A tiltott drogok hatása az életünkre
AHOGYAN a korhadás kikezdi a ház gerendáit, a kábítószerek tönkretehetik az egész társadalmi rendszert. Ahhoz, hogy az emberi társadalom megfelelően működjön, erős családokra, egészséges dolgozókra, megbízható kormányzatokra, becsületes rendőrökre és törvénytisztelő állampolgárokra van szükség. A kábítószerek megrontják mindezeket az alapvető társadalmi rétegeket.
A kormányzatok többek között azért tiltják be a nem orvosi célra használt drogokat, mert azok károsítják az állampolgáraik egészségét. Évente több ezer kábítószerfüggő veszti el az életét túladagolás miatt. Sok további személy hal meg AIDS-ben. Valójában a föld HIV-pozitív lakosainak mintegy 22 százaléka olyan kábítószer-fogyasztó, aki fertőzött tűvel injekciózta be magát. Jó okkal figyelmeztetett arra a katari Nasszer Bin Hamad el-Kalifa az Egyesült Nemzetek Szervezete egyik nem régi konferenciáján, hogy „a világméretű falu kezd több millió emberi lény tömegsírjává válni a tiltott drogkereskedelem következtében”.
De nemcsak a fogyasztók egészségéről van szó. Az Egyesült Államokban születő kisbabák mintegy 10 százaléka van kitéve tiltott drogoknak — legtöbb esetben kokainnak — az anyaméhben. Az újszülötteknek nem csupán a fájdalmas elvonási tünetekkel kell szembenézniük. Mivel kábítószer jut a testükbe, szellemileg és fizikailag is károsodhatnak.
A kábítószerekkel könnyen megszerezhető pénz ellenállhatatlan csábítás
Biztonságban érezheted magad sötétedés után a lakóhelyeden? Ha nem, akkor ezért alighanem a kábítószer-kereskedők a felelősek. A rablótámadások és az utcai erőszak gyakran elválaszthatatlanok a kábítószerektől. A kábítószer-fogyasztók sokszor bűnözők vagy prostituáltak lesznek, hogy legyen elég pénzük a szenvedélyük kielégítésére, az egymással versengő bandák pedig harcolnak és ölnek, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a kábítószer-terjesztést. Érthető tehát, hogy sok városban miért gondolja a rendőrség, hogy a kábítószerek miatt követnek el gyilkosságokat azoknak az eseteknek a többségében, melyben vizsgálatot folytatnak.
Néhány országban a felkelők is látják, milyen előnyökkel jár, ha betörnek a jövedelmező kábítószerpiacra. Egy nagy, dél-amerikai gerillacsoport jelenleg a bevételének felére úgy tesz szert, hogy védelmet biztosít a kábítószer-kereskedőknek. „A tiltott drogokból származó jövedelemmel finanszírozzák a világ legkegyetlenebb vallási és etnikai összetűzéseinek némelyikét” — jelenti az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Drogellenőrzési Programja.
Tragédia a kábítószerek hatása alatt
A kábítószer-fogyasztók máshogyan is veszélyes helyekké teszik az utakat. „Ugyanolyan veszélyes marihuána vagy LSD hatása alatt vezetni, mint ittasan” — jelenti ki Michael Kronenwetter a Drugs in America című könyvében. Nem meglepő, hogy a kábítószer-fogyasztók háromszor-négyszer nagyobb valószínűséggel érintettek a munkahelyi balesetekben.
Ám valószínűleg a családi életet teszik leginkább tönkre a kábítószerek. „A rossz családi élet és a kábítószer-fogyasztás sok esetben összefüggésben vannak egymással” — jelenti ki a World Drug Report című jelentés. Azok a szülők, akiket szinte megőrjít a kábítószer utáni epekedés, ritkán biztosítanak stabil családi életet a gyermekeiknek. Még az is lehetetlenné válhat, hogy a csecsemő és a szülő között kialakuljon az a kötelék, amely létfontosságú a gyermek életének első heteiben. Ráadásul a függőségben szenvedő szülők gyakran adósságba keverednek, talán lopnak a barátaiktól és a családtagjaiktól, vagy elvesztik az állásukat. Sok gyermek, aki ilyen környezetben nő fel, az utcára kerül, vagy maga is kábítószer-élvezővé válik.
A kábítószer-függőség a házastárs vagy a gyermekek fizikai bántalmazásához is vezethet. A kokain, különösen alkohollal kombinálva, erőszakossá tehet egy személyt, aki különben teljesen szelíd természetű. Egy kanadai felmérés szerint — melyet kokainfogyasztókkal végeztek — a megkérdezettek 17 százaléka ismerte be, hogy agresszívvá vált, miután kábítószert fogyasztott. Ehhez hasonlóan egy beszámolóban, mely a New Yorkban bántalmazott gyermekekről szólt, közzétettek egy becslést arról, hogy a halálra vert gyermekek 73 százalékának kábítószeres szüleik voltak.
Megvesztegetés és szennyezés
Nemcsak a családi életet tehetik tönkre a kábítószerek, hanem a kormányzati rendszereket is. Ebben az esetben nem maguk a kábítószerek rontják meg a rendszert, hanem a kábítószerek forgalmazásával áramló pénz. „A kábítószerek korrupttá teszik a kormányzati tisztviselőket, rendőröket és katonákat” — panaszkodott egy dél-amerikai ország nagykövete. Majd hozzátette, hogy a könnyen megszerezhető pénz „túl nagy csábítás” azoknak, akik épp csak annyit keresnek, hogy életben maradjanak.
