Milyen lesz a városok jövője?

„HA MEGNÉZZÜK a városainkat, bepillantást nyerünk a jövőnkbe.” Ezeket a szavakat mondta Ismail Serageldin a Világbanktól. De abból, amit eddig láttunk, kiderül, hogy a jövő nem tűnik fényesnek.

Dicséretre méltó módon komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy sok városi területen jobbá tegyék az életet. New York nemrég fejezte be a Times Square felújítását Manhattanben. Korábban pornográf intézményeiről, a kábítószerezésről és a bűnözésről volt közismert. Mostanra az utcákat új üzletsorok és színházak sorai szegélyezik, melyek több ezer látogatót vonzanak. A National Geographic folyóirat szerint az olaszországi Nápolyt, „a pompás, fejlett várost, mely egykor egy rangban volt Londonnal és Párizzsal”, letarolták a II. világháború alatt. Nápoly a bűnözés és a káosz valódi jelképévé vált. Amikor azonban egy 1994-es politikai konferencia helyszínéül választották, egy fajta újjászületést élt meg, mely magában foglalta a városközpont nagyszabású renoválását.

Persze a biztonságosabb, tisztább városoknak áruk van. A megnövekedett biztonság gyakran azt jelenti, hogy több rendőrre van szükség. Egy másik ár, melyet meg kell fizetni, a magánélet lehet. Néhány közterület a tévékamerák és civil ruhás rendőrök állandó felügyelete alatt áll. Ha keresztülsétálsz egy parkon, és szökőkutakat, szobrokat, virágágyásokat hagysz magad mögött, tudtodon kívül biztonsági ellenőrző pontok mellett haladhatsz el.

A fejlesztések néha a szegényeket is nagy költségekkel terhelik. Figyeljük meg azt a folyamatot, melynek során a jobban kereső családok korábban szegénynek számító környékekre költöznek. Ezt a folyamatot a gazdaság változása eredményezi, „az, hogy a termelést a szolgáltatóipar váltja fel, a középszintű szakértelem alkalmazását pedig az automatizálás” (Gentrification of the City, szerkesztette Neil Smith és Peter Williams). Ahogy a kétkezi munka elavulttá válik, és növekszik a szakértők és szakemberek iránti igény, a középosztály szükségleteit kielégítő lakóhelyek iránti kereslet ugyancsak növekszik. Ahelyett, hogy ingáznának a külvárosokba, sok jól fizetett szakember inkább viszonylag szegény környéken újít fel otthonokat.

Természetesen ez jelentősen javít a környék színvonalán. De ahogyan ezek a területek fejlődnek, az árak is felmennek. A szegény emberek gyakran találják magukat abban a helyzetben, hogy azon a környéken, ahol évekig dolgoztak és éltek, képtelenek megélni.

Haldokló városok?

A városok éppen csak kezdik megérezni a modern technika által előidézett változásokat. Drámai következményekkel járhat az, hogy nő az internet népszerűsége, mivel vásárlásokat és üzleti ügyeket lehet lebonyolítani rajta. Az új technikai vívmányok már így is megkönnyítették az üzletek számára azt, hogy a városon kívülre költözzenek, sok munkást magukkal vonva ezzel.

Ahogyan uralkodóvá válik a számítógépen keresztüli vásárlás és munkavégzés, az emberek talán kevésbé hajlandóak arra, hogy zsúfolt üzleti negyedekbe utazzanak. A Cities in Civilization című könyv a következőket említi: „Elképzelhető, hogy majd néhány rutinmunkát végző munkás, főképpen részmunkaidős munkás, teljes egészében otthon végzi a munkáját, vagy környékbeli munkahelyeken . . . és ezzel alapvetően lecsökken majd a forgalom.” Moshe Safdie építész hasonló találgatásokba bocsátkozik: „Lehet, hogy ebben az új környezetben mindenfelé rengeteg szétszóródott falu lesz, melyek megadják az embernek a kisvárosi élet kényelmét, számítógépen és interneten keresztül pedig a nagy történelmi városok kulturális gazdagságát.”

Milyen lesz a városok jövője?

Sok megfigyelő úgy hiszi, hogy a technika ellenére a városok olyan szolgáltatásokat és előnyöket nyújtanak, melyek továbbra is vonzani fogják az embereket. Bármit tartogasson is a jövő, napjaink városai most vannak bajban! És nincs kilátás megoldásra az olyan súlyos nehézségeket illetően, mint a szegény városlakók növekvő millióinak lakóhelyről való gondoskodása és a közegészségügy biztosítása. Arra sem jött rá senki, hogy hogyan lehetne megszüntetni a bűnözést, a környezet pusztítását vagy a városok szennyezettségét.

