bekövetkezik.”

Szokásszerűen végzett agytorna. Az a velős mondás, hogy „használd, különben berozsdásodik”, úgy tűnik, nemcsak az izmokra igaz, hanem az agyra is. Jóllehet az öregedés némi feledékenységgel jár, az amerikai Nemzeti Öregedéskutató Intézet által készített tanulmányok rámutatnak, hogy egy idős személy agya elég rugalmas marad ahhoz, hogy meg tudjon birkózni az öregedés hatásaival. Ezért dr. Antonio R. Damasio, az ideggyógyászat professzora erre következtet: „Az idősebbek továbbra is rendkívül gazdag és egészséges szellemi életet élhetnek.” Hogyan maradhat az idősek agya folyamatosan rugalmas?

Az agy 100 milliárd agysejtből, vagyis neuronból áll, és több billió kapcsolat létezik közöttük. Ezek a kapcsolatok úgy működnek, mint a telefonvonalak, melyek lehetővé teszik a neuronoknak, hogy „beszélgessenek” egymással, s így megalkossák többek között az emlékezést. Ahogy az agy öregszik, a neuronok elpusztulnak. (Lásd az „Új nézőpont az agysejtekről” című bekeretezett részt.) De az idősebbek agya képes ellensúlyozni a neuronveszteséget. Mikor egy neuron elpusztul, a szomszédai úgy reagálnak erre, hogy új kapcsolatokat hoznak létre más neuronokkal, és átveszik az elpusztult neuron munkáját. Így az agy egy területe valósággal átadja egy adott feladat felelősségét egy másik területnek. Ezért sok idős el tudja végezni ugyanazt a szellemi feladatot, mint a fiatalabbak, csak az idősek az agynak talán más területével teszik ezt meg. Bizonyos fokig egy idős személy agya úgy viselkedhet, mint egy idősebb teniszjátékos, aki a kisebb sebességét olyan taktikák alkalmazásával ellensúlyozza, amelyeket a fiatalabb játékosok talán nem ismernek. Így bár az idősebbek a fiatalokétól eltérő technikákat használnak, még így is szereznek pontokat.

Mit tehetnek az idősebbek, hogy továbbra is „pontokat tudjanak szerezni”? Miután dr. Marilyn Albert gerontológiai kutató több mint ezer, 70 és 80 év közötti emberrel végzett tanulmányt, felfedezte, hogy az agytorna az egyik olyan tényező, amely meghatározza, hogy az idős ember meg fogja-e tartani szellemi frissességét. (Lásd „Az elme rugalmasságának megőrzése” című bekeretezett részt.) Az agytorna működésben tartja az agy „telefonvonalait”. Másrészt a szakértők azt mondják, hogy az értelmi hanyatlás akkor kezdődik, „mikor az emberek nyugdíjba vonulnak, elhatározzák, hogy nyugodtabb életet fognak élni, és azt mondják, hogy már nem kell lépést tartaniuk a világgal” (Inside the Brain).

Dr. Jack Rowe gerontológus azt mondja, hogy ezek után jó hírnek számít az, hogy „az ellenőrzésünk alatt álló tényezők, amelyeket alakítani tudunk, elvileg megerősíthetik azt a képességünket, hogy sikeresek legyünk időskorunkban”. Továbbá sohasem túl késő jó szokásokat kialakítani. „Még ha életed legnagyobb részében rossz egészségi szokásaid voltak is, és ha ezeken idősebb korodban változtatsz, még így is learathatod legalább néhány gyümölcsét az egészséges életmódnak” — mondja egy kutató.

A környezet jelentős változást hozhat

Ha egy lányt, aki korunkban született Londonban, visszavinnénk a középkori Londonba, várható élettartama a napjainkban tapasztalhatónak kevesebb mint a fele lenne. Nem az okozná a különbséget, hogy a lány fizikai állapota hirtelen megváltozna, hanem az, hogy gyorsan megváltozna két másik gát, a környezetnek és az orvosi ellátásnak nevezett gát magassága. Nézzük meg először a környezetet.