Bírók, polgármesterek, rendőrök — sőt olyan rendőrtisztek, akiknek az lenne a feladatuk, hogy a kábítószer-kereskedelem ellen küzdjenek — egyik ország után a másikban sodródnak bele megvesztegetési ügyekbe. Azoknál a politikusoknál, akik a választások során a drogbárók anyagi támogatását élvezik, süket fülekre találnak a kábítószer-kereskedelem elleni kemény fellépésre sürgető kérések. Nem egy becsületes tisztviselőt gyilkoltak már meg, amiért bátran harcot hirdetett a kábítószerek ellen.
Még a földjeink, erdeink és a rajtuk, illetve bennük élő állat- és növényfajaink is szenvednek a kábítószerek okozta világméretű csapás miatt. Az ópium és a kokain nagy része két olyan területről származik, mely különösen érzékeny a környezet károsítására: az Amazonas nyugati részén és a Délkelet-Ázsiában lévő esőerdőkből. Jelentős pusztítást visznek véghez ezeken a területeken. Még azokkal az erőfeszítésekkel is súlyos kárt okoznak, melyekkel megpróbálják megsemmisíteni a tiltott drog alapanyagául szolgáló termést, mivel mérgező gyomirtó szereket használnak.
Ki fizet?
Ki fizeti meg mindazt a kárt, melyet a kábítószerekkel okoznak? Mi mindannyian. Igen, mi fizetjük meg a termeléskiesést, az orvosi kezelések és a törvényvégrehajtás költségét, az ellopott vagy megrongált vagyontárgyakat. Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának egyik beszámolójában közzétett becslés szerint „a munkahelyi kábítószer-fogyasztás évente 75-100 milliárd dollárjába kerülhet az amerikai kereskedelemnek és az iparnak . . . a hiányzások, balesetek, magas egészségügyi költségek és kártérítések miatt”.
Ezt a pénzt végül az adófizetők és vásárlók zsebéből veszik ki. Egy vizsgálat során, melyet 1995-ben végeztek Németországban, kiszámolták, hogy a kábítószerekkel való visszaélés évente fejenként 120 dollárjukba kerül a német lakosoknak. Egy becslés szerint az Egyesült Államokban még magasabb az egy lakosra jutó költség: 300 dollár.
Ám még nagyobb árat fizetünk azért a társadalmi kárért, melyet a kábítószerek okoznak a közösségben. Ki tudná pénzben kifejezni a sok-sok család felbomlását, a rengeteg gyermekbántalmazást, számos hivatalnok megvesztegetését és megannyi ember korai halálát? Mit jelent mindez emberi életekre kivetítve? A következő cikkünk azt vizsgálja majd meg, milyen hatással vannak a kábítószerek a fogyasztóikra.
[Kiemelt rész/kép a 7. oldalon]
KÁBÍTÓSZEREK ÉS BŰNÖZÉS
A KÁBÍTÓSZEREK LEGALÁBB NÉGYFÉLEKÉPPEN KAPCSOLÓDNAK A BŰNÖZÉSHEZ:
1. A jogtalan drogbirtoklás és a drogkereskedelem a világon csaknem minden országban bűntettnek számít. Egyedül az Egyesült Államokban évente mintegy egymillió személyt tartóztatnak le kábítószerekkel összefüggő vádak alapján. Néhány országban a büntetőjogi rendszert elárasztja azoknak a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményeknek a hulláma, melyekkel a rendőrség és bíróság nem tud mit kezdeni.
2. Mivel a kábítószerek nagyon drágák, a kábítószerfüggők sokszor bűncselekményeket követnek el, hogy ki tudják fizetni a kábítószereket. Egy kokainfüggő személynek hetente akár 1000 dollárja is elmehet a szenvedélyére. Nem meglepő, hogy elharapódznak a betöréses lopások, a rablótámadások és a prostitúció, amikor a kábítószerek bekerülnek egy közösségbe.
3. Más bűncselekményeket is elkövetnek, hogy előmozdítsák a kábítószer-kereskedelmet, a világ egyik legjövedelmezőbb üzletágát. „Az illegális drogkereskedés és a szervezett bűnözés többé-kevésbé kölcsönösen függnek egymástól” — magyarázza a World Drug Report. Azért, hogy a kábítószerek zökkenésmentesen átkerülhessenek egyik területről a másikra, a kereskedők megpróbálják megvesztegetni vagy megfélemlíteni a hivatalnokokat. Néhány kereskedőnek még magánhadserege is van. A drogbárók hatalmas nyeresége szintén nehézséget jelent. Óriási bevételük könnyen gyanúba keverhetné őket, ha a pénzt nem mosnák tisztára. Így hát bankokat és ügyvédeket kérnek fel a kábítószerekből szerzett pénz nyomának az eltüntetésére.
4. Már magának a kábítószernek a hatása is bűntettekhez vezethet. Megrögzött kábítószer-fogyasztók bántalmazhatják családtagjaikat. Néhány polgárháború sújtotta afrikai országban tizenéves katonák szörnyűséges bűntetteket követnek el a kábítószerek hatása alatt.
[Kép a 6. oldalon]
Egy kisbabára hatással lehet, ha az édesanyja kábítószert fogyaszt
[Forrásjelzés]
SuperStock