Néhányan amellett érvelnek, hogy a kormányoknak csupán több pénzt kellene adniuk a városoknak. De ha megfigyeljük azt, amit sok kormány a rendelkezésre álló anyagi eszközök által megvalósított, vajon ésszerű azt gondolni, hogy a városok nehézségeit meg lehet oldani pusztán egy csekk kiállításával? A The Death and Life of Great American Cities című könyv évtizedekkel ezelőtt ezt mondta: „Létezik egy olyan vágyálom, hogy ha lenne elég pénzünk . . . , akkor meg tudnánk szüntetni az összes nyomornegyedünket . . . De nézzük csak meg, mit teremtettünk meg az első néhány milliárdból: olyan lakónegyedeket a kis jövedelműek számára, melyekre még inkább jellemző a bűnözés, a vandalizmus és az általános társadalmi reményvesztettség, mint azokra a nyomornegyedekre, melyeket fel akartunk számolni.” Ezek a szavak még mindig igaznak tűnnek.

De ha nem a pénz a megoldás, akkor mi? Emlékeznünk kell arra, hogy a városokat emberek alkotják, nem pusztán épületek és utcák. Így végül is az embereket kell megváltoztatni, ha azt akarjuk, hogy javuljon a városi élet. „A város számára a legkifizetődőbb az, ha törődnek az emberekkel, és gondot fordítanak az oktatásukra” — mondja Lewis Mumford a The City in History című művében. És ha azt akarjuk, hogy a kábítószerekkel való visszaélés, prostitúció, környezetszennyezés, a környezet rombolása, társadalmi egyenlőtlenség, vandalizmus, falfirkák és hasonlók megszűnjenek, a rendőrség fokozott készültségénél vagy az épületek újrafestésénél többre van szükség. Segíteni kell az embereknek, hogy a gondolkodásukban és viselkedésükben jelentőségteljes változtatásokat tegyenek.

Változtatás az igazgatásban

Az ilyen gyökeres változás előidézése nyilvánvalóan meghaladja az emberek képességeit. Így hát az arra irányuló kísérletek, hogy megoldják napjaink városainak a nehézségeit, végül is kudarcot fognak vallani, még akkor is, ha a legjobb szándék áll mögöttük. A Biblia tanulmányozói azonban nem esnek kétségbe, mivel úgy tekintik a napjaink városait érintő problémákat, mint amelyek csupán újabb példái annak, hogy az ember képtelen a bolygónkat megfelelően igazgatni. Napjaink növekvő, kaotikus városai drámai módon alátámasztják a Bibliának a Jeremiás 10:23-ban megtalálható szavait: „az embernek nincs hatalmában az ő útja, és egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését!” Az ember arra irányuló próbálkozásai, hogy önmagát kormányozza, nagymértékű szenvedést okoztak, olyan nehézségeket, melyek csak hatványozódnak a városainkban.

A világon minden városlakó ezért vigasztalásra lelhet a Biblia ígéretében, melyet a Jelenések 11:18-ban jegyeztek fel, miszerint Isten ’pusztulást hoz azokra, akik pusztítják a földet’. Távolról sem negatív dolgokról van itt szó, ez inkább pozitív jövőre mutat előre az emberiség számára. Megígéri, hogy Isten át fogja venni bolygónk igazgatását egy kormányzat vagy Királyság által (Dániel 2:44). Többé nem fognak milliók elképzelhetetlen szegénységben élni, megfosztva a megfelelő lakóhelytől és alapvető közegészségügytől, megfosztva a méltóságtól és a reménytől. Isten kormányzatának uralma alatt az emberek anyagi jólétnek, kicsattanó egészségnek és kellemes otthonnak fognak örvendeni (Ézsaiás 33:24; 65:21–23).

Ez az új világ az egyedüli valóságos megoldás azokra a nehézségekre, melyek jelen vannak napjaink városaiban.

[Képek a 8–9. oldalon]

Komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy sok városi területen jobbá tegyék az életet

Nápoly, Olaszország

New York, USA

Sydney, Ausztrália

[Forrásjelzés]

SuperStock

[Kép a 10. oldalon]

Isten új világa megoldást kínál napjaink városlakóinak