Fizikai környezet. A múltban az ember fizikai környezete, például az otthona, egészségügyi szempontból rendkívül veszélyes volt. Az elmúlt évtizedekben azonban a fizikai környezet okozta veszélyek csökkentek. Jobb a higiénia, tisztább a víz, és kevesebb élősködő van otthon. Ez javított az ember környezetén és egészségén, valamint meghosszabbította az életét. Ennek eredményeképpen a világ sok részén az emberek most már hosszabb ideig élnek.c Ennek a gátnak az alacsonyabbra tevése azonban nem csak azt jelenti, hogy be kell vezetni a vizet a házakba. Az egészséges társadalmi és vallásos környezetet is fenn kell tartani.

Társadalmi környezet. Társadalmi környezeted emberekből áll, akikkel együtt élsz, dolgozol, eszel, imádatot mutatsz be és együtt játszol. Fizikai környezeted minősége jobb lesz, ha ivóvízhez tudsz jutni. Ehhez hasonlóan társadalmi környezeted is jobb lehet, ha értékes társakra találsz, hogy csak egyet említsünk a fontos tényezők közül. Ha meg tudod osztani örömödet és bánatodat, álmaidat és csalódásaidat más emberekkel, akkor az alacsonyabbra teheti a környezeti gátat, s ez segíthet neked, hogy hosszabb távot tudj lefutni.

Ennek a folyamatnak a fordítottja is igaz. Ha nincsenek társaid, akkor az magányossághoz és ahhoz vezethet, hogy teljesen elszigeteled magad másoktól. Talán hajlasz arra, hogy ellankadj, ha a körülötted élők nem törődnek veled. Egy hölgy, aki öregek otthonában él, ezt írta egy ismerősének: „Nyolcvankét éves vagyok, és már 16 éve vagyok ebben az otthonban. Jól bánnak velünk, de néha nehéz elviselni a magányt.” Sajnos ennek az asszonynak a helyzete sok idős helyzetére hasonlít, különösen azokéra, akik a nyugati országokban élnek. Ezek az idősek gyakran olyan társadalmi környezetben élnek, amely elviseli, de aligha értékeli őket. Ezért „a magányosság az egyik jellegzetes állapot, amely állandóan fenyegeti a jómódú idősebb embereket a fejlett ipari országokban” — mondja James Calleja, a Nemzetközi Öregedéskutató Intézet munkatársa.

Meglehet, hogy nem tudsz változtatni a körülményeiden, amelyek miatt magányos vagy — például rád erőltették a nyugdíjba vonulást, már nem vagy olyan mozgékony, elvesztettél régi barátokat, vagy meghalt a házastársad —, de még így is tehetsz valamit azért, hogy alacsonyabb legyen ez a gát, s így át tudd ugrani. Mindenekelőtt ne feledd, hogy a magányosságot nem az idős kor idézi elő; vannak magányos fiatalok is. Nem az okozza a gondot, hogy idős vagy, hanem az, ha társadalmi szempontból elszigeteled magad. Hogyan küzdhetsz az ellen, hogy ne ess az elszigeteltség csapdájába?

„Tedd kellemessé az emberek számára a veled eltöltött időt — tanácsolja egy idősebb özvegyasszony. — Nem sokan szeretnek zsémbeskedő emberek társaságában lenni. Erőfeszítést kell tenned, hogy vidám légy. Az igaz, hogy ez energiát igényel, de ez a befektetett energia meg fog térülni. A kedvesség kedvességet fog eredményezni.” Majd még hozzáfűzi: „Ahhoz, hogy legyen néhány olyan beszédtémám, amely ismerős azoknak, akikkel találkozom, akár idősek, akár fiatalok, megpróbálok lépést tartani a jelennel úgy, hogy tájékoztató jellegű újságokat olvasok, és figyelem a híreket.”

