Olvasóink írják

Időjárás Azért írok, hogy megköszönjem a „Miért változott meg az időjárás?” (2003. augusztus 8.) című cikksorozatot. Megdöbbenve olvastam azt a kijelentést, hogy „bár az ilyen katasztrófák sok szenvedést okoznak, egy jótékony hatásuk mégiscsak van”. De a következő mondatban jött a magyarázat, amellyel egyetértettem: „Arra indíthatják az embereket, hogy szeretetet és törődést mutassanak ki felebarátaik iránt.” Nap nap után vannak aggasztó helyzetek, nemcsak katasztrófák idején. Szeretném elmémben tartani, hogy bármi történik, annak lehet pozitív oldala is.

T. Sz., Japán

Segélyakciók Elolvastam az „Amit a viharok sem pusztíthatnak el” (2003. augusztus 8.) című cikket. Amiatt, ahogyan Jehova Tanúi szembenéztek a természeti katasztrófák következtében kialakult vészhelyzettel, még jobban értékelem, hogy ehhez a szervezethez tartozhatok. Köszönöm az ilyen jellegű cikkeket, mert segítenek olyan tulajdonságokat kimutatni, melyeket a viharok sem pusztíthatnak el.

M. P., Olaszország

Személyesen is átéltem több katasztrófát, például árvizeket és földrengéseket. 1989-ben épp házról házra prédikáltam, amikor földrengés sújtotta a területet. A társam, egy tizennégy éves fiú fejvesztetten rohanni kezdett. Megragadtam a kezét, és imádkoztam érte, hogy meg tudja őrizni a nyugalmát. Másodperceken belül leszakadt vezetékek hevertek körülöttünk. Az emberek pánikba estek. A lakásom betonpadlózatán hatalmas repedés keletkezett. De még aznap délután visszamentünk a házankénti szolgálatba, hogy segítsünk másoknak megbirkózni a helyzettel. Ez a cikk élénken elmémbe idézte, hogy mi mindenen mentem keresztül.

B. S., Egyesült Államok

Köszönöm szépen, hogy megjelentettek olyan bátorító cikkeket, mint amilyen az „Amit a viharok sem pusztíthatnak el” című volt. Olvasás közben könnyekre fakadtam. Az biztos, hogy nincs az a vihar, mely elpusztíthatná a keresztény hittársaink, valamint az embertársaink iránt érzett önzetlen szeretetünket.

A. I., Japán

Kábítószerezés Nagyon köszönöm a „Kábítószerfüggő gyerekek — Mit tehetnek a szülők?” (2003. április 8.) című cikksorozatot. Már egy ideje tanulmányozom a Bibliát Jehova Tanúival, de nem tudtam szellemileg előrehaladni e szokás miatt. Miután elolvastam az „Ami segít a felépülésben” című részt, felismertem, hogy a napi bibliaolvasás és az alapelvek alkalmazása megerősít majd a felépülésért folytatott küzdelmemben. Az a tudat is nagy hatással van rám, hogy Isten őszintén törődik velem.

R. S. A., Brazília

Stresszes gyermekek Szeretném kifejezni, hogy mennyire értékeltem a „Túl gyorsan nőnek fel a mai gyerekek?” (2003. április 22.) című cikksorozatot. Pontosan erre volt szükségem. Egyedülálló anyaként és teljes idejű evangéliumhirdetőként nagyon sűrű az időtervem. Gyakran eltűnődöm, hogy jó anya vagyok-e, és nem követelek-e túl sokat a lányomtól. Megnyugtató, hogy átlátom, hol tudok változtatni. Szeretném élvezni a lányom gyermekkorát, és szeretném, ha ő is élvezné. Bár minden cikket építőnek találok, az ilyenek különösen ösztönzően hatnak rám.

M. D. E., Mexikó

Egy gyermek keresi Istent Tizenegy éves vagyok. Elolvastam a „Szeretnék többet megtudni Jehováról” (2003. április 22.) című cikket. Buzdító volt, hogy egy lány, aki csak egy évvel idősebb nálam, igyekszik Jehováról tanulni. Most már én is szeretnék tanúskodni másoknak.

T. J., Japán