„Találkozunk a kútnál”
AZ ÉBREDJETEK! MOLDOVAI ÍRÓJÁTÓL
A MENYASSZONY izgalommal nézi, ahogy vizet mernek a kútból, és az útra öntik. Aztán vidáman kacag, amikor a vőlegény ölbe kapja, és átviszi a vizes úton. A barátok és a családtagok összejöttek, hogy megnézzék és megtapsolják az újdonsült házaspárt, amint az követi az ősrégi szokást. Ez a szokatlan esküvői hagyomány jól szemlélteti, hogy Moldovában a kutakat sokkal többre tartják egyszerű vízgyűjtő helyeknél.
Moldova Délkelet-Európában található. Északon, keleten és délen Ukrajnával, nyugaton Romániával határos. Összesen mintegy 34 000 négyzetkilométernyi területet ölel fel.
Bár Moldovának közel 3100 folyója van, a szárazságok miatt a folyók gyakran nem tudják kielégíteni az ország 4 300 000 lakosának a vízigényét. A nemzet vízkészletének több mint a 20 százalékát kutak tárolják a felszíni vízkészlet kiegészítésére. A becslések szerint a Prut medencéjének moldovai részén 100 000-200 000 kút található!
Moldova fő- és mellékútjai mentén sok díszes tetejű kutat fúrtak, melyekből könnyen vízhez juthat a szomjas, megfáradt utazó. Sok faluban a kút találka színhelye is, ahol a barátok megbeszélhetik egymással a nap eseményeit.
A víz tisztelete hagyomány
Moldovában a kútvíz tisztelete többféleképpen is megnyilvánul. Például a családok a kútjuktól biztonságos távolságra építik az illemhelyet, és hogy még kisebb legyen a szennyeződés veszélye, tilos a megmaradt vizet visszaönteni a kútba. Ha több vizet húz valaki, mint amennyire szüksége van, a többletet a földre vagy a kút közelében egy edénybe kell öntenie. Továbbá illetlennek tartják a földre köpni egy kút közelében. S ha már itt tartunk, a hagyomány szerint még veszekedni is tilos kút mellett!
A kutak erősítik a közösségi szellemet Moldovában. A kútfúrás nagy eseménynek számít a faluban, ugyanolyan fontos, mintha ház épülne. Ezt bizonyítja egy helyi szólás is: „Aki nem épített házat, nem nevelt fel fiat, nem fúrt kutat és nem ültetett fát, az elkótyavetyélte az életét.” Amikor elkészül egy kút, mindenki, aki részt vett a munkában, hivatalos egy nagy lakomára.
Aggodalmak a környezetszennyezés miatt
Moldova legtöbb kútja az 5-12 méter mélyen fekvő talajvízből táplálkozik. Alatta, 150-250 méter mélyen még egy vízréteg található. A Moldovában megszokott elővigyázatosság ellenére a talajvíz nagy része az ipari és mezőgazdasági vegyszerek korábbi mértéktelen használata következtében szennyezetté vált. A Republic of Moldova Human Development Report című 1996-os ENSZ-kiadvány kifejtette, hogy „Moldova kútjainak körülbelül a 60 százaléka” nitrátokkal és kórokozó baktériumokkal fertőzött. Az utóbbi időben azonban javult a kútvíz minősége, mert csökkent az ipari tevékenység, és kevesebb vegyszer és fütőanyag szivárog a talajvízbe.
Ha ellátogatsz Moldovába, és egy jó baráti beszélgetésre vágysz, nem kell vizet loccsantanod az útra. Talán még a nap eseményeiről is értesülhetsz, amint egy pohár hűs vízzel a szomjadat oltod. Csak az kell, hogy egy vendégszerető moldovai találkára hívjon a kúthoz.
[Kiemelt rész/képek a 26–27. oldalon]
EGY HAGYOMÁNYOS MESTERSÉG
Oleg, egy helyi bádogosmester, amióta elvégezte az iskolát, díszes kútfedelek készítésével foglalkozik. „Azt hiszem, a bádogosmesterség a vérünkben van — mondja. — A nagyapám a múlt század elején tanulta ki a mesterséget annak a sok zsidó bádogosnak az egyikétől, akik a nagyapa falujához, Lipcanihoz közeli nagy zsidó közösségben éltek. Az a néhány mesterember, aki hátramaradt a második világháborús zsidómészárlás után, nem volt zsidó. Apám ekkor sajátította el a mesterséget, és a tudását nekem is átadta.”
Oleg a kútfedeleket díszítő, bonyolult minták elkészítéséhez egyszerű szerszámokat és néhány sablont használ. Kezét a hagyományok és a fantáziája vezeti. Mesterségét nagyra tartják a helyiek. „Az ügyfelek más munkák esetén általában megpróbálják lealkudni az árakat — mondja Oleg —, de amikor én készítek nekik kútfedelet, örömmel megfizetik az árát.”
[Térképek a 26–27. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
UKRAJNA
MOLDOVA
ROMÁNIA
Fekete-tenger