Vannak még más javaslatok is: Tanulj meg érdeklődni aziránt, amit mások szeretnek. Tegyél fel kérdéseket. Amennyire csak lehetséges, légy nagylelkű. Ha nincsenek anyagi javaid, akkor add saját magadat, hiszen boldogságot jelent adni. Írj leveleket. Legyen valamilyen hobbid. Fogadj el meghívásokat mások otthonába, vagy menj el velük valahova. Legyen vidám és kellemes légkör az otthonodban, amely csalogatja a vendégeket. Közeledj a szükségben lévőkhöz, és segíts nekik.

Vallásos környezet. Egyre több bizonyíték mutat rá, hogy a vallásos tevékenységek segítenek abban, hogy az idősek „értelmes és jelentőségteljes életet” éljenek, hogy „boldogságot”, „a hasznosság érzését”, „az életben nagyobb megelégedettséget” tapasztaljanak, és hogy meglegyen bennük „a közösséghez tartozás, és a jólét érzése”. Miért? A Later Life—The Realities of Aging című könyv így magyarázza: „A vallásos hit az embereket életfilozófiával, valamint számos magatartásformával, értékkel és hitnézettel tölti el, amelyek segítenek nekik abban, hogy megmagyarázzák és megértsék a körülöttük lévő világot.” Továbbá a vallásos tevékenységek segítségével az idősek kapcsolatot tudnak teremteni másokkal, és így „csökken a társadalmi elszigeteltség és a magányosság lehetősége”.

Két 80 éves özvegyasszonyt, Louise-t és Evelynt, akik Jehova Tanúi egyik gyülekezetének tagjai, ezek a tanulmányok csak megerősítik abban, amit ők már évtizedek óta tudnak. „A Királyság-termünkbend szeretek másokkal beszélgetni, idősekkel és fiatalokkal egyaránt — mondja Louise. — Az összejövetelek oktató jellegűek. Mikor az összejövetelek után együtt vagyunk, jókat szoktunk nevetni. Ez vidám perceket hoz.” Evelyn is hasznát látja vallásos tevékenységének. Ezt mondja: „Azzal, hogy elmegyek, és beszélek a szomszédságomban élőkkel a Bibliáról, folyton emberek között vagyok. De nemcsak ezért csinálom, hanem azért is, mert boldoggá tesz. Megelégedettséget nyújt, ha segíthetek másoknak megismerni az élet igazi értelmét.”

Nem vitás, hogy Louise-nak és Evelynnek van életcélja. Az ebből eredő jólét érzése alacsonyabbra teszi a második gátat, a környezet gátját, és segít nekik versenyben maradni. (Vesd össze: Zsoltárok 92:14, 15.)

Elérhető az olcsó és hatékony orvosi ellátás

Az orvostudomány e században elért vívmányai drámai módon, bár nem az egész világon, alacsonyabbra tették a harmadik gátat, az orvosi ellátás gátját. A The World Health Report 1998 szerint számos szegény országban „a várható élettartam valójában csökkent 1975 és 1995 között”. A WHO vezérigazgatója elmondta, hogy „napjainkban a legkevésbé fejlett országokban 4 ember közül 3 még 50 éves kora előtt meghal — fél évszázada ez az életkor volt világviszonylatban a várható élettartam”.

Ennek ellenére a szegény országokban egyre több idős és fiatal teszi alacsonyabbra ezt a gátat úgy, hogy kihasználja az elérhető, és anyagi szempontból megengedhető orvosi ellátást. Gondolj például a tuberkulózis (tbc) kezelésének új módszerére.

A tbc világszerte több embert öl meg, mint az AIDS, a malária és más trópusi betegségek együttvéve, vagyis 8000 személyt naponta. Minden 100 tbc-s beteg közül 95 a világ fejlődő országaiban él. Most mintegy 20 millió személy szenved aktív tbc-ben, körülbelül 30 millió halhat meg az elkövetkező tíz évben. Ez a szám annyi, mint amennyien Bolíviában, Kambodzsában és Malawiban együttvéve élnek.

Nem is csoda, hogy a WHO örömmel jelentette be 1997-ben, hogy kifejlesztett egy módszert, mellyel a tbc-t hat hónap alatt gyógyítani lehet, anélkül hogy a betegnek kórházba kellene mennie, és csúcstechnológiát alkalmazó orvosi ellátás sem kell hozzá. A WHO egyik kiadványa, a The TB Treatment Observer ezt írta: „A világon először olyan eszközöket és módszereket próbáltunk ki, amelyekkel nemcsak a gazdagabb országokban, hanem a világ legszegényebb országaiban is meg tudjuk fékezni a tbc-járványt.” Ezt a módszert DOTS-nake hívják, melyet egyesek „az évtized legnagyobb egészségügyi áttörésének” neveznek.

Amellett, hogy ennek a módszernek a költsége sokkal kisebb, mint a hagyományos tbc-gyógymódoké, az eredmények ígéretesek, különösen azoknak, akik valamelyik fejlődő országban élnek. „Eddig még egyetlen tbc-elleni gyógymód sem mutatott fel következetesen ilyen magas gyógyulási arányt” — mondja dr. Arata Kochi, a WHO világméretű tbc-programjának a vezetője. „A DOTS a betegek 95 százalékát tudja meggyógyítani még a legszegényebb országokban is.” Az 1997-es év végére 89 ország fogadta el a DOTS-módszert. Mára ez a szám 96-ra emelkedett. A WHO reméli, hogy ez a módszer még sok millió szegény embert fog elérni a legkevésbé fejlett országokban, s így lehetővé válik nekik is, hogy alacsonyabbra tegyék az élet versenyében felállított harmadik gátat.

Ha az emberek megváltoztatják szokásaikat, javítanak a környezetükön és az orvosi ellátáson, akkor valóban képesek lesznek megnövelni az átlagos élettartamot és a várható élettartamot. A kérdés tehát ez: Vajon eljön az a nap, amikor az emberiség megnöveli a maximális élettartamát is, talán annyira, hogy soha ne érje el a pálya végét?

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

MENNYI ÉS MILYENFAJTA TESTMOZGÁS?

„Jó célkitűzés a napi 30 perc mérsékelt mozgás” — állítja a Nemzeti Öregedéskutató Intézet (NIA). De nem kell egyszerre elvégezned a 30 perces mozgást. Ha három rövid, 10 perces szakaszra osztod fel a mozgást, akkor állítólag ugyanolyan hasznod származik belőle, mintha ugyanazt a testmozgást egyszerre, 30 perc alatt végezted volna el. Milyenfajta testmozgást végezhetsz? A NIA Don’t Take It Easy: Exercise! című tájékoztató füzete ezt ajánlja: „Rövid, lendületes tevékenységet végezz — például ha a liftezés helyett lépcsőzöl, vagy az autózás helyett sétálsz, már az is kiteszi a napi 30 perces testmozgást. A falevelek összegereblyézését, a gyermekekkel való játszást, a kertészkedést, sőt még a házimunkák elvégzését is lehet úgy csinálni, hogy azt is beleszámolhasd az aznapi eredménybe.” Persze a testmozgási program elkezdése előtt bölcsen teszed, ha beszélsz az orvosoddal.

[Kép]

A mérsékelt fizikai tevékenység segíthet az idősebbeknek, hogy visszanyerjék erejüket és vitalitásukat

[Kiemelt rész a 7. oldalon]

AZ ELME RUGALMASSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE

A tudományos tanulmányok, melyekhez több ezer idős vizsgálati eredményeit használták fel, feltártak több tényezőt, amelyek segítenek az időseknek megőrizniük az elme rugalmasságát. Többek között ezt hangsúlyozták a tanulmányok: „Olvass sokat, utazz, menj el kulturális eseményekre, tanulj, járj el valamilyen klubba, és légy aktív tagja valamelyik szakmai egyesületnek.” „Csinálj annyiféle dolgot, amennyit csak lehet.” „Tartsd meg a munkahelyedet. Ne menj nyugdíjba.” „Kapcsold ki a tévét.” „Iratkozz be egy tanfolyamra.” Az emberek úgy gondolják, hogy ezek a tevékenységek nem csak felemelő hatással vannak a lélekre, hanem az agyban is új szinapszisokat (kapcsolatokat) hoznak létre.

[Kép]

Az agytorna segít rugalmasan tartani az elmét

[Kiemelt rész a 8. oldalon]

EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÖTLETEK AZ IDŐSEKNEK

A Nemzeti Öregedéskutató Intézet, mely az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériumának egyik részlege, azt mondja, hogy „lehet növelni annak valószínűségét, hogy egészségesek maradjunk, és tovább éljünk”, ha jól átgondolt tanácsokat követünk, mint például a következőket:

● Legyen kiegyensúlyozott étrended, melyben gyümölcsök és zöldségek is szerepelnek.

● Légy mértékletes az alkoholfogyasztásban.

● Ne dohányozz. Sohasem túl késő abbahagyni.

● Rendszeresen mozogj. Mielőtt elkezded a testedző programot, beszélj az orvosoddal.

● Ápold a családi és baráti kapcsolataidat.

● Vegyél aktívan részt a munkában, játékban és közösségi életben.

● Legyen pozitív életfelfogásod.

● Végezz olyan tevékenységeket, amelyek boldoggá tesznek.

● Rendszeresen menj el az orvoshoz ellenőrzés végett.

[Kiemelt rész a 9. oldalon]

ÚJ NÉZŐPONT AZ AGYSEJTEKRŐL

„Régebben azt gondoltuk, hogy életünk minden napján az agyunkban mindenhol elveszítünk agysejteket — mondja dr. Marilyn Albert, a pszichiátria és az ideggyógyászat professzor asszonya. — Ez egyszerűen nem így van. Az egészséges öregedés során elvesztünk belőlük valamennyit, de ez a veszteség nem olyan drámai, és az agynak csak bizonyos helyein történik ilyen.” Továbbá a legújabb felfedezések azt sejtetik, hogy a már régóta fennálló meggyőződés, miszerint az emberekben nem fejlődnek új agysejtek, enyhén szólva „túlságosan merész kijelentés” — írja a Scientific American 1998 novemberi száma. Az idegkutatók azt mondják, hogy most már egész sok bizonyítékot gyűjtöttek össze arra vonatkozóan, hogy még az idősek is „több száz idegsejtet termelnek”.

[Kiemelt rész a 11. oldalon]

HA IDŐSEBB, AKKOR BÖLCSEBB?

„A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?” — teszi fel a kérdést a Biblia (Jób 12:12). Hogyan válaszolhatunk erre? A kutatók idősebb embereket tanulmányoztak, hogy megállapítsák, mennyire vannak meg bennük olyan tulajdonságok, mint „az éleslátás, a józan ítélőképesség, és mennyire képesek a kellő megvilágításban látni a dolgokat, felbecsülni az egymásnak ellentmondó értékeket, és kifejleszteni jó problémamegoldó módszereket”. A U.S.News & World Report szerint a tanulmány rámutatott arra, hogy „az idősebbek bölcsességben minden téren következetesen felülmúlják a fiatalabbakat, mivel átgondoltabb és okosabb tanácsot adnak”. A tanulmányok azt is megmutatják, hogy „bár az idősebbeknek gyakran több időbe telik meghozni a döntést, mint a fiataloknak, de általában jobban is döntenek”. A Bibliában található Jób könyve szerint tehát az idős korral valóban életbölcsesség jár.

[Kép az 5. oldalon]

Az emberek élete olyan, mint egy verseny, mely tele van gátakkal

[Kép a 9. oldalon]

„Tedd kellemessé az emberek számára a veled eltöltött időt” — tanácsolja egy özvegyasszony

[Képek a 10. oldalon]

„Megelégedettséget nyújt, ha segíthetek másoknak megismerni az élet igazi értelmét” (Evelyn)

[Képek a 10. oldalon]

„A Királyság-termünkben szeretek másokkal beszélgetni, idősekkel és fiatalokkal egyaránt” (Louise)